Oldalcsoportok

Honfoglaló tartalom

Erről a tartalomjegyzékről azok a cikkeim érhetők el, amelyekben honfoglalás kori hieroglifikus szövegeket olvasatát teszem közzé. A honfoglalás kori leleteken lévő hieroglifikus szövegek olvasatának egyre nagyobb lesz a jelentősége. Egyesek ugyanis minden komolyan vehető ok nélkül (például genetikai adatokra alapozva, bár a gének köztudottan nem rögzítik sem a nyelvet, sem az identitást) kétségbe vonják a honfoglaló magyarok magyar nyelvét. 






Az újkígyósi honfoglalás kori gyűrű olvasata: Ősúr földje
















A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata






Tisztelt Dr. Kásler Miklós miniszter úr és Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úr!







Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése




.

A tiszabezdédi tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasata



Pátyi tarsolylemez a hieroglifikus "Lyukó úristen magas köve" mondattal





A perkátai X. századi ruhadísz "sarok" hieroglifája













Banai aranyozott ezüst övveret az Óg isten mondattal





Gnadendorfi aranyozott ezüst övveret a Lyukó Isten mondattal



Ibrányi ezüst karperec a Magasságos úr köve mondattal



Ibrányi aranyozott hajfonatkorong az Úristen mondattal 






Törteli szíjvég a Ten országa "Isten országa" mondattal



Magyarországi szíjvég az Ak ég ügy "Ak az égi folyó" mondattal





Irodalom
















A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"

4 megjegyzés:

  1. Cecilia E. Szendrőiné az academia.edu hasábjain: "Azt szeretném kérdezni, mi igaz abból, hogy anno a hét vagy kilenc törzs szövetkezeléséből számolja meg a magyart, mint a népet? Hány nyelven beszél az az hét vagy kilenc törzs, és ők egyenként mely területekről kerültek oda? Van-e, vagy volt-e valaha olyan vizsgálat ami, azt vizsgálja, hogy határmenti élő és egymással érinkező, két különböző nyelvű populáció hogyan módosítja a másik nyelvet, milyen folyamatok nyelvi módosított jelennek meg? (nem csak magyarnál hanem más nyelveknél is, példaként e mlíteném az ezrákat és a moksákat az egyik orosz szavakkal a másik tatárszavakkal bővíti azt az alapszókincset, amin osztoznak. Érdekelne, hogy csak a szókincset veszi át vagy nyelvi eszközöket is pl .: szórend, ragok? A magyar nagyon sok nyelvből épített magába szavakat, nem világos előttem hogyan magyarítunk, van-e ennek valamilyen tetten érthető szabálya, és miért veszünk át szavakat? (Pedig ügyes nép vagyunk tudunk csinálni újakat!) Egy kicsit másként: szerettem volna átérezni a manysi-magyar hasonlóságot, de más hangábrázolással nem segít, nem lehet ea magyar szövegrészt ugyanabban a jelekkel leképezni mint a manysit, hogy hasonló vizuális érthetõ legyen."


    VálaszTörlés
  2. Varga Géza: Egy szó sem igaz abból, hogy a honfoglaló 7 magyar törzs különböző nyelven beszélő törzsekből állt volna össze. Ez csak egy magyar- és tudományellenes liberális mese. Egyrészt a honfoglalás kori hieroglifikus szövegeink egységesen magyar nyelvűek, ám erről tudatosan nem tájékoztatják a közönséget azok, akik a honfoglalók nyelvéről szólnak. Tehát van egy sor honfoglalás kori nyelvemlékünk, de tudatosan nem hasznosítják ezt a forráscsoportot. Másrészt félremagyarázzák, meghamisítják a honfoglalók nyelvéről a ránk maradt egyetl en történeti forrást, Bíborbanszületett Konstantin híradását is. Ezt úgy adják vissza, mintha a császár arról beszélt volna, hogy a honfoglaló magyarok kétnyelvűek lettek volna. Holott erről szó sincs a forrásban. A császár világosan megkülönbözteti e helyen a honfoglaló magyar törzseket, akiket hétmagyarnak nevez. A három csatlakozó kabar törzset a magyarok egy nyolcadik törzsbe szervezett és róluk mint külön törzsről szól a császár. Róluk szólván írja a császár, hogy ők kétnyelvűek. Ez felel meg a helyzetüknek, mivel nyilvánvalóan kommunikálniuk kell valamiképpen a meghatározó magyar többséggel s ennek alapján meg kellett tanulniuk magyarul. A liberális téveszmeterjesztésre az ad ürügyet, hogy - mint azt a kitűnő fordító, Moravcsik Gyula egy lábjegyzetben megírja - a forrás nyelvre vonatkozó mondata hibás, nem lehet tudni, hogy ki az alanya a mondatnak, ki kétnyelvű a bevonuló 8 törzsből. Nyilvánvaló, hogy a hétmagyarnak nevezett hét törzs magyar nyelvű és csak a csatlakozott nyolcadik törzs volt kétnyelvű. A liberális mesemondók Moravcsiknak erről az ismert lábjegyzetéről elfelejtik tájékoztatni a közönséget és a hét magyar törzsre vonatkoztatják a kétnyelvűséget azért, hogy a magyarságot későn összeállt néppé fokozhassák le és ezáltal is tagadhassák a szkíta-hun-magyar azonosságot, amit újabban a genetikusok alátámasztanak. Mellesleg a szkíták, a hunok és az avarok ugyanazt a hieroglifikus írást használták s ugyanolyan magyar szavakat és mondatokat hagytak ránk, mint a honfoglalók, például az isten szót. Érdemes tanulmányozni a forrásokat, hasonlóan a magyar nyelvet azonosító szkíta, hun, avar és honfoglalás kori hieroglifikus nyelvemlékekhez.

    VálaszTörlés
  3. Kovács Levente: "Nagy Isten", "Úristen", "Ősi Isten".... De hát nem azt van, hogy a IX. századi magyarok még a Tengri megnevezésből eredeztehető Öregistent nevezték meg? Kissé zavaros nekem amit ön ír...

    Varga Géza: Fordítva méltóztatik űlni a lovon, kedves Levente! Nem az zavaros, amit írok (mert annak minden sora logikus és igaz, csak oda kell figyelni), hanem az Önt téveszmékkel etető emberek feje. A IX századi magyarok Tengri kultuszáról semmiféle forrásunk nincs, ez csak egy megalapozatlan feltevés. Aki ezt állítja, az fantáziál, vagy hazudik. Az Öregisten kifejezésnek sincs IX. századi forrása. Ezt a mai nyelvünkből vetítik vissza minden alap nélkül. Lehet, hogy akkor is használták az Öregisten kifejezést, de erről semmiféle adat nincs. Egyáltalán a IX. századból lényegében csak azok a hieroglifikus nyelvemlékek ismertek, amit én a cikkeimben bemutatok. Például a fentiben is. Egyébként, ha nem teljesen világos a dolog, akkor el lehet olvasni másodszor is, meg harmadszor is a cikket, jól odafigyelve. Megveheti a Magyar hieroglif írás c. kötetemet, ahol a tudnivalók rendszerezve olvashatók. Ezek a cikkek csak egy-egy részterülettel foglalkoznak, nem adnak átfogó képet. Ám ha a kötet elolvasása után sem világosodik meg a kép, akkor nyugodtan feladhatja, mert alacsony IQ-val valóban nehéz követni a kutatást.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon életszerű a Lyukó Isten jelenléte, ez a bányák és bányakincsek világa. Lásd Farkaslyuk, Subalyuk... A Bana helységnév is megőrizte.Az az érzésem, a hegy lábánál levő Bánya és a szláv bánja egy és ugyanaz a szó, a szláv fürdő-jelentés csak erősíti és nem cáfolja a szóalakok összefüggéseit. A Hír.tévé brutális, ronda Lukoil-reklámja is megerősíti: az ősnyelv lüktet a szavakban ma is, azaz bányaolaj, olajbánya.Vagyis kőolajat reklámoz a kivetkőzött reklámszolga. Ha ezt Lyukó hallaná! (Ne felejtsem, tehát a láb, lába régi alakjának bana, bána alakúnak kellett lennie.)

    VálaszTörlés