Oldalcsoportok

2024. november 15., péntek

A világfa Árpád kori előfordulásai

A Pócs Éva által írt, a magyar világfa honfoglalás kori létét és néhány néprajzkutatónk megbízhatóságát megkérdőjelező cikk nyomán fellángolt egy vita. Ám az a "szakma" rovológiai és ősvallási ismerethiánya miatt érdemi válasz nélkül maradt. A világfa vita megoldását a jelszerű és elolvasható világfa ábrázolások felmutatása jelenti.

Ilyen elolvasható világfa ábrázolásokat szép számmal találunk Árpád kori pecsétgyűrűkön és más tárgyakon is. Ezen hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) szövegek kutatását az akadémikus áltudomány ugyanúgy elhanyagolja, mint a fent említett rovológiai és ősvallási tudományterületet is. Ezért nem vették észre (nem hajlandók észrevenni ma sem), hogy a rovológia és az ősvallás szorosan összetartoznak. Ugyanis a székely írás elődje, a magyar hieroglif írás (amelynek írásmutatványai e világfát ábrázoló mondatjelek) az ősvallás jelképrendszereként működött hosszú évtízezredeken át.

A honfoglalás kori tulipánok tulipánságának tárgyalását a "szakma" azzal az álságos érveléssel utasította el, hogy azok botanikailag nem azonosíthatók. Ez valóban igaz, mert a honfoglalás kori tulipánok nem természethűek, hanem jelszerűek. A rovológiai szakterületen nem is létező "szakma" ugyanezzel a hamis érveléssel a világfák tárgyalását is megpróbálhatja kikerülni. Lényegében ugyanarról a kérdésről van szó, mert az archaikus ábrázolásokon a világfa gyakran tulipán alakú, ez az egyik ismertetőjele. 

A szójelekből összerakott, világfát ábrázoló mondatjelek jellegzetességeit a Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák és A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai című írásokban adtam elő. Ezek segítségével a százszámra előforduló mondatjelek elolvashatók és az is eldönthető, hogy a képszerű mondatjel a világfát ábrázolja-e. 

A jelen cikkben röviden bemutatom az Árpád kori nyelvemlékek képét és olvasatát, a részletekért rá kell kattintani az adott linkre, vagy az irodalomjegyzékben lévő cikkre.


A csempeszkopácsi Árpád kori templom hieroglifikus mondatai


ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom fotógrafikája felett két világfa ábrázolása is látszik, az egyik a kapubélletben kőbe faragva (az olvasata: Isten országa), a másik a falra festve jelenik meg (az olvasata: Atyaisten)




ábra, A vízaknai templom bejárata fölött szintén az Isten országa, vagy Nagy isten országa mondat olvasható (a fénykép megküldését Sólyom Ferencnek köszönöm)





A türjei templom ten hieroglifája

10. ábra. A türjei templom eget tartó világfát ábrázoló Nagy ten "Nagy isten" olvasatú ábrázolási konvenciója 


Kadarkút és Mike között fellelt Árpád kori gyűrű




ábra. A Kadarkút és Mike között fellelt gyűrű jeleinek olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj zsendülő szár (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj újjászülető urunk)










Az Árpád házi uralkodók zászlaja


ábra. Az Árpád házi uralkodók zászlaja a Képes Krónikából



A koronázó palást képszerkezete

ábra. A koronázási palást képszerkezete a világfát ábrázolja és az Egy isten mondatot rögzíti




A Gizella-kereszt mondatjele











ábra. II. András házioltárának részlete középen, alul a Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) alakban elolvasható "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval
 


A fenti ábrán látható kép azt az ősvallásból öröklődött hitet fejezi ki, hogy az elhunytak lelke az Istennel azonos égig érő fa (Tejút) által tartott égbe költözik. Ipolyi Arnold szerint a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, akkor a Tejútra (a világfára - VG) néznek.





ábra. Bánmonostor, Dombó lelőhelyről származó törpeoszlop, az oszlopfőben az égig érő fa ábrázolásaival, a középen lévő fa szára a kettős kereszt alakú Egy hieroglifával azonosítható, a felső részén pedig az ős hieroglifa látszik, ezek együtt az Egy ős mondatot rögzítik 





Ten hieroglifa Somogyvárról



ábra. A somogyvári Ten hieroglifa (középen), valamint párhuzamai (körben)


A Bakay Kornél által közölt somogyvári gyűrű 6500 éves hieroglifikus mondatjelének olvasata



ábra. A somogyvári gyűrű jeleinek olvasata lentről felfele: Égi zsen ten (mai magyarsággal: Égi zsendülő/feltámadó isten)







ábra. A Székesfehérvárott kiállított Árpád kori gyűrű pecsétlapján három jel látható: fent a zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúra, alatta pedig egy ég hieroglifa, az olvasat lentről felfele égi zsen ten (mai magyarsággal: Égi, zsendülő/feltámadó isten

 

Csordás Sándor Árpád kori gyűrűjének hieroglifái

 


ábra. Csordás Sándor Árpád kori gyűrűjének pecsétlapján az alulról felfele olvasható Dana ten zsendül mondatjel (a világfa ábrázolása) látható a Nap és a Hold között, az olvasata: Dana a zsendülő ten (mai magyarsággal: Dana a zsendülő/feltámadó isten)


Sajószögedi Árpád kori gyűrű a hieroglifikus "Ragyogó nagy Isten földje" mondattal


ábra. A sajószögedi Árpád kori gyűrű (középen), a gyűrű ragyogó, nagy, Isten és föld hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "n", ős, ten és "f" rovásjelek (jobbra), az olvasat: Ragyogj, ragyogj, ragyogj, nagy Isten földje



Ezüstjelvény a hieroglifikus "Úristen" mondatjellel Zalavár Várszigetről


ábra. A zalavári ásatásokon a IX. századba visszadatált un. Hadriánus-templomban (Bakay Kornél szíves szóbeli kormeghatározása szerint valójában egy XI. századi magyar templomban) szórványleletként előkerült ezüstjelvényen a Szár ős ten (mai magyarsággal: Úristen) szöveg olvasható 




Balota, Árpád kori gyűrű Nimród tamgával



ábra. Balotai Árpád kori gyűrű, pecsétlapján az Orion csillagképet (az ősatya égi alakját) felidéző Nimród tamga (fotógrafika), az olvasat középről kifele: Zsen ég szár (mai magyarsággal: Zsendülő/újjászülető égi úr)




2. ábra. Az Aranka parti gyűrű teljes képe, fent egy szembőlnézeti világmodell ("eget tartó fa" ábrázolási konvenció) van, alul pedig a Nap és Hold jele látható, az olvasat: Ragyogj, ragyogj, ragyogj nagyon nagy Bél szár zsenge ten (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj nagyon nagy Bél úr, zsendülő/feltámadó Isten)



Ornamentális kőlap a pécsi székesegyházból



7/c. ábra. Ornamentális kőlap a pécsi székesegyházból a Szentkereszt-oltár környékéről, Egy ős úr olvasatú világfával



Hieroglifikus mondatjel a pécsi székesegyház altemplomában



ábra. A pécsi székesegyház altemplomában megtekinthető hieroglifikus mondatjel olvasata: Óg az Egy ős (mai magyarsággal: Óg az isteni ős)




Jegyzetek

(1) A "tudományos konszenzus" elkövetkező években tanúsított magatartása dokumentálni fogja, hogy valóban választ kíván-e adni a Pócs Éva által felvetett kérdésre, vagy inkább érdemi ellenvetés nélkül gyalázatban hagyja a magyar nemzeti identitás oszlopát, csak ne kelljen egy dilettáns által felvetett ötlettel komolyan foglalkoznia. Az eddigi - a nyílt tudomány elveit ismerni és alkalmazni nem akaró - magatartásuk alapján nyilvánvaló, hogy a kényelmesebb, gondolkodást és vitát nem igénylő, Zsirai Miklós óta gyakorolt magyar- és tudományellenes megoldást fogják választani. Kiemelt tisztelet az esetleg mégis felbukkanó kivételnek!


Irodalom 

Pócs Éva: A magyar táltos és a honfoglaláskori samanizmus. Kérdések és feltevések. Ethnographia, 128. 2017. 1–47.

Pócs Éva: A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében. Rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció, in Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában, Budapest, 2023. Typotex Kiadó, 283–324. o

Pócs Éva: Vita Pócs Éva: A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében. Rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció című tanulmányáról 2023. (academia.edu)

Állásfoglalás a nyílt tudományról (nkfih.gov.hu/)

Vízakna - templom (varak.hu)

Varga Géza: Zsirai Miklós bukása és a világfa vita

Varga Géza: A világfa vita 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése