Az akadémikus tudomány berkeiben napjainkban kialakult egy vita arról, hogy létezett-e a honfoglalás korában világfa képzet és amit a korabeli leleteken világfának gondolunk (1. és 2. ábra), arról bizonyítható-e a világfa volta. A kérdéshez hozzászóló két tucatnyi tudós a szakma általános rovológiai hozzá nem értése és módszertani-etikai színvonaltalansága miatt nem tudott érdemi választ adni. Pedig sok honfoglalás korabeli világfa ábrázolással rendelkezünk, amelyekről - lévén elolvasható mondatjelek - belátható a világfa voltuk (1 - 25. ábra).
A Pócs Éva által megfogalmazott alaptalan kétkedésnek helyet adtak olyan folyóiratok is, mint az Ethnographia és a Valóság, bár a felvetés szembemegy az ismert tényekkel (1). A szerző fanyalgásainak középpontjában a honfoglalás kori világfa állt, ennek létezését (létezésének bizonyíthatóságát) vonta kétségbe. Van pedig éppen elegendő bizonyíték, mint az alább látható, csak a "tudományos konszenzus" rovológiai tudása és akarata nem elegendő a felismerésükre. Az érintett szerkesztőségek nem sietnek a helyreigazítás (az elolvasható honfoglalás kori világfák) közlésével, ezért e sorok írásáig a magyar identitást romboló téveszmeterjesztés maradt náluk az utolsó szó.
Az alább látható ábrázolások egyrészt dokumentálják a honfoglalás kori világfa néhány előfordulását, másrészt bemutatják annak jellegzetességeit. Ez utóbbi ismérveket a Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák és A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai c. cikkekben soroltam fel.
2. ábra. A Pócs Évával a Mandinerben megjelent riportban, mint azt Kovács Gergő írja, "a régészek megfejtése szerint" három honfoglalás kori világfa képét mutatják be
A fenti ábra három rajzán valóban a világfa látszik (az 1. és a 3. rajz Fodor István nyomán). A régészek feltehetően azért sejtették ezt meg, mert mindhárom lelet növényt ábrázol és azt világfának gondolták. Véleményüknek az lehetett a kitűnő kiindulópontja, hogy ha a népmeséinkben van égig érő fa (amit Berze Nagy János kimutatott), akkor annak a leleteken is meg kell jelennie. Pócs Éva kétkedését azonban ezzel mégsem lehet eloszlatni, hiszen nem minden növényábrázolást azonosíthatunk a világfával.
Akad is e helyes felismerésnek további, az ősvallási szerepet azonosító rovológiai megerősítése, ami a lomtárba utasítja a pócsévai kísérletet. Ugyanis megtalálható az 1. és a 3. rajzon a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistenre utaló jel, az ős hieroglifa. Ez egyértelműen alátámasztja a régészek gyanúját: itt az istennel azonosított Tejút (az égig érő fa) rajzát látjuk.
A középső rajzot fejjel lefelé fordítva mutatja be a Mandiner, mert nem ismerik a Magyar hieroglif írás c. kötetben leírt "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót. Ebben - a természeti képnek megfelelően - a világfa által középen alátámasztott domború égboltnak kell felül lennie. E mondatjel olvasata: Egy ős sar (mai magyarsággal: Egy ősúr).
4. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez világfát ábrázoló hieroglifikus mondatának olvasata: Dana ős szár nagy sar zsendül (mai magyarsággal: Dana ősúr, nagyúr újjászületik)
5. ábra. A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez a világfa (Tejút) hasadékában karácsonykor kelő, Isten olvasatú fa képében megjelenő napistent ábrázolja, a lemez alján lévő hieroglifikus szöveg olvasata: Dana sar magas kő (mai magyarsággal: Dana úr magas köve), az alsó sorban a székely írás "d" (Dana), "m" (magas), "s" (sar "sarok, úr") és "harmadik k" (kő) jele
.
6. ábra. Pátyi tarsolylemez a hieroglifikus Lyukó sar isten magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úristen magas köve) mondattal, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "ly" (Lyukó), "s" (sar "sarok, úr"), ten, ős, "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jelei láthatók
7. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori veret (középen) az eget tartó, tulipánszerű, elolvasható világfa példája, mellette a székely írás "us" (ős) jele (balra) és "nt/tn" (Ten) jele (jobbra), ezek olvasata: Isten
8. ábra. Banai aranyozott ezüst övveret a világfát ábrázoló Óg isten mondattal, a legalsó sorban a székely írás "o/ó" (Óg) rovásbetűje és szójelekből alkotott Isten ligatúrája az énlakai világmodell sarkáról
9. ábra. A gnadendorfi aranyozott ezüst övveret a világfát ábrázoló Lyukó Isten mondatot rögzíti
10. ábra. Ibrányi aranyozott hajfonatkorong az Úristen magas köve mondattal
11. ábra. Az ibrányi aranyozott hajfonatkorongon a sarok hegyén álló világfát ábrázoló, mai magyarsággal Úristen olvasatú mondatjelet látjuk, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás sar "sarok, úr", ten és ős rovásjeleit látjuk
12. ábra. Törteli szíjvég a Ten országa "Isten országa" mondattal, amiből a ten hieroglifa a világfát ábrázolja
13. ábra. Magyarországi szíjvég az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval, amelynek olvasata: Ak ég ügy "Ak az égi folyó"
14. ábra. Soroksári honfoglalás kori lelet a szimmetrikus Nagyságos Lyukó szár (mai magyarsággal: Nagyságos lyukó úr) mondattal
15. ábra. Gyulai honfoglalás kori bronzjelvényről a világfát ábrázoló Isten szó, balra a kenderesi templom mennyezetkazettájának Isten szójele, jobbra lentről felfele a székely írás ős és ten szójele
16. ábra. A szakonyi honfoglalás kori aranylemez hieroglifikus mondata, az olvasat: Ragyogó Lyukó ten magas köve, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyogó), ten, "ly" (Lyukó), "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele
17. ábra. Honfoglalás kori hieroglifikus "Isten" jelvény Szarvasról, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely ős és ten hieroglifa
18. ábra. Világfát ábrázoló kunpeszéri honfoglalás kori korong a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fát ábrázoló jelek olvasata: Szár ős (mai magyarsággal: Ősúr)
19. ábra. A Zalavár Várszigeten egy IX. századba visszadatált, de Bakay Kornél szíves szóbeli meghatározása szerint valójában X-XI. századi magyar templom romjai között előkerült szórványlelet ezüstjelvénye, a világfát jelképező ábrázolás olvasata: Szár ős ten (mai magyarsággal: Úristen), az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "sz" (szár "növényi szár, úr"), ős és ten "isten, élet" jelei láthatók
20. ábra. IX. századi, feltehetően magyar függő előlapja ismeretlen keleti lelőhelyről a hieroglifikus Ragyogó sar isten (mai magyarsággal: Ragyogó úristen) mondattal, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogó), ős, ten és "s" (sar "sarok, úr") jelei láthatók
21. ábra. A csúcshegyi honfoglalás kori gyűrű az "Ég ura" mondattal (az archeologia.hu fényképét Tóth Anikó régész engedélye alapján használom fel) a madár szárnyán lévő jelek olvasata: Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura), ebből a szár jel a világfa ábrázolása
22. ábra. A gyulai honfoglalás kori madaras gyűrűn van a csúcshegyi ábrázolás párhuzama, a jelek olvasata Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura), ebből a szár jel a világfa ábrázolása
23. ábra. A tiszabezdédi honfoglalás kori gyűrű oldala a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondattal, ebből a szár jel a világfa ábrázolása
23. ábra. A tiszabezdédi honfoglalás kori gyűrű oldala a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondattal, ebből a szár jel a világfa ábrázolása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése