Az akadémikus rovológia csődje
- I. J. Gelb, Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára értékelése: a tudomány nem ismeri a székely írást, minden alapvető kérdés tisztázatlan.
- A budapesti késő középkori jelvény tragédiája.
- Nem tudják jól elolvasni a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókát, az énlakai Egy Isten mondatjelet, de a székelyderzsi rovásírásos téglát sem.
- A népi (például a hímes tojásainkon lévő), uralmi és vallási jelkészletünk, valamint a szkíta, hun, avar, honfoglaló magyar és Árpád kori emlékeken lévő hieroglifikus nyelvemlékeket nem ismerik.
A változás jelei
- A székely írás ótürk eredeztetése kiment a divatból, az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére.
- Nyelvemlékként kezelik a rovásírásos szövegeket is.
- Vizsgálják az avar írásemlékeket is, de elolvasni még nem tudják őket.
A kutatás menete
- A kőkor óta kimutatható jelpárhuzamok nem a véletlennek, hanem az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők
A magyar hieroglif írás jellemzői
- Szójeleket használt. A jelkészlet szűkössége miatt csak néhány ősvallási kötődésű mondatot lehet vele leírni. Idővel szokás lett a szójelek és az egyetlen hangot jelölő betűk kevert alkalmazása, illetve hogy a szótövet szójellel, a ragozást pedig betűzve írták.
- Jellemzően nem sorba rendezte a jeleit, hanem képeket alkotott belőlük.
- Ősvallási kötődésű volt a jelkészlete, a sorvezetése és a szövegek tartalma is.
A magyar hieroglif írás története
- Afrikában alakultak ki az első jelei kb. 100 ezer éve. A Közel-Keleten a jelek zöme már létezett kb. 50 ezer éve. Ezek még a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Amerikáig. A kőkori jelek beépültek a későbbi írásokba, fennmaradtak a népi, uralmi és vallásos jelhasználatban.
A magyar hieroglif írás néhány emléke
Nagyságos ragyogó ten országa
Milyen feladatot ró a szervezőkre a tervezett hun kiállítás?
Sarata Monteoru (Románia): Ragyog ős ten szár nagy "Ragyogó isteni nagyúr"
A nagy számuk és a pazar kivitelük miatt elkerülhetetlenül kiállításra kerülő hun hieroglifikus nyelvemlékek mellé ki kell írni, hogy ezek magyarul elolvashatóak. Ezáltal elkerülhető az a rovológiai kudarc, amit az utóbbi évek félsikerű kiállításai esetében tapasztalhattunk.
Irodalom
„Ez vegytiszta tudományellenesség” – Bálint Csanád régész, akadémikus az Árpád-házi kiállítás átírásáról (valaszonline.hu)
Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig
Varga Géza: Apahidai hun "Nagyságos Nap" mondat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése