Oldalcsoportok

2023. március 31., péntek

Árpád kori ezüstgyűrű hieroglifikus szöveggel Tiszaalpárról

Sorozatban kapom a rövid hieroglifikus szövegeket hordozó Árpád kori gyűrűk fényképét. Szerencsére. A napokban Tiszaalpárról  érkezett egy ezüstgyűrű képe (1. ábra) az alábbi levél kíséretében: - Kedves Géza! Csatoltam Önnek egy Árpád kori gyűrű fotóját, aminek talán jelentése is van. Tiszaalpáron egy halomból van a gyűrű. Tudna segíteni, mi lehet ráírva, mielőtt leadom a múzeumnak? Üdvözlettel: Zsigó Ferenc



1. ábra. A tiszaalpári Árpád kori ezüstgyűrű - az egyszerűsített olvasattal - Ragyogj nagyságos Bél szár (mai magyarsággal a Ragyogj nagyságos Bél úr) mondattal


Rovásírásos gyűrűinknek már gazdag irodalma van, mégsem mondható el, hogy a "szakma", vagy a közönség a helyükre tudta volna tenni őket. Ezek az elolvasható, ám lényegében mégis ismeretlen és felhasználatlan gyűrűszövegek a hazai tudományosság adósságához tartoznak. E hiánynak (a szójeleink fel nem ismerésének) köszönhetően lett megalapozatlan az, amit az MTA rováskorpuszában a székely írás eredetéről írtak s amit Fehér Bence a Magyarságtudományi Kutatóintézet kiadványaiban az avar írásról ír. A szakterületen e tárgyban megnyilvánuló dermedt csend miatt a karosi honfoglalás kori leletek tulajdonosainak hun-magyar identitásáról kibontakozott vitát sem dönthetik el a leleteken lévő magyar nyelvemlékek.

A gyűrű jelei jól azonosíthatók a magyar hieroglifákkal (ősvallási kötődésű szójelekkel), amelyekből a székely írás egyetlen hangot jelölő betűi már korábban (valamikor a szkíta-hun-avar korban) kialakultak. Az Árpád korban  párhuzamosan használták a hieroglifikus szójeleket, a rovásbetűket és a latin írást is. A sok "rovásírásos" gyűrű alapján ez a hieroglifikus írásmódunk általánosan el volt terjedve a Kárpát-medencében. 

A hieroglifikus (szójeleket használó) írásunk - bár ez nem köztudott - a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben napjainkig használatban maradt. Példa erre uralmi jelképeink közül az államcímerünk hármas halmon álló kettős keresztje, aminek Egy országa az olvasata. A vallási hieroglifahasználatot a csempeszkopácsi templom kapubélletében lévő Isten országa mondatjel, vagy az énlakai Egy Isten mondatjel szemlélteti. A népi hieroglifahasználatra meg seregnyi példával szolgál a hímes tojásaink jelkincse vagy a veleméri rajzos sindük sora. 

A rovásírással kapcsolatos felfedezésekkel szemben a tudományos intézményekben gyakorolt cenzúra (1) és az évszázados finnugrista téveszme-terjesztés következményeként ezekről a rovásírásos gyűrűkről az akadémikus "tudomány" érdemben nem nyilatkozik (2). 

Az eddig elolvasott gyűrűszövegek alapján az Árpád kori rovásírásos gyűrűk ősvallási vonatkozású tartalmakat rögzítenek: szó- és mondatjeleket alkalmazó amulettek. Formailag két csoportba oszthatók. 





Az egyik csoportban (amit szalaggyűrűknek nevezhetünk) téglalap alakú keretek sora fut körbe s e keretekben vannak az egyedi szójelek, vagy a szójelekből alkotott ligatúrák. Ez lehet a modernebb típus, mert törekedtek a jelek sorba rendezésére, ami egy kb. 5-6000 éves törekvés Európában. Itt minden keretben egy hieroglifa, vagy szójelekből alkotott ligatúra szerepelhet. Ilyet közölt legutóbb Péntek Attila Veresegyház-Göbölyös lelőhelyről, ám az elolvasását meg sem kísérelte (2. ábra).

A másik gyűrűtípusban a jelkompozíciók inkább egy-egy ősvallási képet, ábrázolási konvenciót alkotnak. Amivel egy kb. 10 000 éve kialakult hagyományt követnek. Ez utóbbi csoportban több istenidéző szertartási kézikönyv is azonosítható. Egyes szövegek szimmetrikusak. Ide tartozik a jelen cikkben tárgyalt ezüstgyűrű is, mert ennek szimmetrikus a szövege, mert a pecsétlap egy felülnézeti világmodellre emlékeztet és mert az istenidéző szertartási szövegkönyvek közé sorolandó. 

A gyűrű jeleinek teljes olvasata: Ragyogj, ragyogj! Nagyságos Bél szár "úr". Ragyogtál, ragyogtál. 






3. ábra. További képek a tiszaalpári gyűrűről


Jegyzetek

(1) Sorozatban fordul elő, hogy a szakmai intézmények által rendezett kiállításokon szereplő hun, avar, honfoglalás kori és Árpád kori leleteken lévő elolvasható rovásszövegekről a kiállítás látogatóját nem tájékoztatják. 

(2) "Szakmai" körökben mintha sikk lenne azt hangoztatni, hogy nem értenek a rovásíráshoz. Amikor pedig mégis hozzászólnak, akkor ez azonnal nyilvánvalóvá is válik. Tudományos igényű párbeszédre nem vállalkoznak, helyette rutinosan alkalmazzák a cenzúrát és a jelzőosztogatást.

- A rovásírásos gyűrűk létező hieroglifikus olvasatait elhallgatják. Például az MTA rováskorpuszában egy szó sem esik a berekböszörményi Árpád kori gyűrűről és az olvasatáról, de több másikról sem. Ezek ugyanis cáfolnák a szerzők (Benkő Elek és Sándor Klára), valamint a szerkesztő (Vásáry István) hamis prekoncepcióját arról, hogy a rovásírást csak a székelyek használták. Erre építik ugyanis azt a mesét, hogy a székelyek eredetileg egy török nyelvű népcsoport voltak, akik magukkal hozták török környezetből a rovásírást és azt magyar nyelvre alkalmazták. Ez a magyar- és tudományellenes agyalmány hivatott tovább terjeszteni egy téveszmét, miszerint a magyarok lényegében minden kulturális értéküket másoktól vettek át. Ennek érdekében tagadhatják le a gyűrűkön és másutt is lévő szójeleinket, bár közlik a korpuszukban a Veit Gaileltől fennmaradt forrást, miszerint a székelyeknek vannak szó- és mondatjeleik. 

- Olvasatlanul is tudni vélik, hogy a nézeteim ellenkeznek a "tudományos konszenzus" álláspontjával. Amivel csak az a baj, hogy a rovológiai szakterületen nincs is tudományos konszenzus (még az MTA rováskorpusz három szerzője sem értett egyet a székely írás eredeztetésében). A legismertebb akadémikus szerzők vagy harminc éve azon az épületes állásponton vannak, hogy "minden alapvető kérdés tisztázatlan". Legutóbb a Nemzeti Régészeti Intézet járatta le magát ilyenformán. 

- A Magyarságkutató Intézet közösségi fórumáról ki vagyok tiltva, "természetesen" minden ok és indoklás nélkül. Ha valaha indokolnák, akkor sem mondhatnának mást, mint hogy ki akartam segíteni őket a szakmai kátyúból, amiben azóta is vergődnek. Az Intézet rovológiai munkájának színvonalát jellemzi Fehér Bence álláspontja, aki szerint nem kell idézni azt a futóbolondot, aki szakmányban olvas el díszítéseket. Ezzel nem az a baj, hogy a korom és az egészségi állapotom miatt ma már nem nagyon tudok futni. Inkább az, hogy - a jelek szerint - Fehér Bencének talán még nem sikerült tisztáznia magában az írás fogalmát. Az írás ugyanis a gondolat rögzítése jelekkel. Ez a meghatározás pedig nem zárja ki a díszes jelek és díszes írásemlékek elolvasását. Ilyenek ugyanis (például a kifejezetten díszítő célzattal alkalmazott egyiptomi hieroglif írás emlékei) akkor is léteznek, ha erről néhányan nem akarnak tudomást venni.


Irodalom

Varga Géza: Hieroglifikus gyűrűfeliratok

Varga Géza: A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Varga Géza: Pátyi tarsolylemez a hieroglifikus "Lyukó úristen magas köve" mondattal

Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől

Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika

Varga Géza: A csempeszkopácsi Árpád kori templom hieroglifikus mondatai

Varga Géza: Péntek Attila ismertet egy rovásfeliratos szalaggyűrűt Veresegyház-Göbölyös lelőhelyről

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje


2023. március 22., szerda

Szabadtéri Sixtus-kápolna 12 000 éves, magyarul elolvasható hieroglifákkal Kolumbiában

Megjelent egy cikksorozat és benne néhány kép a közösségi hálón, amire az írástörténet iránt érdeklődőknek érdemes egy pillantást vetnie (1). A beautyofplanet.com-on olvasható első írás címe: Archeologists Discover “Sistine Chapel of the Ancients” With Thousands of Ice Age Rock Paintings, magyarul: A régészek több ezer jégkorszaki sziklafestményen fedezték fel az „ősök Sixtus-kápolnáját”. Az egymást követő három cikket Laura Geggel szerkesztette (2020. 12. 01.). A cikkekre Tóth István Braziliában élő honfitársunk hívta fel a figyelmemet, amiért itt is köszönetet mondok.

Azért gondolom hasznosnak e sziklarajzok áttekintését, mert a segítenek tisztázni a jelkészlet elterjedésének időrendjét. Az is újra dokumentálható, hogy jelen vannak-e az indián jelkészletben a magyar hieroglif írás jelei és milyen súllyal. E bejegyzésben az első cikk egyetlen képét kutatom át magyarazonos hieroglifák után. Ha a többi fényképről is betakarítom a magyarazonos jeleket, akkor nyilván pontosabb képet fogunk kapni. Ez tehát csak egy előzetes beszámoló e kolumbiai sziklarajzok jeleiről. 

Az így is megállapítható, hogy a magyarazonos jelek jelentős számban és jól azonosíthatóan képviseltetik magukat a kolumbiai sziklafalon. Nem csupán egyedi jelek sorát találjuk meg itt, hanem azok (pl. többszörözött, vagy "fejjel lefele lógó", esetleg kis formai módosulást képező) változatait is. E változatok megtalálhatók Eurázsiában is, ami egyértelművé teszi, hogy nem véletlen egyezésekről, hanem azonos rendszerről van szó. Előfordul néhány több jelből álló kompozíció is, amelyek szintén ismerősek és a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható mondatot adnak. Mindezek alapján kétségtelen, hogy az eurázsiai kőkori ősvallás jelképrendszerét hozták magukkal Amerikába az Újvilágot benépesítő csoportok. Az amerikai indiánok a kezdet kezdetétől tudtak írni-olvasni egy kőkori eredetű, korlátozottan (csak néhány ősvallási jelentőségű mondat leírására) használható hieroglifikus írással. Mivel a ma is használt székely írás ugyanebből a kőkori írásból származik, ezért az amerikai indiánok rövid hieroglifikus szövegeit el tudjuk olvasni. Ez az elolvasás csak azt jelenti, hogy meg lehet közelíteni a jelentését, ám - egy sor szópárhuzam ellenére - sem lehetünk bizonyos abban, hogy az elolvasott magyar hangalak is azonos az indián hangalakkal. A korabeli indián hangzás még további kutatást igényel, lehetőleg a terepen mozgó, az indián nyelveket jól ismerő amerikai tudósok részvételével.



1. ábra. A hieroglifákkal borított sziklafal első részlete Kolumbiából, alább e kép néhány hieroglifikus elemét emelem ki 




Szójelekből alkotott ligatúrák



2/a. ábra. A sziklafal nehezen kivehető részlete, vagy egy kézlenyomat (ami a legkorábbi jelcsoportok jellemzője), vagy egy Jóma ligatúra (ami az amerikai indiánok leggyakrabban használt jelképe, ám ilyen korai példánya még nem került elő)



2/b. ábra. A prekolumbián Jama Coaque kultúra (Ecuador) írásemléke azt bizonyítja, hogy a tenyérlenyomatot azonosították a Jóma ligatúrával (a képet Zinner Zoltánnak köszönöm) 





2/c. ábra. Egy afrászijábi tál IX-X. századi párhuzama: Jóma ligatúra



2/d. ábra. Őrségi tál világmodellel, "sarkain" a Jóma ten (mai magyarsággal: Jóma isten), közepén a Jóma olvasatú ligatúrával



2/e. ábra. Kaitag szőnyeg, sarkain Jóma ligatúrákkal



2/f. ábra. A totonák El Tajin piramis lépcsőjének korlátján ismétlődő Jóma ligatúra 



2/g. ábra. Azték tál Jóma ligatúrával



A 2/a-h. ábrákon látható Jóma ligatúra eurázsiai eredetű. A Tejúttal azonos kőkori isten nevét rögzíti. A jel kacskaringó alakú összetevője a "jó, isten, folyó" hieroglifa. A lépcsőket ábrázoló összetevője pedig a ma "magas" szójele. A ligatúra képi tartalma a magasba vezető folyóra, az Istennel azonos Tejútra utal.

Az isten neve az iráni mitológiában Jima alakban maradt fenn. Az íráni hagyomány szerint Jóma vízözön előtti korszak istene volt. A vízözön a jégkorszakkal azonosítható. Ez jól egyeztethető a kolumbiai sziklarajzok készítésének kb. 12 000 éves kezdetével, ám az ismert Jóma ligatúra előfordulások sem Eurázsiában, sem Amerikában nincsenek ilyen régiek, csak kb. 5-6000 évesek. Ha a 2/a. ábrán lévő jel csupán egy tenyérlenyomat és máshol sem kerül elő ilyen korai Jóma ligatúra, akkor lehetséges, hogy a Jóma ligatúra nem a jégkorszak végén, hanem egy későbbi (szkíta-hun előd) bevándorlással került Amerikába.  

A finn nyelvben a jumala "isten", a magyarban pedig az ima szavunk őrzi az emlékét. Az amerikai indiánok népi jelkészletének leggyakrabban használt eleme. A Jóma ligatúra az Őrségtől Amerikáig előfordul a magyarság tágabban értelmezett, etnokulturálisan rokon népeinél (szkítáknál, hunoknál, avaroknál, japánoknál) régészeti leleteken, vagy a népművészet alkotásain.




3/a. ábra. A sziklafal részlete egy "fejjel lefele lógó" ligatúrával, a nagy hegyen álló kettős kereszt alakú fával, az olvasata: Nagyságos Egy




3/b. ábra. A kínai írás wang "uralkodó" jele (Karlgren/1957)





3/c. ábra. A magyar királyok zászlaja a középkorban, a mondatjel olvasata: Egy országa (Képes Krónika)


A 3/a. ábrán lévő kolumbiai ligatúra a kínai wang "uralkodó" (3/b. ábra), a sumér nun "herceg" szójelek és a magyar címer királyságot jelentő, hármas halmon álló kettős keresztjének (3/c. ábra) párhuzama. A kolumbiai ligatúra azért "lóg fejjel lefele", mert ezáltal az égiek könnyebben el tudják olvasni.



4/a. ábra. A sziklafal Bél ten (mai magyarsággal: Bél isten) olvasatú részlete az égig érő fával azonosítja Bél istent



4/b. ábra. Az Aranka partján megtalált 
Árpád kori gyűrű az égig érő fával azonosítja Bél istent, a pecsétlap alatt és felett lévő vonalkák az istenidéző szertartás Ragyogj, ragyogj, ragyogj! illetve Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál alakú mondatai

 



5/a. ábra. A sziklafal részlete négy szár "növényi szár, úr" hieroglifával



5/b. ábra. Magyarszombatfai tányér világmodelljének sarkain a szár "növényi szár, úr" hieroglifával






6. ábra. A sziklafal részlete, egy felülnézeti világmodell (a Föld hieroglifa képszerűbb változata) 




7/a. ábra. A sziklafal részlete, az Ak ügy "Heraklész folyó" jelpár



7/b. ábra. Makói avar kereszt az egy forrásból induló négy szent folyó térképével, ahol a folyók mindegyikében megjelenik az Ak ügy "Heraklész folyó" jelpár





8/a. ábra. A sziklafal részlete, egy Ragyogj, ragyogj, ragyogj jelentésű jelcsoport, amely istenidéző szertartások szövegkönyvében szokott előfordulni



8/b. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc hármas csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal, az alsó sorban láthatók a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r", "s", középen "f", "s". "ly", jobbra ismét az "r" és az "s" rovásbetűk láthatók




9/a. ábra. A sziklafal részlete, amely az elemi ügy "folyó" hieroglifa többszörözéséből áll



9/b. ábra. A korondi gyertyatartó hasának bal oldalán egymás fölött ismétlődik a kacskaringó alakó "folyó" szójel, igazolva azt, hogy az effajta szójel-ismétlés egyformán szokás volt Eurázsiában és Amerikában



A 9/a. ábrán az ügy "folyó" szójel ismétlődik oszlopot alkotva. A szójeles írásokban a hasonló többszörözések a jelentés valamilyen árnyalatát jelzik. Tehát egy kitalált példával: az ügy "folyó" jele megkettőzve jelenthet csatornát is. A 9/a. ábrán függőlegesen ismétlődő ügy "folyó" jel és a 9/b. ábrán ismétlődő "folyó" jele is azt jelentheti, hogy az égi folyóról, a Tejútról van szó.



10/a. ábra. Két, részben eltérő Föld hieroglifa egymás felett a kolumbiai sziklafalon



10/b. ábra. A Nagyon nagy Lyukó ragyogó földje olvasatú hun ékszernek (British Musem) ugyanolyan Föld hieroglifája van, mint amilyet a 10/a. ábrán is láthatunk




Kőnig Adriennek köszönöm, hogy észrevette a 10/a. ábrán lévő részlet elolvashatóságát. Ő ezt Bél földje alakban olvasta el. Ez lehetséges, de - a keretek miatt - az is feltehető, hogy két Föld hieroglifát látunk egymás felett. A Föld szójel tulajdonképpen egy ligatúra: egy keret, amelynek a közepén vagy a kereszt alakú Dana, vagy az X alakú Bél szójel szerepel. Idővel az összetevők külön jelentése elhalványult és csak a Föld jelentés maradt meg. A két Föld hieroglifa együttes szerepeltetése esetleg annak köszönhető, hogy a felső ligatúra a Dana földje, az alsó pedig a Bél földje jelentést hordozza.



Elemi szójelek




11. ábra. A sziklafal részlete, a napisten egyik nevét, vagy jelzőjét rögzítő lyuk/Lyukó hieroglifa




12. ábra. A sziklafal részlete a kőkori ten "isten, élet" szójel képszerű formájával, a későbbi székely "tprus" (szabír ős) mondatjel fejjel lefele lógó változatával




13. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás Ak "patak, Heraklész" jelének párhuzama




14/a. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás ügy "folyó" jelének párhuzama



14/b. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "ü" (ügy "folyó") jelének pontos megfelelője




15. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "ty" (atya) jelének párhuzama, az Orion csillagkép leegyszerűsített rajza




16. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "f" (föld) jelének párhuzama, az Éden és négy szent folyójának térképe




17. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "b" (Bél) jelének párhuzama, a négy szent folyó térképe




18. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "d" (Dana) jelének párhuzama, az Éden kereszt alakú szárazföldjének térképe





19. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "gy" (Egy) jelének itt fejjel lefelé állított párhuzama




20. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "h" (hal, halál, háló) jelének párhuzama




21. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "n" (nagy) jelének két párhuzama, a fenti a feje tetejére van állítva




22. ábra. A sziklafal részlete, a székely írás "r" (ragyogó) jelének párhuzama




23. ábra. A sziklafal részlete, a magyar hieroglif írás kőkori ten "isten, élet" szójelének és a későbbi székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének párhuzama




Összefoglalás

A kolumbiai sziklafal jelkészlete ugyanazt bizonyítja, mint amit eddig is tudtunk, hogy az amerikai indiánok népi jelkészlete a magyar hieroglif írás helyi változata mindhárom Amerikában. A korai datálása miatt segíthet az egyes rétegek elkülönítésében. Mivel az Újvilág benépesedésének időrendje egyelőre nyitott kérdés, ezért nem tudjuk megmondani, hogy ez a hieroglifikus jelkészlet mikor került át Amerikába. Csupán az bizonyos, hogy a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás és a belőle kialakult, jobbára már betűző székely írás gyakorlatában napjainkig használjuk a közös jeleket. Ennek köszönhetően az amerikai indiánok népi írásemlékeinek jelentését gyakran megértjük, szerencsés esetekben lehet remény a hangalak megközelítésére is. 



24. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötetben közölt, már korábban felismert indián-magyar jelpárhuzamok


Jegyzet

(1) Az okkerrel rajzolt műveket a kolumbiai Amazonas esőerdőjében fedezték fel. A 13 kilométer hosszú kőfal tele van jégkorszaki rajzokkal mastodonokról, óriás lajhárokról és más kihalt vadállatokról.  A rajzokat a legkorábbi emberek készítették, akik Nyugat-Amazóniában éltek. A Serranía La Lindosa régészeti lelőhelyén kezdhették el festeni ezeket az utolsó jégkorszak vége felé, körülbelül 12 600-11 800 évvel ezelőtt. Ez Mark Robinson, az Exeteri Egyetem régészének a véleménye, aki kolumbiai tudósokkal együtt elemezte a sziklafal művészetét a 2017-18-as kutatásaik alapján. Az eredményeket áprilisban tették közzé a Quaternary International folyóiratban. 

Ella Al-Shamahi régész és felfedező, aki egyben a Jungle Mystery házigazdája is.

Madeleine Muzdakis a My Modern Met munkatársa


Irodalom

Madeleine Muzdakis: Archeologists Discover “Sistine Chapel of the Ancients” With Thousands of Ice Age Rock Paintings

Madeleine Muzdakis: “Sistine Chapel of the Ancients”: Researchers Discover Thousands of Ice Age Rock Paintings in the Amazon

Madeleine Muzdakis: Sprawling 8-mile-long 'canvas' of ice age beasts discovered hidden in Amazon rainforest

Varga Géza: Az afrászijábi tál világmodelljének Jóma úr földje olvasatú hieroglifikus szövege

Varga Géza: Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival

Varga Géza: A Tarim múmiák hun- és indiánrokon genomja igazolja a Jóma ligatúrával kapcsolatos írástörténeti felismerést

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Őrségi világmodellek

Varga Géza: Árpád kori bronzgyűrű hieroglifákkal az Aranka partjáról

Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán 

Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével






Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!