Sok elolvasatlan Árpád kori hieroglifikus emlékünk van, amelyre nem figyel az akadémikus "tudomány". A szakképezettek körében szinte sikk a rovásíráshoz való "hozzá nem értés", sőt a székely írással és a magyar hieroglif írással szembeni ellenérzés. (1)
Az alább felsorolt cikkekben olyan Árpád kori írásemlékeket mutatok be, amelyek cáfolják azt a politikai alapozású, szakmailag tarthatatlan (az MTA 2021-ben megjelent rováskorpuszában azonban képviselt) finnugrista prekoncepciót, miszerint a székely írást csak a székelyek használták volna. (2)
A berekböszörményi Árpád kori gyűrű (veleméri Sindümúzeum, Méhes Sándor ajándéka)
Aranka parti Árpád kori ezüst szíjvég hieroglifái
A perkátai X. századi ruhadísz "sarok" hieroglifája
III. Béla dénárja Szarvasról, a felülnézeti világmodell közepén a kereszt alakú Dana hieroglifa, négy sarkán a Lyukó sar magas köve (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve) alakban elolvasható mondatjel, négy oldalán a Ragyogó hieroglifa
III. Béla ezüstdénárja a Dana ten magas köve a Föld mondattal, két Nimród tamgával és két Lyukó a Bél mondatjellel
Friesachi típusú ezüstdénár
Friesachi típusú ezüstdénár a Lyukó isten magas köve mondattal
A Cividale-i Gertrud-kódex boglárja
Boglár II. Endre viseletéről (középen, a Cividale-i kódexből), a boglár jelei (balra), valamint a boglár jeleinek székely párhuzamai és ligatúráinak kifejtése (jobbra, fentről lefele): Ak "patak, Heraklész", Jó magas, Jóisten
Budai középkori korsó a hieroglifikus Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Szár! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram!) mondattal (fotógrafika, középen), a kancsó bekeretezett Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram! mondata (balra), valamint a székely írás "sz (szár "növényi szár, úr") és "r" (ragyog, ragyogj, ragyogó) rovásjele (jobbra)
Árpád kori gyűrű pecsétlapja fent a zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" mondatjellel, alatta pedig, fejjel lefelé egy zsen "zsenge" hieroglifával
5/k. ábra. Árpád kori ezüstgyűrű, pecsétlapja mellett két oldalt egy-egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlatával, az olvasata: Ragyogj ... ! Ős sar! Ragyogtál ... ! (mai magyarsággal: Ragyogj ... ! Ősúr! Ragyogtál ... !)
III. Béla dénárja Szarvasról, a felülnézeti világmodell közepén a kereszt alakú Dana hieroglifa, négy sarkán a Lyukó sar magas köve (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve) alakban elolvasható mondatjel, négy oldalán a Ragyogó hieroglifa
III. Béla ezüstdénárja a Dana ten magas köve a Föld mondattal, két Nimród tamgával és két Lyukó a Bél mondatjellel
Friesachi típusú ezüstdénár
A Cividale-i Gertrud-kódex boglárja
Budai középkori korsó a hieroglifikus Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Szár! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram!) mondattal (fotógrafika, középen), a kancsó bekeretezett Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram! mondata (balra), valamint a székely írás "sz (szár "növényi szár, úr") és "r" (ragyog, ragyogj, ragyogó) rovásjele (jobbra)
Árpád kori gyűrű pecsétlapja fent a zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" mondatjellel, alatta pedig, fejjel lefelé egy zsen "zsenge" hieroglifával
5/k. ábra. Árpád kori ezüstgyűrű, pecsétlapja mellett két oldalt egy-egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlatával, az olvasata: Ragyogj ... ! Ős sar! Ragyogtál ... ! (mai magyarsággal: Ragyogj ... ! Ősúr! Ragyogtál ... !)
A Gizella-kereszt Lyukó szár isten országa (mai magyarsággal: Lyukó úristen országa) olvasatú hieroglifikus mondata
A Gizella-kereszt Lyukó sar földje (mai magyarsággal: Lyukó úr földje) mondatjele 1000-1036 tájáról, amennyiben a két oldalon futó arany félgömböcskék is kiolvasandók (s ez a párhuzamok alapján feltehető), akkor a teljes mondat: Lyukó úr földje a magas kő
A pécsi székesegyház hieroglifikus mondatjele
A pécsi székesegyház hieroglifikus Óg az Egy ős mondata az "eget tartó istenjelkép" ábrázolási konvenció egyik példája
A kőből faragott somogyvári Ten hieroglifa az Árpád ház ősére, az égig érő fával azonos Istenre emlékeztetett és ezzel összefüggésben egy sírt díszített (középen), valamint párhuzamai a kőkortól a székely írásig (körben)
Királyfejes aranygyűrű a XI. század első feléből a Ragyogj, jóságos, nagyságos Lyukó ten országa! mondattal
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
XI. századi gyűrű (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) az olvasata: Bél Lyukó ügy (mai magyarsággal: Lyukó a belső folyó, vagy inkább Bél a Lyukó folyó), a két oldalon "lyukként" kialakított ragyogj/ragyogtál hieroglifákkal egy istenidéző szertartás szövegkönyve
A vízaknai templom Egy országa mondatjele
A vízaknai templom bejárata fölött az Isten országa mondat olvasható
A csempeszkopácsi Árpád kori templom hieroglifikus mondatai
A csempeszkopácsi Árpád kori templom két hieroglifikus mondata az Isten országa és az Atyaisten mondatokat rögzíti
A veleméri Árpád-kori Szentháromság-templom szentéjének diadalívén mandorlában megjelenő Jézus Krisztus teste a tőle kiinduló sugarakkal együtt az Egy ős mondatot rögzíti
A magyar államcímer Egy országa mondatjele
A magyar államcímer hun és avar eredetű hármas halma és kettős keresztje az Egy országa mondatot rögzíti
A magyar koronázási palást hieroglifikus mondatai
A koronázó palást Ten országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondata
A koronázó palást képszerkezetének tengelye az Istennel azonos világoszlop (Tejút) két oldalán élükre állított hármas halmok olvasata: Magas kő (a világoszlop korabeli neve), az ábra bal szélén a kínai írás "magasba vezető út" jele, a jobb szélen pedig a székely írás "m" (magas) rovásjele
A koronázó palástba hímzett Magasságos atya mondat
A koronázási palást képszerkezetének tengelye az Egy isten mondatot rögzíti (az uralkodó gerincére simul, miáltal az uralkodót az Istennel azonos Tejúttal, a kozmosz tartópillérével veti össze)
A csempeszkopácsi Árpád kori templom két hieroglifikus mondata az Isten országa és az Atyaisten mondatokat rögzíti
A veleméri Árpád-kori Szentháromság-templom szentéjének diadalívén mandorlában megjelenő Jézus Krisztus teste a tőle kiinduló sugarakkal együtt az Egy ős mondatot rögzíti
A magyar államcímer Egy országa mondatjele
A magyar államcímer hun és avar eredetű hármas halma és kettős keresztje az Egy országa mondatot rögzíti
A magyar koronázási palást hieroglifikus mondatai
A koronázó palást Ten országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondata
A koronázó palást képszerkezetének tengelye az Istennel azonos világoszlop (Tejút) két oldalán élükre állított hármas halmok olvasata: Magas kő (a világoszlop korabeli neve), az ábra bal szélén a kínai írás "magasba vezető út" jele, a jobb szélen pedig a székely írás "m" (magas) rovásjele
A koronázó palástba hímzett Magasságos atya mondat
A koronázási palást képszerkezetének tengelye az Egy isten mondatot rögzíti (az uralkodó gerincére simul, miáltal az uralkodót az Istennel azonos Tejúttal, a kozmosz tartópillérével veti össze)
Rovásjelek Krisztus arcán
Árpád kori bronzkereszt Egy ten mondatjellel (középen) és párhuzamai: az énlakai unitárius templom Egy isten mondatjele (balra fent), magyarországi hun ékszer Dana ten mondatjele (jobbra fent), a somogyvári Dana ten mondatjel (balra lent) és a vizsolyi Dana ten mondatjel (jobbra lent)
Zalavári ezüstjelvény az Árpád korból
Zalavári ezüstjelvény (szórványlelet az 1019-ben felszentelt Adorján-templomból, amelyet szovjet megrendelésre Hadrianus templomának minősítettek) a magyar hieroglif írás szójeleivel írt Szár ős ten, mai magyarsággal: Úristen olvasatú szöveggel
Középkor végi szolnoki korsó a hieroglifikus Ősi magas kő úr mondattal
A szolnoki késő középkori korsó (középen), a rajta elolvasható Ősi magas kő sar (mai magyarsággal: Ősi magas kő úr) mondat (balra), valamint a szolnoki hieroglifáknak megfelelő székely "us" (ős), "m" (magas), "harmadik k" (kő) és "s" (sar "sarok, úr") rovásjelek (jobbra)
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
A berekböszörményi gyűrű fotógrafikai rekonstrukciója a Méhes Sándor által küldött fénykép alapján
A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
A karcag orgondaszentmiklósi csatkarika
Veresegyház-Göbölyös Árpád-kori rovásírásos gyűrűjének olvasata
A Veresegyháza-Göbölyös lelőhelyen fellelt ezüstgyűrű rovásfelirata
A budapesti késő középkori jelvényről a Magyar Nemzeti Múzeumban történt barbár lereszelése előtt készült fénykép
Morvaországi késő középkori jelvény rovásfelirattal
Egy morvaországi lelet (Uherské Brod, azaz Magyarbrod közeléből) szójelekkel írt magyar mondattal (olvasata mai magyarsággal: Ak/Heraklész a nagyon nagy folyó), a fényképet "Csaba vezér" találta a neten (a fotógrafika a szerző munkája)
Késő középkori rovásírásos jelvény (fotógrafika), a csúcsán lévő jelek olvasata: Lyukó isten, az alsó három jel olvasata: Magasságos Élő köve
Ópusztaszeri Árpád kori gyűrű a hieroglifikus Zsendülő Dana ten mondatjellel
Ópusztaszeri Árpád kori gyűrű a hieroglifikus Zsendülő "feltámadó" Dana ten mondattal
Aranka parti Árpád kori ezüst szíjvég hieroglifái
Aranka parti gyűrű a Ragyogj, ragyogj, ragyogj nagyon nagy szár! (mai magyarsággal Ragyogj, ragyogj, ragyogj nagyon nagy úr!) mondattal
Ezüstgyűrű az Aranka partjáról a "Dana ős földje" mondattal
Ezüstgyűrű az Aranka partjáról a Dana ős földje olvasatú világmodellel
Árpád kori bronzgyűrű hieroglifákkal az Aranka partjáról
Az Aranka parti gyűrű pecsétjének tetején egy szembőlnézeti világmodell ("eget tartó fa" ábrázolási konvenció) van, az olvasata: Nagyságos Bél sar "úr" a zsendülő ten, alatta a Nap és Hold jele, legalján és legfelül a ragyogj, ragyog, ragyogtál hieroglifa vonalai
Kadarkút és Mike között fellelt Árpád kori gyűrű hieroglifikus szövegének olvasata
A Kadarkút és Mike között talált Árpád kori bronzgyűrűn egy istenidéző szertartás szövegkönyve olvasható
Árpád kori ezüstgyűrű hieroglifikus szöveggel Tiszaalpárról
A tiszaalpári Árpád kori ezüstgyűrű jeleinek - az istenidéző szertartás szövegkönyvéből egyszerűsített - olvasata: Ragyogj nagyságos Bél szár (mai magyarsággal a Ragyogj nagyságos Bél úr)
Balota, Árpád kori gyűrű Nimród tamgával
Balotai Árpád kori gyűrű, pecsétlapján az Orion csillagképet (az ősatya égi alakját) felidéző Nimród tamga (fotógrafika), a pecsétlaptól jobbra és balra lévő ragyog szójelek alapján egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata
XII. századi magyar ezüstdénár Nimród tamgával
Kopáncs falu Árpád kori gyűrűje az Uram, a ragyogó, nagy folyó ura mondattal
A Kopáncs faluban előkerült Árpád kori gyűrűk egyike, fent a gyűrű szár "növényi szár, úr", ragyogó, nagy, sar "sarok, úr", ügy "folyó" hieroglifái, lent a hieroglifáknak megfelelő székely "sz", "r", "n", "s" és "ü" rovásbetűk
Árpád kori hieroglifikus írásemlékek Bencze Zoltán és Szigeti Judit cikkében
Jegyzet
(1) Árulkodó a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt budapesti hun(?) jelvény sorsa és az az irtóhadjárat, amit a wikipédia, a fészbuk és a google terein szerveztek (egy wikipédiaszerkesztő elszólása szerint a múzeumból adott ürügyek alapján) a magyar múlt tárgyait és írásemlékeit bemutató cikkek ellen.
A székely írás lépten-nyomon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésének az adhatja a magyarázatát, hogy a finnugrista prekoncepció szerint a hunok nem lehetnek azonosak a magyarokkal. Ennek érdekében az 1500-as években még hun-szkíta írásként emlegetett írásunkat átkeresztelték székely (rovás)írássá, a székelyeket pedig elmagyarosodott török népcsoportnak próbálták meg beállítani. Ezt a téveszmét cáfolná, ha nyilvánvalóvá válna, miszerint a hunok, avarok, honfoglalók és az Árpád kori magyarok egyaránt használták a székely jeleket és előzményeiket, a magyar hieroglifákat.
A székely írás lépten-nyomon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésének az adhatja a magyarázatát, hogy a finnugrista prekoncepció szerint a hunok nem lehetnek azonosak a magyarokkal. Ennek érdekében az 1500-as években még hun-szkíta írásként emlegetett írásunkat átkeresztelték székely (rovás)írássá, a székelyeket pedig elmagyarosodott török népcsoportnak próbálták meg beállítani. Ezt a téveszmét cáfolná, ha nyilvánvalóvá válna, miszerint a hunok, avarok, honfoglalók és az Árpád kori magyarok egyaránt használták a székely jeleket és előzményeiket, a magyar hieroglifákat.
(2) Ezek az Árpád kori írásemlékek szinte kivétel nélkül hieroglifikusak (ősvallási jelentőségű szó- és mondatjelek), ám a székely írást csak alfabetikusként hajlandók tárgyalni a "szakértők". A hieroglifikus emlékek az alábbi okok miatt mégis képesek bizonyítani a székely írásnak az egész magyar nyelvterületen való elterjedtségét.
- A magyar hieroglif írás és a székely írás jelkészlete a legfontosabb kb. 40 jelet tekintve formailag lényegében azonos, vagy rokonítható (a hieroglifák képszerűbbek, a székely jelek lineárisabbak).
- A székely írásnak is vannak ősvallási jelentőségű szó- és mondatjelei (például az "us", a "ten" és a "tprus").
- A Dunántúlról is ismert egy vegyes rendszerű, szójelet és egy hangot jelölő betűket egyaránt alkalmazó írásemlék, a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókán.
Irodalom
Varga Géza: Az MTA rováskorpusza
Borbás Barna: Felbecsülhetetlen műtárgyak, amatőr bakik – ez lett az einstandolt Árpád-házi kiállításból (valaszonline.hu)
Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig
Varga Géza: A székely írás eredeztetését akadályozó módszertani hibák
Varga Géza: Az akadémikus "tudomány" módszertani hibái a székely írás eredeztetésekor (video)
Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia
Varga Géza: Székely jelek párhuzamai a világ minden táján
Pokrovenszki Krisztán a Szent István Király Múzeum igazgatója (szekesfehervar.hu)
Fehér Bence: A székely írás kutatásának vitáiról (Mandiner)
Varga Géza: Királyfejes gyűrű a XI. század első feléből a "Ragyogj jóságos nagy Lyukó ten országa!" mondattal
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése