Elisabeth Nowotny tollából jelent meg egy cikk az academia.edu-n. A címe: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Hohenberg, Steiermark, Mit Exkursen zur historischen und archäologischen Situation im Ostalpenraum. Magyarul: Hohenberg kora középkori temetője, Stájerország. Kirándulásokkal a keleti alpesi régió történelmi és régészeti helyzetéről. E jelen cikkemben az általa (4. képtábla, 240. oldal) közölt késő meroving, vagy korai frank madárábrázolás szójeleit olvasom el (1. ábra). A fordításban Frigyesi Piroska volt a segítségemre, amiért itt is köszönetet mondok.
A turult ugyanis az különbözteti meg a közönséges ragadozómadár-ábrázolástól, hogy - a "szent madárhoz szent jel" elvnek megfelelően - a székely rovásírással rokon magyar hieroglif írás szójelei szerepelnek rajtuk. Ezt látjuk a hohenbergi madáron és a seregnyi további turulábrázoláson is. Székely rovásjelekkel azonosítható hieroglifák szerepelnek rajtuk. Ez alapján a hohenbergi madárka a hun-avar-magyar kultúra terméke lehet, vagy annak hatása alatt született és egy magyar nyelvemléket hordoz.
A madár testén lévő jelek közül leginkább az atya hieroglifa (a székely írás "ty" betűjének őse) tűnik szembe. Ez a jel az Orion csillagkép végletekig leegyszerűsített rajza. Ennek egyik grafikai párhuzama a kínai írás "atya" jele is. (2)
A madár alakú jelvény legfontosabb közlendője az isteni ős, az atya azonosítása. A gondolat jól egyeztethető a magyar krónikákban fennmaradt és Emese álmaként ismert mítosszal (3), miszerint a turul az Álmos véréből származó dinasztia őse.
A madár további jelei közül azonosítható az ismétlődő ragyogj, ragyog, ragyogtál, valamint az atya jel szárai között lévő lyuk/Lyukó hieroglifa. E három szójel adja az egyszerűsített olvasatot, a Ragyogó Lyukó atya mondatot.
A Ragyogó Lyukó atya jelmontázs ismétlődése indokolhat egy összetettebb olvasatot is. Az olvasat bővítésének lehetőségét kínálja az is, hogy a madár feje - a hasonló korú leletek alapján - esetleg a magas kő mondat lekopott változata lehet (4). Ezekkel együtt a teljes olvasat így Lyukó atya ragyogj, ragyogj! Lyukó atya, a magas kő ragyog, ragyog lehet (5).
A hohenbergi turul jeleinek olvasata újfent megerősíti azt a több adatra támaszkodó álláspontot, miszerint a merovingok és a korai frankok is meghatározó hun és avar etnokulturális hatás alatt álltak.
Jegyzet
(1) A régészekre jellemző (tisztelet a kivételnek), hogy nem ismerik a székely írást, sőt annak megismerésétől intézményesen elzárkóznak.
(2) Az atya hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) másik grafikai párhuzama a sumér írásban "atya" és "Orion csillagkép" jelentést hordoz. Ezeket a távolinak tetsző írástörténeti összefüggéseket az magyarázza, hogy az ismert írások legkorábbi jelei a kőkori ősvallás jelképeiből alakultak ki. Azaz az ismert írásrendszerek nem poligenezissel, hanem monogenezissel alakultak ki. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás a jelhasonlóságok okaként a genetikai kapcsolatot azonosította.
Az ősvallás szerint az Orion csillagkép az Isten égi megfelelője. Egy obi-ugor mítosz szerint az ősapa (Orion) a fiaival (Gemini, azaz Ikrek csillagkép) az előlük a Tejúton a Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvas üldözői. A hunok által is ismert (Attila által a catalanunumi csata előestéjén említett) csodaszarvas-monda változatai szerint a szarvas végül üldözőinek asszonyává válik és vélük egy boldog országot alapít.
(3) Az Árpád nemzetség eredetmondája szerint Emesének, a nemzetség ősanyjának álmában egy madár megjelenése megjövendölte, hogy dicső uralkodók származnak majd tőle. Az álom-jelenet miatt a születendő gyermeknek Álmos lett a neve, aki népének vezetőjévé vált. A XIV. századi magyar krónikakompozíció és Anonymus különbözőképpen őrizték meg a mondai történet részleteit: az előbbi Elődöt és Eunodbilia meg nem nevezett lányát, az utóbbi Ügyeket és Emesét tartja Álmos szüleinek. Eunodbilia nevében a magyar ősvallás isteni triászának (Enéh, Du/Dana és Bél isteneknek) a nevei rejlenek. Abban megegyeznek a kútfők, hogy a terhes nőnek álmában megjelent a turulmadár. Anonymus szerint a madár "mintegy reá szállva, teherbe ejtette", míg a krónikakompozícióban csak tudomására hozza, hogy "méhéből patak fakad, és idegen földön sokszorozódik meg" - mivel ágyékából dicső (szent) királyok fognak származni.
Ez a mítosz igen régi és a párhuzamok alapján a hozzá tartozó jelhasználattal egyetemben keletről hoztuk magunkkal. Ez megfelel annak a népesedéstörténeti képnek, amit a genetikai kutatások alapján rajzolni lehet. A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel. Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája (e dinasztia genomja) a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt. Kétezer évvel ezelőtt már az "Árpádok" családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el.
(4) A magas kő elolvasható ábrázolása látható a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálás ürügyével barbár módon lereszelt felületű budapesti késő középkori jelvény párhuzamain.
(5) A szójelek meglehetős biztonsággal azonosíthatók. Ezek az ismert székely írás jeleinek előzményei. Több száz hasonló lelet esetében bizonyult már megfelelőnek az értelmezésük. Az avar korból is sok hasonló szöveg előkerült már.
Ismert szójelekből alkotott mondatjeleket olvashatunk a hohenbergi turulon is. Ez az írásemlék - az írás sajátosságainak megfelelően - nem sokat árul el a szójelek kiolvasásának sorrendjéről, azaz a mondat szerkezetéről. A szójelek nem jelölik a szó pontos hangalakját (ragozását) sem. Ez rugalmas olvasatot tesz lehetővé, vagy követel meg. Az ókori írásokban az is természetes, hogy egy szójelnek több jelentése van. Nincs okunk arra, hogy ugyanezt a tulajdonságot a végső soron kőkori eredetű magyar hieroglif írás esetében hibának tekintsük. Ilyen szövegek maradtak ránk, ezeket kell megértenünk. A kreativitásunkért cserébe egy új forráscsoporthoz jutunk.
Irodalom
Elisabeth Nowotny: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Hohenberg, Steiermark, Mit Exkursen zur historischen und archäologischen Situation im Ostalpenraum (academia.edu)
Ha-Sung Howard Chung: The Origin of the Merovingians OrWhy was King Childeric not buried Catholic? (academia.edu)
Jan Waalke Meyer: Kulturen am Rande Mesopotamiens von West-Kleinasien bis zum Kaspischen Meer, Frankfurtes Archaeologische Schriften 8., Reichert, Wiesbaden 2009 (academia.edu)
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia
Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
Varga Géza: Meroving turul a hieroglifikus "Magasságos úr köve" mondattal
Varga Géza: Meroving boglár a "Lyukó sar a nagy Dana" mondattal
Varga Géza: Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus "Jóságos úristen" mondattal
Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Frank csat Ten hieroglifával
Varga Géza: A Conques-i Szent Fidesz-szobor magyar hieroglifái
Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal
Gepidák a meroving-kultúra időszakában (Arcanum)
Varga Géza: Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése