Oldalcsoportok

▼

2024. december 3., kedd

A legkorábbi világfa ábrázolások

A Pócs Éva által feltett kérdést, hogy volt-e és bizonyítható-e a honfoglalók világfa képzetének léte, A világfa vita cikkcsoport írásaiban járom körül. A Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák és A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai c. cikkekben megfogalmaztam a világfa meghatározását és felsoroltam a világfa jellemzőit. Példákat is felmutattam az ősmagyar kortól kezdve a honfoglalás kori világfákon át napjaink népművészetének világfájáig. Az azonos jelhasználat, ábrázolási konvenciók és nyelvhasználat bizonyítja, hogy a széles földrajzi körben, évezredeken át érvényesülő világfa ábrázolási hagyomány a lényegi kérdésekben egységes ősvallás hatására alakult ki és terjedt el. Ez a jelhasználat, amely nyomot hagyott a világ ismert írásrendszereiben, ám a magyar hieroglif írásban és a székely írásban maradt ránk a legérintetlenebb formában, a kőkori eredetű ősvallás jelképhasználatával azonos. A jelen cikkben azt vizsgálom, hogy ez a hagyomány hol és mikor alakulhatott ki, hogyan terjedt el és ezek mivel dokumentálhatók. 

Saak Tarontsi az egykori hurri/szabír területeken az elmúlt 40 000 évből fennmaradt sziklarajzok (közte a magyar hieroglif írás szójeleivel elolvasható világfa ábrázolások) alapján megállapítja: "Amint az a több tízezer elszórt piktogram (kőzetrajz) példáiból is látható az Örmény-felföld földrajzi-történeti területén a civilizáció előtti emberek rendkívül sikeresen létrehoztak egy zseniális képi rendszert, ami valójában az első alapvetés volt, az összes későbbi történelmi írásrendszer prototípusa" (Tarontsi/2024/17).

A 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók alapján (amelyről a Magyar hieroglif írás c. kötetben számolok be) ezek a szójelek, amelyek már a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Amerikáig, kezdettől a magyar nyelv szavainak rögzítését szolgálták. 


1. ábra. A 15 000 éves Mas d' Azil-i (Pireneusok) magyarazonos jelek táblázatában pirossal megjelöltem azokat, amelyek világfát ábrázolnak 



2. ábra. A Genevieve von Petzinger által európai barlangokban megtalált 10-40 000 éves jelek és azoknak a székely írásban máig használatban lévő megfelelői, pirossal megjelöltem azokat a jeleket, amelyek a világfát ábrázolják, közülük az első sor harmadik jele a Ragyogó celőke olvasatú, világfát ábrázoló mondatjel (amelyből a celőke "vessző" jelentésű régies szó Szekeres István rekonstrukciója szerint)



3. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor (fent), szár, ten, sar(ok) és ég hieroglifái a középső sorban, valamint alattuk a székely írás megfelelő "sz", "nt/tn", "s" és "g" rovásjelei, amelyek közül a szár "növényi szár, úr", a ten "élet, isten" és a "g" (ég) a világfát ábrázolja




4. ábra. Neolitikus kerámia a belgiumi Lüttich lelőhelyről a Zsen ten sar (mai magyarsággal: Zsendülő Ten úr "Újjászülető élet ura") mondattal, ebből a Ten sar "Ten úr" ligatúra a hegyen álló világfát ábrázoló mondatjel példája




5/a. ábra. A 6000 éves Tepe Yahja-i (dél-iráni) jelkészlet magyar párhuzamokkal rendelkező jeleinek táblázatában pirossal megjelöltem azt a 11 db-ot, amelyik világfát ábrázol


A Genevieve von Petzinger által feltárt európai barlangi jelkészlet és a Tepe Yahjai jelkészlet a világfa eredetét vizsgáló cikkünk számára azért bír különös jelentőséggel, mert mindkettőben előfordul egy-egy világfát ábrázoló mondatjel, azaz ligatúra. 

- A Petzinger féle európai jelek között a Ragyogó celőke mondatjel ábrázol világfát (az első sor harmadik jele, 2. ábra). 

- A Tepe Yahja-i jelek között a Dana zsen (Dana zsendül/újjászületik) mondatjel szintén világfát ábrázol. Ez a pirossal megjelölt jelek közül jobbra a legalsó ligatúra (4. ábra). 

- Hasonló szerkezetű (szójelekből álló mondatjel) a Lüttich-i neolitikus kerámia hegyen álló világfát ábrázoló Ten sar (mai magyarsággal: Ten úr) mondatjele is (3. ábra).

- Szójelekből alkotott mondatjel az Ózd Kőalja-tetőn előkerült késő rézkori Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondatjel is (7. ábra).

- Ugyanezt az ábrázolási hagyományt képviseli a BMAC kultúra 4000 éves, világfát felidéző Ten sar "Ten úr" mondatjele és ennek hun kori megfelelője is a tusnádi Várhegyről (8. ábra). 

Utóbbi antropomorf jelmontázsok a világfát (a Tejutat) az istennel is azonosítják. Ez az értékelés a későbbi világfa ábrázolások ősvallási gondolatrendszerét is meghatározza. Azaz a világfa ábrázolások egy több évezreden és nagy földrajzi távolságokon átívelő egységes ősvallási nézetrendszer dokumentumai. Nincs okunk arra gondolni, hogy a magyar népi világfa ábrázolások nem a szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar világfa örökösei. Azt sem engedik meg a tények, hogy e magyar jelekből alkotott és magyarul elolvasható rövid mondatjeleket idegenből eredeztessük. Ezek a magyar ősvallás jelképrendszerének elemei, amelyek - a jelek szerint - már a kőkorban elterjedtek a Pirenusoktól Amerikáig.

Ez utóbbi állítást (a magyar jelek elterjedését Amerikában) támasztják alá az amerikai indiánok népi jelrendszerének jelei és rövid szövegei (9. ábra).

A bemutatott kőkori ligatúrák szójelekből állnak és a hasonló szerkezetű, világfát ábrázoló későbbi mondatjelek prototípusai. 



5/b. ábra. Egy kalotaszegi kályhacsempe jelmontázsának elemei több hieroglifikus mondatot rögzítenek, a világfa legfontosabb jelei a Dana ős zsen ten (mai magyarsággal: Dana ős zsendülő isten) mondatot rögzítik és a világfát ábrázolják, ami a fenti Tepe Yahja-i Dana zsen (Dana zsendül) ligatúra modernebb és kibővített változata, az edény az Édenre utalhat (a Teremtés színhelyének és a Teremtőnek a jelképe) 




6. ábra. A 6000 éves Tordos-Vincsa jelkészlet 49 db. magyar párhuzammal rendelkező jele közül pirossal megjelöltem azt a tizet, amelyik világfát ábrázol, a ligatúra alkotására való készség ebben a jelkészletben is megnyilvánul


7. ábra. Altáj, a Khovd-völgy egyik sziklarajzának részlete (Kr. e. 2500 tájáról, A. A. Kovalev és Ch. Munkhbayar nyomán), az antropomorf mondatjel olvasata: Dana szár zsen (mai magyarsággal: Dana úr zsendül/feltámad/újjászületik), az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás szár "növényi szár, úr", "d" (Dana "istennév") és "zs" (zsenge, zsendülő "feltámadó, újjászülető") jelei sorakoznak



8. ábra. Altáj, a Khovd-völgy egyik sziklarajzának részlete (Kr. e. 2500 tájáról, A. A. Kovalev és Ch. Munkhbayar nyomán), a Lyukó sar ős ten (mai magyarságal: Lyukó úristen) olvasatú világfa ábrázolás, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "ly" (Lyukó), "s" (sar "sarok, úr"), ős és ten jelei





9. ábra. Ózd Kőalja-tető késő rézkori, kb. Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt cseréptöredék hieroglifái a Ragyogó Lyukó szár (mai magyarsággal: Ragyogó Lyukó úr) mondatot rögzítik (fotógrafika)






10. ábra. A BMAC kultúra 4000 éves antropomorf sar Ten (mai magyarsággal: Ten úr) mondatjele (balra) és a tusnádi Vártető hun kori sar ős ten (mai magyarsággal úristen) mondatjele ugyanannak a több évezredes sztyeppi jelhagyománynak a képviselője, mindkettő a hegyen álló világfával azonos Isten jelképe





11. ábra. Egy hopi tál tulipán alakú Óg úr isten vagy Ogur isten mondatjelei a hegyen álló, tulipán alakú világfát ábrázolják (az ábra két oldalán), középen pedig, fentről lefele az írásemlék Ős ten (Isten) és Óg sar "Óg úr" ligatúráit alkotó szójelek párhuzamai, a székely írás ős, ten "isten, élet", "o/ó" (Óg) és "s" (sar "sarok, úr") rovásjelei






12. ábra. A velszi Anglesey szigeten látható, Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt "díszített kövön" a Magas kő, jóságos, ragyogó szár "úr" mondat olvasható, amiből a ragyogó szár (mai magyarsággal a ragyogó úr) ligatúra más előfordulásokból is ismert szerkezetű világfa ábrázolás




13. ábra. Az égbolt súlya alatt meggörbült ágú világfát ábrázoló tapar ős "szabír ős" mondatjel előfordulása egy, az ókori Szubartu területén, vagy ahhoz közel előkerült edényen (Hissar Kr. e. 4300)




14. ábra. A 104-es sorszámú asszír életfa olvasata: Szabír isten magas köve




15. ábra. A Karmir Sar-ról (Vörös-hegyről) származó hurrita/szabír sziklarajz (Kr. e. VII-V. ée.) középső ligatúrájának olvasata: Ég Dana ügy zsen, mai magyarsággal: Égi Dana folyó zsendül "feltámad, újjászületik", (Saak Tarontsi nyomán)




16. ábra. A világháló egyik közösségi portálján Turovszki Krisztián tette közzé e képet, a "Fekete tetejű festett kerámia Naqada I. (Kr.e. 3900-3650) kultúra, Egyiptom" megjegyzéssel



A 16. ábrán lévő világfa ábrázolás olvasata (amennyiben a fa ágait egyenesnek tekintjük és a fát szár-nak olvassuk) lentről felfele: Ég szár zsen (mai magyarsággal: Az égi úr zsendül/feltámad/újjászületik). Amennyiben a fa ágait görbének tekintjük (és ez tűnik helyesnek), akkor az ábrázolás nem a szár, hanem a tapar ős "szabír ős" szót rögzíti. Ez esetben az olvasat: Ég tapar ős zsen (mai magyarsággal: Az égi szabír ős zsendül/feltámad/újjászületik). Azaz Szubartu hatása elért Egyiptomig. Ez igazolni látszik Borbola Jánosnak Az egyiptomi ősmagyar nyelv c. kötetében kifejtett álláspontját, miszerint a legkorábbi egyiptomi nyelv a magyar rokona volt.



Összegzés

A jelen cikkben bemutatott és a hivatkozott írásokban lévő további példák alapján az a kőkori ősvallás, amelyik a magyar hieroglif írás jeleit használta a legfontosabb ősvallási jelentőségű képek megjelenítésére, az Éden területén alakulhatott ki, legkésőbb 100 - 50 000 évvel ezelőtt. E hieroglifikus írásrendszer leírását a mintegy 1000 ábrával illusztrált Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre 2017-ben s a Varga Géza írástörténész blogban egészítettem ki további, közel 1500 példával. 

A Geneviev von Petzinger által a világ kontinenseinek barlangjaiban feltárt szűkebb jelcsoport azért hasonló a világ minden táján, mert még Afrikában keletkezett, legalább 100 000 évvel ezelőtt s onnan hoztuk magunkkal. Az Éden területéről kb. 50 000 évvel ezelőtt szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal a székely írásra már jobban hasonlító bővebb jelsort az általuk benépesített földrészekre. 

A létrejött jelkészlet elemi szójelei közül több is az Istennel azonos világfát ábrázolta, mert ez volt az ősvallás legfontosabb témája (1., 2., 4. és 6. ábra). Már a kőkorban kialakultak a szójelekből alkotott, világfát ábrázoló mondatjelek (3., 4. és 7. ábra), amely szerkezet (a szójelekből alkotott képszerű mondatjelek eljárása) szinte napjainkig használatos (például a magyar címer hármas halma és kettős keresztje is egy világfát ábrázoló Egy országa "Isten országa" mondatjel). A közös jelek az új területeken beépültek a későbbi írásrendszerekbe, fennmaradtak a népművészet és a vallások jelkészletében. Például a magyar népnek azért a tulipán a legkedvesebb virága, mert legalább tízezer éve az Istennel azonos világfa elolvasható jelképeként használtuk (15. ábra).




15. ábra. A nyárszói székelykapu tulipánjában a világfát ábrázoló szár "növényi szár, úr" hieroglifa jelképezi a Tejút hasadékában karácsonykor feltámadó napistent



Irodalom

Saak Tarontsi (2024): A hurri életfa mint történeti-eredeti alap az urartui szent fa értékes szimbólumához, ARURAT Örmény Tudományos Akadémia, kaukázusi, kisázsiai, anatóliai és a Near Eastern Studies 

Tóth István: Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között. Avagy a múlt beszél. Kiadás éve: 2022. Brazília. ISBN: 978-65-00-53714-7. Magánkiadás. 

Borbola János weboldala (borbolajanos.com)

Borbola János: Az egyiptomi ősmagyar nyelv

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Genevieve von Petzinger által közölt európai barlangi jelek jó része azonos a székely jelekkel

Varga Géza: Antropomorf "Ten úr" mondatjel a 4000 éves BMAC kultúrából 

Varga Géza: Neolitikus kerámia a belgiumi Lüttich - Liege - lelőhelyről az Újjászülető Ten úr mondattal

Varga Géza: Közel harminc magyargyanús jel a sumért megelőző Tepe Yahja-i jelkészletben

Varga Géza: Kalotaszegi kályhacsempe a hieroglifikus "Jó ős" mondattal


Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével

Varga Géza: A világfa vita



Varga Géza: Horváth Tünde késő rézkori cserépedényének Ragyogó Lyukó szár mondata


Varga Géza: Az A.A. Kovalev és Ch. Munkhbayar által közölt altáji bronzkori szarvasos kövek magyar mondatai







Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a







dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése