Oldalcsoportok

2024. május 15., szerda

Naďa Profantová X századi csehországi kaparót mutat be Isten olvasatú csodalénnyel

Ez a Kouřimból, Közép-Csehországból származó X. századi tárgy a szerző szerint példa egy bizánci motívum helyi átvételére. A csodalény farkának végén egy, a magyar hieroglif írás segítségével Isten alakban elolvasható ligatúra van. Ezt a magyar szót rögzítő jelképet legkorábban egy Kr. e. 4000 táján egy Amur menti sziklába vésve, majd egy krími aranykoronán találjuk meg. Az amerikai indiánok kivitték Amerikába is, amit pl. egy hopi tál Ogur isten alakban elolvasható mondata is igazol.

Naďa Profantová szerző (Régészeti Intézet, Prága) úgy tudja, hogy ez egy bizánci motívum, de párhuzamot nem mutat be hozzá. Hozzátehetem, hogy 558., a Heftalita Hun Birodalom bukása után sok magyarul beszélő hun települt be Bizánc területére és az Al-Duna két oldalán virágzó fémműves tevékenységet folytatva fél Európát ellátták hasonló kisméretű tárgyakkal, amelyeken a magyar hieroglif írás jeleivel olvasható magyar szövegeket találunk. A magyar honfoglalók is használták a hieroglif írásukat és az Isten szó is többször megjelenik a tárgyaikon. A szerző nem ismeri fel a Közép-Csehországban megjelenő magyar hieroglifikus Isten ligatúrát és semmit sem tud a honfoglaló magyarok (azt megelőzően a hunok, szarmaták és avarok) hieroglifikus szövegemlékeiről. 



1. ábra. X. századi közép-csehországi kaparó csodaállatának farkavége Isten olvasatú





2. ábra. A krími szkíta korona (balra), Isten olvasatú ligatúrája (középen), a ligatúrát alkotó és - az ős esetében - magyarázó, megismételt hieroglifák (jobbra fent), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "us" (ős) és "nt/tn" (ten) szójelek (jobbra lent)






8. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori veret (középen), a székely írás "us" (ős) szójele (balra) és "nt/tn" (Ten) szójele (jobbra), amennyiben az alul lévő palmettaszerű elágazás a sar szójele, akkor az olvasat Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen)



9. ábra. X-XI. századi ezüstjelvény a hieroglifikus "Úristen" mondatjellel Zalavár Várszigetről



A székelyek szó- és mondatjeleiről Veit Gailel tollából híradás is maradt ránk az 1500-as évekből. Ezt a 2021-ben kiadott MTA rováskorpusz is közli, ám az adatot nem hasznosítja. Ennek a szójeles székely gyakorlatnak egyik jól megérthető példája az énlakai bilingvis, amelyiken kétféle írással: alfabetikusan és hieroglifikusan is fel van írva az Egy (az) Isten mondat (9. ábra).



9. ábra. Az énlakai bilingvis az alsó alfabetikus sor olvasata: Egy az Isten, a jobb felső sarokban pedig egy szójelekből összerakott Egy Isten mondatjel látható



Irodalom
Naďa Profantová - Daniel Dvořáček – Tomáš Kmječ: The die for the production of the hammered kaptorgas from Kouřim, central Bohemia: An example of the local adoption of a Byzantine motif (academia.edu) 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Fehér Bence: Egy rováskorpusz ígérete, Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2022. 

Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás 

Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?




Varga Géza: Szarmata tartalom




Varga Géza






Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése