Oldalcsoportok

2023. november 23., csütörtök

Kora középkori hieroglifikus szöveg a hohenbergi turulon

Elisabeth Nowotny tollából jelent meg egy cikk az academia.edu-n. A címe: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Hohenberg, Steiermark, Mit Exkursen zur historischen und archäologischen Situation im Ostalpenraum. Magyarul: Hohenberg kora középkori temetője, Stájerország. Kirándulásokkal a keleti alpesi régió történelmi és régészeti helyzetéről. E jelen cikkemben az általa (4. képtábla, 240. oldal) közölt késő meroving, vagy korai frank madárábrázolás szójeleit olvasom el (1. ábra). A fordításban Frigyesi Piroska volt a segítségemre, amiért itt is köszönetet mondok.



1. ábra. A hohenbergi turul olvasata: Ragyogó Lyukó atya



Az 1. ábra jobb szélén fentről lefele a hohenbergi hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (lyuk/Lyukó), "ty" (atya), "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtál) rovásjelek láthatók. Ezek alatt szerepelnek a székely "m (magas) és "harmadik k" () rovásjelek, amelyek a hieroglifikus magas kő olvasatot adhatják. Lyukó a hunok és avarok napistenének egyik neve.

A turul meghatározásának szükségességét Bálint Csanád vetette fel a nagyszentmiklósi kincsről írt kötetében. László Gyulával és másokkal vitázva felsóhajtott a rakamazi korong turuljáról szólván, hogy kellene végre egy ismertetőjel, amely megkülönböztetné a közönséges ragadozómadarak ábrázolását a turultól. Nos, Bálint Csanád - mint azt egy személyes beszélgetésünk során elmondta - nem ismerte a rovásírást, ezért nem tűnhetett fel neki a turulok sajátos ismertetőjele (1). 

A turult ugyanis az különbözteti meg a közönséges ragadozómadár-ábrázolástól, hogy - a "szent madárhoz szent jel" elvnek megfelelően - a székely rovásírással rokon magyar hieroglif írás szójelei szerepelnek rajtuk. Ezt látjuk a hohenbergi madáron és a seregnyi további turulábrázoláson is. Székely rovásjelekkel azonosítható hieroglifák szerepelnek rajtuk. Ez alapján a hohenbergi madárka a hun-avar-magyar kultúra terméke lehet, vagy annak hatása alatt született és egy magyar nyelvemléket hordoz. 

A madár testén lévő jelek közül leginkább az atya hieroglifa (a székely írás "ty" betűjének őse) tűnik szembe. Ez a jel az Orion csillagkép végletekig leegyszerűsített rajza. Ennek egyik grafikai párhuzama a kínai írás "atya" jele is. (2) 

A madár alakú jelvény legfontosabb közlendője az isteni ős, az atya azonosítása. A gondolat jól egyeztethető a magyar krónikákban fennmaradt és Emese álmaként ismert mítosszal (3), miszerint a turul az Álmos véréből származó dinasztia őse. 

A madár további jelei közül azonosítható az ismétlődő ragyogj, ragyog, ragyogtál, valamint az atya jel szárai között lévő lyuk/Lyukó hieroglifa. E három szójel adja az egyszerűsített olvasatot, a  Ragyogó Lyukó atya mondatot.  

Ragyogó Lyukó atya jelmontázs ismétlődése indokolhat egy összetettebb olvasatot is. Az olvasat bővítésének lehetőségét kínálja az is, hogy a madár feje - a hasonló korú leletek alapján - esetleg a magas kő mondat lekopott változata lehet (4). Ezekkel együtt a teljes olvasat így Lyukó atya ragyogj, ragyogj! Lyukó atya, a magas kő ragyog, ragyog lehet (5).   

A hohenbergi turul jeleinek olvasata újfent megerősíti azt a több adatra támaszkodó álláspontot, miszerint a merovingok és a korai frankok is meghatározó hun és avar etnokulturális hatás alatt álltak. 



2. ábra. A világgal azonos szent turulmadár egy frank ékszeren, a mellén lévő bekeretezett mondat olvasata: Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb ősúr



A 2. ábrán látható frank turul a hohenbergi madárka párhuzama. E frank madáron is a magyar hieroglif írás jeleivel írt ősvallási jelentőségű magyar mondatot olvashatunk. A szöveg itt is az Istennel azonosítja a madarat. Az ábra jobb szélén, fentről lefele a székely írás ős, "sz" (szár "növényi szár, úr"), "r" (ragyog), "n" (nagy) jelei láthatók. 

A hohenbergi turul atya jelének jó párhuzamát közli Jan Waalke Meyer a Kulturen am Rande Mesopotamiens von West-Kleinasien bis zum Kaspischen Meer (magyarul: Kultúrák Mezopotámia peremén Kis-Ázsiától a Kaszpi-tengerig) c. kötet címlapján (3. ábra). A tál peremén ismétlődő magas kő mondat értő jelhasználatra és az ismert ősvallási nézetek követésére (a Tejúttal és istennel azonos világoszlop tiszteletére) utal.

 

Mezopotámia környéki cseréptál
Jan Waalke Meyer nyomán



Jegyzet

(1) A régészekre jellemző (tisztelet a kivételnek), hogy nem ismerik a székely írást, sőt annak megismerésétől intézményesen elzárkóznak

(2) Az atya hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) másik grafikai párhuzama a sumér írásban "atya" és "Orion csillagkép" jelentést hordoz. Ezeket a távolinak tetsző írástörténeti összefüggéseket az magyarázza, hogy az ismert írások legkorábbi jelei a kőkori ősvallás jelképeiből alakultak ki. Azaz az ismert írásrendszerek nem poligenezissel, hanem monogenezissel alakultak ki. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás a jelhasonlóságok okaként a genetikai kapcsolatot azonosította.

Az ősvallás szerint az Orion csillagkép az Isten égi megfelelője. Egy obi-ugor mítosz szerint az ősapa (Orion) a fiaival (Gemini, azaz Ikrek csillagkép) az előlük a Tejúton a Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvas üldözői. A hunok által is ismert (Attila által a catalanunumi csata előestéjén említett) csodaszarvas-monda változatai szerint a szarvas végül üldözőinek asszonyává válik és vélük egy boldog országot alapít.

(3) Az Árpád nemzetség eredetmondája szerint Emesének, a nemzetség ősanyjának álmában egy madár megjelenése megjövendölte, hogy dicső uralkodók származnak majd tőle. Az álom-jelenet miatt a születendő gyermeknek Álmos lett a neve, aki népének vezetőjévé vált. A XIV. századi magyar krónikakompozíció és Anonymus különbözőképpen őrizték meg a mondai történet részleteit: az előbbi Elődöt és Eunodbilia meg nem nevezett lányát, az utóbbi Ügyeket és Emesét tartja Álmos szüleinek. Eunodbilia nevében a magyar ősvallás isteni triászának (Enéh, Du/Dana és Bél isteneknek) a nevei rejlenek. Abban megegyeznek a kútfők, hogy a terhes nőnek álmában megjelent a turulmadár. Anonymus szerint a madár "mintegy reá szállva, teherbe ejtette", míg a krónikakompozícióban csak tudomására hozza, hogy "méhéből patak fakad, és idegen földön sokszorozódik meg" - mivel ágyékából dicső (szent) királyok fognak származni.

Ez a mítosz igen régi és a párhuzamok alapján a hozzá tartozó jelhasználattal egyetemben keletről hoztuk magunkkal. Ez megfelel annak a népesedéstörténeti képnek, amit a genetikai kutatások alapján rajzolni lehet. A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel. Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája (e dinasztia genomja) a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.  Kétezer évvel ezelőtt már az "Árpádok" családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el.

(4) A magas kő elolvasható ábrázolása látható a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálás ürügyével barbár módon lereszelt felületű budapesti késő középkori jelvény párhuzamain.  

(5) A szójelek meglehetős biztonsággal azonosíthatók. Ezek az ismert székely írás jeleinek előzményei. Több száz hasonló lelet esetében bizonyult már megfelelőnek az értelmezésük. Az avar korból is sok hasonló szöveg előkerült már. 

Ismert szójelekből alkotott mondatjeleket olvashatunk a hohenbergi turulon is. Ez az írásemlék - az írás sajátosságainak megfelelően - nem sokat árul el a szójelek kiolvasásának sorrendjéről, azaz a mondat szerkezetéről. A szójelek nem jelölik a szó pontos hangalakját (ragozását) sem. Ez rugalmas olvasatot tesz lehetővé, vagy követel meg. Az ókori írásokban az is természetes, hogy egy szójelnek több jelentése van. Nincs okunk arra, hogy ugyanezt a tulajdonságot a végső soron kőkori eredetű magyar hieroglif írás esetében hibának tekintsük. Ilyen szövegek maradtak ránk, ezeket kell megértenünk. A kreativitásunkért cserébe egy új forráscsoporthoz jutunk.


Irodalom

Elisabeth Nowotny: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Hohenberg, Steiermark, Mit Exkursen zur historischen und archäologischen Situation im Ostalpenraum (academia.edu) 

Ha-Sung Howard Chung: The Origin of the Merovingians OrWhy was King Childeric not buried Catholic? (academia.edu) 

Jan Waalke Meyer: Kulturen am Rande Mesopotamiens von West-Kleinasien bis zum Kaspischen Meer, Frankfurtes Archaeologische Schriften 8., ReichertWiesbaden 2009 (academia.edu)

Varga Géza: Hiteles turulábrázolások

Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.


Varga Géza: Hunok a brit trónon (academia.edu) 

Varga Géza: Huns on the British Throne (academia.edu)


Varga Géza: Staffordshire-i amulett hun mondatokkal (academia.edu)




Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével







Varga Géza





Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése