Halaf jelhasználat

A szabír/hurri lakosságú Halaf kultúra Mezopotámia északi részén és Szíriában virágzott a Kr. e. VI. évezredben. Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü). Régi vita az akadémikus áltudomány és a kívülállók között, hogy az ókori, vagy neolitikus és bronzkori szabírokhoz is közünk van-e. A Halaf kultúra jelhasználata eldönti ezt a kérdést, mert a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írást találjuk a tárgyaikon, amit több tucat rövid írásemlék (pecsétnyomók, amulettek és cserépedények elolvasható díszítése) igazol. 

A Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámítás eredménye az, hogy a jelek hasonlósága a jelrendszerek genetikai kapcsolatának köszönhető. A Halaf jelek székelyazonos volta és azoknak a neolitikus forradalommal történő, szabírok általi elterjesztése a történeti kapcsolatokat teszi a matematika által kimutatott összefüggések mellé. 

A fentiekhez nyelvi azonosság is társul. Simo Parpola álláspontja szerint ugyanis a Halaf kultúra lakosságából vándoroltak Mezopotámia déli részébe a későbbi sumérek ősei. Mivel ő a sumért az uráli nyelvek közé sorolta, kézenfekvő arra gondolni, hogy a Halaf kultúra lakossága magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélt. 

Hozzátehetem: a többi, urálinak elkeresztelt nép ugyanis csak később alakult ki. A bronzkori Szejma-Turbino kultúra (egy szabír lovas fémkutatók és -kereskedők által használt útvonal) telephelyeiből alakultak ki a további uráli népek. Így tanulták el a magyar nyelv elemeit az ott talált paleoszibériai népek s a születő keverék nyelvekből alakult ki az uráli nyelvcsalád.

Ezt az elképzelést a Halaf jelhasználat alátámasztja, mert a kiinduló írástörténeti állapotot dokumentálja. A legkorábbi sumér jelek között ugyanis húsznál is több jel hasonlít a székely jelekre s e székely-azonosságot fedezhetjük fel a Halaf jelhasználatban is. Azaz a sumérek nem voltak az írás feltalálói, mert dokumentálható, hogy a legkorábbi sumér jeleket már vagy 2 000 évvel korábban használták a Halaf kultúra lakói. Ráadásul velük egyidejűleg született meg a Kárpát-medencében is a szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyarul megérthető felirata. Ezért találunk a Tordos-Vincsa kultúra jelei között is 49 magyarazonos jelet. A Kárpát-medence bevándorlói Anatóliából érkeztek, amit a Stockholmi Egyetem genetikusai is kimutattak.

A nemrég felfedezett és 2017-ben közreadott magyar hieroglif írás szójeleivel az alább bemutatott és további Halaf pecsétnyomók magyarul elolvashatók. 

A Halaf-kultúra pecsétjein megjelenő jelek egyszerre voltak díszítések és egy kőkori eredetű hieroglifikus írás rövid szövegei. A pecsétnyomók jelei között gyakran feltűnnek stilizált növényi motívumok, amelyek a későbbi sztyeppei népek (közte a magyarok) világfa-elképzeléseivel és a székely jelekkel egyeztethetők.

1. ábra. Halaf kori állat alakú pecsétnyomó a Szár föld (mai magyarsággal az Úr földje) mondattal 

2. ábra. Halaf pecsétnyomó a Szár "Úr" hieroglifa előfordulásaival néhai Gustav Oberlander gyűjteményéből

3. ábra. Halaf pecsétnyomó a későbbi sumér dingir "isten" és székely Dana hieroglifa előképével a ma-shops kereskedelmi honlapjáról, a sarkokban egy-egy lekopott sar "sarok, úr" hieroglifa is lehet

4. ábra. Halaf - Ubaid pecsétnyomó az ős szójelével egy német magángyűjteményből

5. ábra. Halaf, vagy későbbi mezopotámiai pecsétnyomó jelekből összeállított antropomorf alakkal, az olvasata fentről lefele: Lyukó ég szár ragyog (mai magyarsággal: Lyukó, az ég ura ragyog), a trocaderopontcom honlapjáról

6. ábra. Halaf, vagy későbbi mezopotámiai pecsétnyomó az égbolt és az onnan érkező víz (eső) ábrázolásával (fent), a székely írás "l" betűjének (lent), a magyar hieroglif írás élő szójelének és az Árpád-sávoknak a párhuzamával, a trocaderopontcom honlapjáról

7. ábra. Halaf, vagy későbbi mezopotámiai pecsétnyomó a Ragyogj! Bél. Ragyogtál. szöveggel, egy istenidéző szertartás szövegvázlatával, a trocaderopontcom honlapjáról

A 7. ábra két oldalán is látható függőleges vonal a későbbi hettita (luvi) hieroglif írásban a rá szótagjele, a székely írásban ehhez hasonló (többnyire ferde) az "r" betű, a magyar hieroglif írásban a ragyogj, ragyog, ragyogtál szójele. Ezek az "r" tartalmú jelek összefüggenek Rá napisten egyiptomi jelével. Ez a kőkori eredetű Rá szójel az egyiptomi hieroglif írásban maradt fent, ahová a magyar hieroglif írást használó szabírok vihették el. E jelcsoportból való a szkíták és az ótürk jelsorok "r" betűje is.

Meg kell említenem, hogy a függőleges egyenes a székely írásban az "sz" (szár "növényi szár, úr") jele, aminek azonban a régiségben (a Halaf leleteken is: 1. és 2. ábra) inkább a szár jel ágakkal ellátott képszerűbb változatát használták. Ám időnként a jelformán túl a további körülményekre is figyelni kell. Esetünkben például döntő szempont volt, hogy az X alakú Bél szójel mellett mindkét oldalon megjelenik a függőleges vonal. Ez istenidéző szertartási szövegkönyvre utal, ahol a ragyogj és ragyogtál értelmezés helyénvaló.

8. ábra. Halaf, vagy későbbi mezopotámiai pecsétnyomó a Bél sar "Bél úr" mondattal, a

 trocaderopontcom honlapjáról

9. ábra. A Halaf kultúra ismeretlen jelentésű, fésűre emlékeztető jele egy British Muzeumban őrzött cserépdarabról (fent), amely - a későbbi párhuzamok alapján - "eső", vagy "élet" jelentést rögzíthetett

A 9. ábra felső részén látható 7-8 ezer éves Halaf hieroglifa (vallásos kötődésű szójel) az égbolt ívét a magyar hieroglif írás nagy szójelével jeleníti meg (1). Az aláhulló eső jelzésével együtt - a későbbi párhuzamok alapján - már Él, élet, élő lehetett a képjel jelentése. Az ábra alján a székely írás "n" (nagy) jele, amelynek íve a rovástechnológia miatt fordult függőlegesre (egy bicskával egy fapálcába nem lehet vízszintes jelet róni).

10. ábra. A British Muzeumban őrzött Halaf amulett és (az ábra jobb szélén fentről lefele) a székely írás "l" (Él, élő, élet) jele, valamint a népi jelhasználat "folyó" jele

A 10. ábrán látható Halaf amulett alakja, peremének kialakítása az égbolt ívéből hulló esőt idézi. Felületébe a székely írás "l" (élő) jelének négy változatát vésték egy hullámvonal két oldalára. Az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "l" (Él, élet, élő) jele és egy hullám alakú korondi népi "folyó" jel látható.

11. ábra. Halaf pecsételő Arpacsije lelőhelyről a Ragyogó magas kő mondattal, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyogó), "m" (magas), "k" (kő) jelei

12. ábra. Halaf amulett a Ragyogó szár Föld, mai magyarsággal Ragyogó úr földje mondattal (British Múzeum), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyog, ragyogj, ragyogó, ragyogtál) jele, egy magyarszombatfai tál képszerű szár "növényi szár, úr" jele, valamint a székely írás "sz" (szár "növényi szár, úr") és "f" (föld) jelei

13. ábra. Halaf amulett (British Múzeum) a Ragyogó Bél mondattal, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogj, ragyogó, ragyog, ragyogtál) és "b" (Bél) jelei

Irodalom

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza (2026): Khuár ősúr elolvasható idolja a Tordos-Vincsa kultúrából

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve