Évek óta porosodik a számítógépemben az apahidai hun tarsolylemez képe (1. ábra). A magyar hieroglifikus írásemlékek olvasásával kapcsolatos tapasztalat gyarapodása mostanában tette lehetővé néhány mondatának az elolvasását. A jelek nem rögzítenek olyan összefüggő szövegfolyamot, mint egy mai szerelmes levél, vagy adóbevallás. Csupán néhány korabeli ősvallási jelmondatot olvashatunk el ezekről a nyelvemlékekről. A hun tarsolylemez elolvasásához meg kellett ismerni a jelhasználat módját, a korabeli szabályokat is, mert az jelentősen eltér a ma használatos latin írás jelhasználatától. Ilyen tapasztalat volt elsősorban az, hogy a hieroglifikus írásemlékeink többnyire rövid ősvallási vonatkozású mondatok. A szöveg egyszerűségéért az írástechnológia míves volta és az írásmutatvány páratlan szépsége kárpótol bennünket.
1. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez
A tarsolylemez jelhasználata
Az apahidai hun tarsolylemez jelhasználata közbülső helyet foglal el a világmodellek szórt és képeket alkotó jelhasználata, valamint a modern soros jelhasználat között. E tárgyon már vannak sorok, de ezek még nem olyan fegyelmezettek, mint azt például a latin írásban megszokhattuk.
A tarsolylemez teljes felületét hieroglifák (ősvallási jelentőségű szójelek) borítják. Ez a sajátosság az ősvallási jelentést hordozó szójelek fontosságát emeli ki. Zsúfolt alkalmazásuk a tulajdonos világnézetéről, istentiszteletéről árulkodik. Az elkészítésükre fordított, magas művészi-szakmai színvonalról tanúskodó munka a jelek által hordozott jelentés mindent meghatározó voltáról árulkodik. A tulajdonos és környezete számára rendkívül fontos volt ez az ősvallási mondanivaló, aminek lényegét a felület legközepén lévő Magas kő mondatjel fogalmazza meg. E szerint az ősvallás központi gondolata az Istennel azonos Magas kő (Tejút) tisztelete volt (6/a. ábra). Nem véletlenül, hanem a hunhagyomány megbízható voltának köszönhetően közli azt Ipolyi Arnold, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, akkor a Tejútra tekintenek.
A jeleket hordozó felületet pontok sora keretezi és bontja négy nagyobb mezőre. Helyenként közbülső pontok a jeleket is megsértik. A pontok (körök) a lyuk/Lyukó szójelével azonosak (4/b. ábra). A hunok és az avarok napistenének egyik neve, vagy jelzője volt ez, ami fennmaradt a magyar földrajzi nevekben és a bodrog-alsóbűi rovásszövegben is. Ezen a jelentésen nem változtat az sem, ha mindegyik pont egy-egy rögzítést szolgáló szegecs.
A legfeltűnőbb, pontsorokkal elhatárolt jelmezőket a busztrofedonszerű és a központi név alatt alább külön tárgyalom.
A busztrofedonszerű mutatvány felett a nagy hieroglifákból álló sor olvasható. A sor két oldalán a jelek irányultsága a szimmetria kedvéért tükrözött. A busztrofedonszerű mező pontsoros keretétől jobbra az Ak nagy Ak, balra pedig az ügy nagy ügy hieroglifák sorakoznak három sorban. Ezek közül kettőt vízszintesen, jobbról balra Ak ügy (mai magyarsággal Heraklész folyó, Ak istennel azonos patak) alakban is lehet olvasni (értelmezni). A négy sor jelei függőlegesen is elolvashatók. A bal oldalon ez a Nagy ügy, nagy ügy (mai magyarsággal Nagy folyó, nagy folyó) mondatot adja. Jobb oldalon Nagy Ak, nagy Ak (mai magyarsággal Nagy Heraklész patak, nagy Heraklész patak) alakban olvasható.
Busztrofedonszerű jelmező
Ismételten tapasztaltuk már különféle hieroglifikus írásemlékeken, hogy a felső jelek "fejjel lefele lógnak" az alattuk lévő sor jeleihez képest. Akad ilyen az apahidai tarsolylemezen is (2. ábra). Talán köze van ennek a bustrofedon sorvezetéshez, talán más oka lehet (például, hogy az Isten nézőpontjához igazították a felső jeleket). A további hieroglifikus írásemlékek elolvasása segíthet megérteni e jelenséget. Az apahidai tarsolylemez arról nevezetes, hogy egymás alatt kétszer is megfigyelhető a "fejjel lefele lógó" és a "talpukon álló" jelekből álló sorok váltakozása. A 2. ábra mutatja ennek első előfordulását ezen a tárgyon. Alatta, a bekeretezett központi képmezőben újra találunk ilyen ellentétes irányultságú jeleket (3. ábra).
A busztrofedonszerű jelmező felső sorában háromszor jelenik meg a "fejjel lefele lógó" Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész patak országa) mondatjel. Az alsó sorban ugyanez ismétlődik meg kétszer, ám ezen mondatjelek mindegyikét megsértette egy-egy rögzítő szegecs. Ha ezt is hozzá kell/lehet olvasnunk a mondathoz, akkor az alsó sorban kétszer is elolvasható a Lyukó Ak országa (mai magyarsággal: Lyukó patak országa).
2. ábra. A busztrofedonszerű mezőben a bekeretezett szövegmutatványnak két sora van, a felső jelei "fejjel lefele lógnak", az alsó sor jelei pedig a "talpukon állnak"
A központi jelmező
A központi jelmező (3. ábra) felső sorában két "fejjel lefele lógó" Ak országa mondatjelet látunk (4. ábra). Az alattuk lévő vízszintes sorban a szimmetrikus Dana magas köve mondat olvasható (8. ábra). A függőleges középtengelyben fentről lefele a Magas kő Dana országa mondatot rögzítették (7. ábra).
Az Ak országa mondat
A tarsolylemezen nyolcszor szerepel az Ak országa mondatjel. Ebből nyílvánvaló, hogy a hun eredetű Árpádháznak nem kellett külföldről beszereznie a címerében szereplő hármashalmot. Ha tudjuk, hogy a hunok a kettős keresztet is használták, akkor a magyar államcímer bizánci eredetéről terjesztett áltudományos magyarázatokat a feledés jótékony takarója alá száműzhetjük. A mondatjel fontosságára utal, hogy az Ak országa mondatjel szerepel a szárazdi avar szíjvégen is (4/c. ábra).
4/a. ábra. Az Ak országa mondat épen maradt változata (balra) és a hun hieroglifáknak megfelelő székely Ak "patak, Heraklész" szótagjel, meg a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)
4/b. ábra. Az Ak országa mondatnak a rögzítő csap miatt eltorzult előfordulása, ezzel együtt a Lyukó Ak országa mondatot rögzíti
4/c. ábra. A szárazdi avar szíjvég olvasata: Ak országa (középen), az avar Ak és ország hieroglifák (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely Ak "patak, Heraklész" szójel és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)
A Nagy ügy "Nagy folyó" mondat
Eddig a szimmetrikus szövegeknek többféle olvasási lehetőségével is találkozhattunk. A talán leggyakoribb az, amikor középről valamelyik irányban elindulva olvassuk el a jelek egyik felét. Esetünkben ez a Nagy ügy (mai magyarsággal Nagy folyó) olvasat. Amennyiben az 5. ábrán idézett sorok fölötti, csupa nagy hieroglifából álló sort is ide vonjuk (elolvassuk), akkor a Nagy ügy, nagy ügy "Nagy folyó, nagy folyó" mondat adódik. Nincs érdemi eltérés és ez az olvasat a tarsolylemez központi gondolatával (az Istennel azonos Tejút tiszteletével) is egyezik.
5. ábra. A szimmetrikus Nagy ügy "Nagy folyó" mondat (balra), valamint a hun hieroglifáknak megfelelő székely "ü" (ügy "folyó") és "n" (nagy) rovásjelek (jobbra)
A Magas kő mondat
A Magas kő a világoszlop másik neve, ami nem folyóként, vagy égig érő fa képében, hanem hegyekből rakott oszlopként idézi fel a Tejutat. A rajza meglepően sok változatban előfordul a magyar nép és a rokon népek jelkincsében. Ezért is maradt ránk a magas és a kő hieroglifa leszármazottja a székely jelek körében (6/d. és 6/e. ábra).
6/a. ábra. A hun tarsolylemez Magas kő mondatjelének felső részén a képet kiegészíti egy rögzítést szolgáló szegecs (Lyukó hieroglifa)
Amennyiben a Magas kő mondatjel felső részén lévő szegecs is jel, akkor a teljes olvasat: Lyukó magas köve.
6/b. ábra. III. századi kaukázusi szarmata jelvény olvasata: Jó szár magas kő (mai magyarsággal, ragokkal kiegészítve: Jóságos urunk magas köve, vagy Jóságos urunk a magas kő)
6/c. ábra. A szarmata jogarcsúcs a kőből való égbolt modellje, hieroglifáinak olvasata: Magas ősi kő, vagy Magasságos ős köve
6/d. ábra. A korondi korsó (balra), valamint a Magas kő mondatjel a korsóról (jobbra fent) és lineáris változata a karcagi csatkarikáról (jobbra lent)
A korondi korsó hasán körben ismétlődnek az égbe vezető út különböző jelképei: az égig érő fa, az égi folyó (a Tejút) és a magas kő. Ez utóbbinak a magyar hieroglif írásban nem csak telt, képszerű, hanem lineáris változata is van a karcagi csatkarikán.
6/e. Az énlakai "m" (magas) és felsősófalvai kő (hegyekből rakott lépcsőt ábrázoló, képszerű) rovásjelek a világoszlop, a magas kő ábrázolásából keletkeztek
6/f. ábra. A szamarai világoszlop ezüsthegyekből rakott lépcsői a Magas kő mondatot alkotják, további üzenetet hordoz a hegyábrázolásokon az óramutató járásának megfelelő sorrendben, a jobb alsó sarokból indulva olvasható Bél a ragyogó égi kő mondat
6/g. ábra. Friesachi dénár előlapja a Sipos Gyula által a fészbukon megosztott kép nyomán
A 6/g. ábrán látható éremkép tengelyét az Istennel azonos világoszlop szójelekből alkotott elolvasható mondatjele alkotja (balra). A szójeleknek megfelelő székely rovásjelek: ős, ten, "ly", "m" és "harmadik k" (jobbra, fentről lefele). A világoszlop olvasata: Lyukó isten magas köve. Az érme meghatározása még nem végleges, ám az eddigiek alapján friesachi dénár lehet a XIII. század elejéről és II. András magyar királytól is van hasonló veret. Hozzátehetjük: az érem jelei jól elolvasható magyar hieroglifák.
A Magas kő Dana országa mondat
A központi jelmezőben függőlegesen olvasható a Magas kő Dana országa mondat (7. ábra).
7. ábra. A hun tarsolylemez a Magas kő Dana országa mondatjele (balra) és a mondatjel hieroglifáinak megfelelő székely "m" (magas), kő, "d" (Dana) jelei és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra, fentről lefele)
A Dana magas köve mondat
A központi jelmezőben vízszintesen olvasható a Dana magas köve mondat (8. ábra).
8. ábra. A hun tarsolylemez Dana magas köve mondata (fent) és a mondat hieroglifáinak megfelelő székely "d" (Dana), "m" (magas), valamint kő jele (lent)
Az apahidai hun tarsolylemez hieroglifái
8. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez hieroglifái és magyar párhuzamai
Összefoglalásként az fogalmazható meg a tarsolylemez jeleinek megismerése után, hogy történeti tényt őrzött meg a magyar értelmiség, amikor még az 1500-as években is hun-szkíta írásnak nevezte a nemzeti írásunkat. Amit az akadémikus áltudomány a sémi eredeztetés érdekében megtévesztő módon átkeresztelt székely (rovás)írás névre.
Az MTA rováskorpusza ezt a magyar- és tudományellenes téveszmét adja elő még 2021-ben is. A székelyeknek és a székely írásnak e rováskorpuszban felvázolt ótürk származása semmivel nem bizonyítható, ám e hun tarsolylemez hieroglifikus mondatainak olvasatával is cáfolható.
A kínai-magyar közös szervezésben most készülő hun kiállítás megnyitójáig - ha a kiállítás rovológiai sikere fontos - fel kell használni a hunok által hátrahagyott hasonló hieroglifikus írásemlékeket. Ennek hiányában a kiállítás nem tud majd pontos képet rajzolni a hun-magyar őstörténetről, a korai kínai-magyar kapcsolatokról és a székely írás eredetéről.
Irodalom
Ipolyi Arnold: Magyar mythologia, Pest, 1854.
Varga Géza: Az MTA rováskorpusza, 2021.
Thelegdi János: Rudimenta, 1598.
Létrejött a hun kiállítás (magyarhirlap.hu/kultura, 2023. 07. 23.)
Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak
Varga Géza: A szarmata jogar csúcsdísze egy kőből rakott hieroglifikus égbolt-modell
Varga Géza: A szentgericei világmodell a karcagi rovásszöveg előképe
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai
Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?
Varga Géza: Magyar mondatokat hordozó honfoglalás előtti övveret Szamarából
Varga Géza: Friesachi dénár hieroglifikus mondatjellel
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Szarmata tartalom
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése