Sándor Klára (a néhai SZDSZ elnökségi tagja) ismételten kifejti, hogy a székely írás (amit pontatlanul rovásnak, vagy rovásírásnak is nevezünk) identitásjelző lenne. Meglepő ez a monoton visszatérő véleménye, amit túlhangsúlyozottnak érzek. Azonban nem áll egyedül ezzel az álláspontjával, sőt - bár a székely írás esetében igazi írásról és hétköznapi, szokásos íráshasználatról van szó - valami igazság is van az identitásjelző szerep feltételezésében.
Az írás a gondolat rögzítése jelekkel s e tág fogalomba az identitás jelzése is belefér. Természetesen erre az identitásjelző szerepre a különböző korokban eltérő mértékben és nem pontosan azonos okok miatt volt szükség. A székely írás előzménye, a magyar hieroglif írás például a vallásos világnézet szolgálatára és jelzésére jött létre vagy 50 000 évvel ezelőtt. E szerep erejét jelzi, hogy a magyar hieroglifákkal írt Egy országa mondatjel ma is az államcímerünk (a nemzet névjegyének) egyik fele.
Az öregebb generációk számára az államhatalom - lényegét tekintve - a nemzetellenes erők eszköze, erre válaszképpen használja a tömeg a székely írást a nemzeti identitás jelzésére. Sokan meg is kérdezték már tőlem (többnyire ballib figurák, akiknek borzolta az idegeit), hogy miért van a települések határában ez a sok rovásírásos településtábla. Sándor Klára még a "tudomány" számára is megfogalmazta, hogy a székelyeknél ez az identitásjelző szerep jogos, de a csonka hazában már nem az (mert nem hajlandó ismerni, hogy a székely írást és előzményét, a magyar hieroglif írást az egész magyarság használta egykor s használja ma is például a fazekasedényeken és a hímes tojásokon).
A mai helyzetre jellemző, hogy a körmendi rovásírásos településtábla a Jobbik és a Fidesz vetélkedésének köszönhető, amit a kormánypárt nyert meg, mert ő állított ilyet hamarabb.
Az írás a gondolat rögzítése jelekkel s e tág fogalomba az identitás jelzése is belefér. Természetesen erre az identitásjelző szerepre a különböző korokban eltérő mértékben és nem pontosan azonos okok miatt volt szükség. A székely írás előzménye, a magyar hieroglif írás például a vallásos világnézet szolgálatára és jelzésére jött létre vagy 50 000 évvel ezelőtt. E szerep erejét jelzi, hogy a magyar hieroglifákkal írt Egy országa mondatjel ma is az államcímerünk (a nemzet névjegyének) egyik fele.
Az öregebb generációk számára az államhatalom - lényegét tekintve - a nemzetellenes erők eszköze, erre válaszképpen használja a tömeg a székely írást a nemzeti identitás jelzésére. Sokan meg is kérdezték már tőlem (többnyire ballib figurák, akiknek borzolta az idegeit), hogy miért van a települések határában ez a sok rovásírásos településtábla. Sándor Klára még a "tudomány" számára is megfogalmazta, hogy a székelyeknél ez az identitásjelző szerep jogos, de a csonka hazában már nem az (mert nem hajlandó ismerni, hogy a székely írást és előzményét, a magyar hieroglif írást az egész magyarság használta egykor s használja ma is például a fazekasedényeken és a hímes tojásokon).
A mai helyzetre jellemző, hogy a körmendi rovásírásos településtábla a Jobbik és a Fidesz vetélkedésének köszönhető, amit a kormánypárt nyert meg, mert ő állított ilyet hamarabb.
1. ábra. A névjegy első oldala a személyi adatokkal
2. ábra. A névjegy hátoldala a Magyarság jelképei c. könyvemből vett idézettel
Kétségtelen, hogy a jelenben egyre többen használják a rovásírást a világnézetük kifejezésére. Hasonló célokat (is) szolgálhat a településtáblák örvendetes sokasága, vagy a névjegyeken feltűnő rovásbetű is.
Ide tartozik ama alulról jövő nemes törekvés is, hogy a hivatalos életben is lehessen használni ezt az ősi magyar írást, például írhassuk alá a személyi igazolványunkat rovásbetűkkel is, ha úgy támad rá gusztusunk. A jogszabály ezt megengedi, ám a hivatal elárulja magát, amikor a nemzetet arcul köpve és egyértelmű törvénysértést elkövetve megakadályozza azt. Erről bővebben írt a Rovásinfo Rovás aláírás üldözése - lankad a figyelem c. cikke.
Nos, ezekre az értetlenkedésekre és nyíltan magyarellenes hivatali magatartásra válaszol egy rokonszenves névjegy, amelyet a zalaegerszegi előadásom egyik hallgatójától kaptam október 14-én . A hátoldalán lévő, A magyarság jelképei c. kötetemből származó idézet miatt különösen kedves a szívemnek. Ebből ugyanis tudhatja, aki akarja, hogy miért visel a névjegyén rovásbetűket ez a derék teskándi honfitársunk és sok más magyar, szerte a világban. Nos azért, mert a "jelképeink kitűzése ma is az emberfölötti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy újra szentté váljon talpunk alatt a Föld s igazzá a rajta élő ember".
Azt is megtudjuk belőle, hogy ezen identitásjelző szerepet a hatalom több évtizedes, máig tartó rovásundora kényszeríti ki (arab írással pl. alá lehet írni, csak rovással nem). Az értelmes okkal meg nem magyarázható fenti hivatali eljárást a ballib időszak és egy máig folyamatos, a nemzet ellen folytatott kultúrharc maradványának tekintem.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Azt is megtudjuk belőle, hogy ezen identitásjelző szerepet a hatalom több évtizedes, máig tartó rovásundora kényszeríti ki (arab írással pl. alá lehet írni, csak rovással nem). Az értelmes okkal meg nem magyarázható fenti hivatali eljárást a ballib időszak és egy máig folyamatos, a nemzet ellen folytatott kultúrharc maradványának tekintem.
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
További blogbejegyzések
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése