Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?

Amikor az írás eredetét szeretnénk korszakhoz kötni, kézenfekvően vetődik fel a kérdés, hogy melyik korból is maradtak ránk az első írásemlékek. Tudjuk, persze, hogy az írás sokkal korábban is keletkezhetett, mint az első fennmaradt írásemlék, mégis sokan ezt tekintik döntő fontosságú érvnek.

Amikor az írásunk 50 000 éves koráról szoktam beszélni, előfordul, hogy nekem szegezik a kérdést: tudok-e ilyen régi írásemléket mutatni. Amire sajnos az a válaszom, hogy olyan 50 000 éves  írásemlékkel nem rendelkezünk, amelyet a székely írás ősének tekinthetnénk (másfajta írásemlék sem létezik ebből a korból). Ilyenkor azonban vissza is szoktam kérdezni, hogy elhiszi-e a kedves kérdező, hogy volt két nagyanyám? Mert őket sem tudom felmutatni, az egykori létezésüket mégis mindenki elfogadja e nélkül a felmutatás nélkül is - mert egykor volt személyek, vagy dolgok létezését nem csak a felmutatásukkal, hanem gondolati úton is valószínűsíteni, vagy bizonyítani lehet. 

Most mégis a létező írásemlékeket vesszük sorra, mert ezek alapján is fontos következtetéseket lehet levonni.  

E tanulságok egyike, hogy a több tízezer éves írásemlékek létét minden további és a tudománytalanság vádjának felmerülése nélkül is fel lehet tenni, ha annak nincs semmi köze a magyarsághoz. Ez a magyar kapcsolat ugyanis vízválasztó. Amennyiben pl. Dél-Afrikában bukkan fel egy 60-70 ezer éves írásemlék, akkor azt az Élet- és Tudomány, vagy bármelyik magyarországi lap habozás nélkül közli. Még akkor is, ha a szóba hozott írásmutatvány(?) inkább egy barlangi medve kaparászásának tűnik és semmi köze nincs egyetlen íráshoz sem. 

"Természetesen" gyökeresen más elbírálás alá esik a kérdés, egészen más a helyzet, ha az írásemléknek valami köze van a székely íráshoz, vagy a magyarsághoz. Ez esetben minden bevallottan hozzá nem értő wikipédia-szerkesztő egy "képtelenség", vagy hasonló jelző felböfögésével kiírtja a mások által feltett szócikket, vagy (ha komoly és tudományos szerkesztőségről van szó), akkor a módszertanra való hivatkozással, vagy más blöff alkalmazásával gondosan eltekint a közléstől.  Esetenként még egyes közpénzen fenntartott intézményünk (mint amilyen a Magyar Nemzeti Múzeum) munkatársai is kötelességüknek tekintik az írástörténeti szócikkek irtásának támogatását, pedig a tájékoztatás lenne a kötelességük.  

1. ábra. A Karanovo-kultúra pecsétnyomója Bulgáriából, középen Dana isten kereszt alakú jelképe, a négy keresztszáron pedig a két szójelből álló magas kő mondat, együttesen azt fejezik ki, hogy Dana istenhez a magas kő segítségével lehet eljutni, vagy ez a pecsétnyomó egy olyan magas kő (azaz templomkörzet) azonosítója, ahol Dana istent tisztelték

A legkorábbi lelet, amit a régészek írásemléknek tekintenek, a közelmúltban került elő Dél-Afrikában, s a korát 60-70 000 évesre becsülik. Ezeket a vonásokat nehéz írásnak minősíteni, a székely írás jeleire semmiképpen nem hasonlítanak. A lelet hírét magyarul az Élet és Tudomány közölte (miközben a hasonló hazai felismerésekről nem tájékoztat). Ennek megemlítése csak azért fontos, hogy nyilvánvalóvá váljon: a kőkori írásemlékek feltételezése nem eleve ördögtől való, csak a hazai szerkesztők magyar hírek esetén tartózkodó álláspontja megalapozatlan.

2. ábra. Bulgária, a Hamagna-kultúra edényének kerületén az Ak ügy "Heraklész folyó" mondat ismétlődik (az istennel azonos Tejútra/égig érő fára utal)

Kb. 30 000 éves rövid írásemlékek fennmaradtak Nyugat-Európa barlangjaiban, ezekről magyarul Varga Csaba számolt be.

3. ábra. Anaszazi tál a magyar hieroglif írás jeleivel írt "Magas sarok" mondattal, mivel az indiánok ősei a kőkorban mentek át Amerikába, az indián jelkészlet eurázsiai párhuzamai is a kőkori íráshasználatba engednek betekintést

Az indián népi jelek között is rengeteg hasonló jelet és írásemléket találunk. A legvalószínűbb vándorlási hipotézisek szerint az amerikai indiánok ősei kb. 40-12 000 évvel ezelőtt vándoroltak át az Újvilágba. Ha ekkor vitték magukkal Szibériából a székely írással azonos jeleiket, akkor a székely írás is legalább ilyen korú. Ebből és az elolvasott, megértett kőkori írásemlékekből azt is tudjuk, hogy a székely írás 20-50 jelből álló jelkészlete évtízezredekkel ezelőtt, feltehetően már az Éden területén összeállt.

4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleit egy magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő nép írta

Amennyiben e korhoz hozzáadjuk a Közel-Kelettől Amerikáig tartó út megtételéhez szükséges időt is, akkor az 50 000 év reális kiindulási időpontnak tűnik. A Közel-Keletről Szibériába tartó úton több eltérő életlehetőséget kínáló tájon kellett áthaladni, s e nehézségek leküzdése (az új és újabb megélhetési eljárások kidolgozása) sok időt igényelt.

5. ábra. 11 ezer éves szibériai bálványok

Szibériából 11 000 éves bálványok jeleit ismerjük (Magyar hieroglif írás, 380. o.), ami alátámasztja a hipotézisünket. A jégkorszak viszonyai között az Amerikába való átjutás és az Újvilág benépesítése is évezredeket igényelhetett.

Az ismert írásemlékek kora megengedi annak feltételezését, hogy a székely írás (vagy általában az írás) előzménye mintegy 50 000 évvel ezelőtt már létezhetett. Nincs okunk arra, hogy a székely írás korai megjelenését csak azért tagadjuk, mert ez az írás magyar, s mert a magyarságnak ballib körökben ma rossz a sajtója.

6. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves jelei között (a felső sorban) is megtaláljuk a székely írásjelek, vagy a magyar népi hieroglifák megfelelőit (alattuk)

Göbelki tepe jelei azon a tájon, az ószövetségi Éden területén maradtak ránk, ahol a legkorábbi írás kialakulását sejtjük, valamint ahol a legkorábbi magyar őshaza is elterült. Ez utóbbit több körülmény is valószínűsíti. Egyrészt Kézai krónikája és Berosszosz híradása szerint itt volt Nimród ősapánk szülőföldje, ahol az özönvíz megismétlődésére készülve Bábel tornyát megépítette. Másrészt az Éden négy folyójának (Halüsz „élő”, Arakszész „úr”, Tigris/Idiglat, Hiddekel „Egy/ügy”, Eufrátesz „jó”) és több környező földrajzi névnek is magyargyanús az eredete. Harmadrészt itt volt Szubartu, amelyről eleink a szabír nevet kapták, amit még 950 táján is a magyarok régi neveként emlegetett a Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (szavartü aszfalü „fehér/heftalita szabír” alakban).

7. ábra. Az Al-Duna mentén előkerült jeles bronzkorong (Nenad korongja) feltehetően a kései Tordos-Vincsa, vagy egy véle rokon kultúra emléke, azaz lehet vagy 6000 éves, a magyar hieroglif írás segítségével jól elolvasható írásemlék egy ősvallási szertartás, Rá napisten megidézésének szövegkönyve

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt! 

További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson