Család, iskola, tevékenység
1947-ben született Biharkeresztesen, református parasztősök leszármazottjaként. 1945 és 1950 között tágabb rokonsága három ártatlan és derék tagját ölte meg a hatalom.
A Szabó József Geológiai technikumban érettségizett, ezt követően öt felsőfokú képesítést szerzett számítástechnikai és társadalomtudományos területeken (a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem magyarságtudomány szakán a korábbi tevékenysége és a könyvei elismeréseképpen kapott oklevelet). Geológus technikusként és számítástechnikai munkakörökben dolgozott állami nagyvállalatoknál, például az OKGT-nél és az Alutrösztnél.
Felesége, négy fia és kilenc unokája van. Egy arc a családból.
A család teljesítményéhez tartozik - a csodaszép unokák mellett - többek között egy őrségi szállás, néhány írástörténeti felfedezés, a Budapestet ismertető legjobb honlap és egy ígéretes éttermi startup vállalkozás is.
A család teljesítményéhez tartozik - a csodaszép unokák mellett - többek között egy őrségi szállás, néhány írástörténeti felfedezés, a Budapestet ismertető legjobb honlap és egy ígéretes éttermi startup vállalkozás is.
1965-ben két hétig volt előzetes letartóztatásban államellenes izgatás előkészületének vádjával. Két társával a Gellért-hegyi Szabadságszobor előtt álló szovjet harcos szobrának felrobbantására és röpcédulázásra készültek. Mivel az ügyész ezt nem tudta bizonyítani, vádemelésre nem került sor.
Újításként egy térképrajzoló és készletszámító programot készített a krígelés módszerének alkalmazásával az Alutrösztnél, bauxittelepek készletének kiszámítására és ábrázolására.
Kifejlesztette és kötetben kiadta a „DQ” szoftvergyártási technológiát, amelynek árbevétele meghaladta az akkortájt vásárolt budai családi háza vételárát.
2. ábra. Az általa működtetett veleméri Cserépmadár szállás utca-házszám táblája
Az elmaradt rendszerváltás óta számítástechnikai és rovológiai szakíró, tucatnyi kötettel. Nyaranként szállást ad ki turistáknak az Őrségben. Honlapjaik: http://www.cserepmadar.hu és http://www.csinyalohaz.hu . Itt néprajzi, meg írástörténeti kutatótáborokat és tudományos konferenciákat szervez, előadásokat tart és Sindümúzeum néven magyar jeltörténeti kiállítást működtet.
A Cserépmadár szállás portáján 2017-ben Hankó Péter geológus technikus és szobrászművész Onogesius-szobrát állították fel közös erővel. http://velemer.kornyeke.hu/onogesius-szobor-velemer A szobrot Joó Katalin és pilisi tanítványai avatták fel étel- és italáldozat bemutatásával.
3/a. ábra. Az Onogesius-szobor a veleméri Cserépmadár szállás kertjében
3/b. ábra. Tárlatvezetés a Sindümúzeumban Joó Katalin tanítványaival
Több, mint öt évtizede kutatja a székely rovásírás eredetét s a véle összefüggő tudományterületeket.
1992-ben írástörténeti előadássorozatot indított. Ennek kereteként Simon Péterrel, Forrai Sándorral és másokkal megalapítja a Nap Fiai alapítványt. Később Írástörténeti Kutatóintézet néven http://ikint.uw.hu tudományos műhelyt teremt az írástörténeti kutatások összefogására.
A kutatásban többek között együttműködik Götz Lászlóval, Simon Péterrel (ELTE), Nemetz Tiborral (MTA), Püspöki Nagy Péterrel (ELTE), Nagy Zoltánnal (Savaria Múzeum), Ferenczy Istvánnal (Kolozsvári Történeti Múzeum), Csupor Istvánnal (Néprajzi Múzeum), Póczik Szilveszterrel (Országos Kriminológiai Intézet), Nagy Sándorral, Szekeres Istvánnal, Varga Csabával, Érdy Miklóssal, László Gyulával (MNM), Erdélyi Istvánnal (ELTE), Kiszely Istvánnal (MTA), Bakay Kornéllal (ELTE, Miskolci Bölcsész Egyesület), Forrai Sándorral, Szabó Ferenccel és Veres Péterrel (MTA), Berényi Lászlóval; segítséget kap Vékony Gábortól (ELTE), Makkay Jánostól (MTA), Harmatta Jánostól (ELTE), Szörényi Leventétől, Lezsák Sándortól, Gedai Istvántól (MNM), Bálint Csanádtól (MTA) és másoktól is.
Simon Péter történész a Magyar Heroldban megjelent tanulmánya kéziratának véleményezését kérte Varga Gézától, majd a kérésére megírta a Bronzkori magyar írásbeliség c. közös kötetben megjelent cikkét a székely írás eredetéről. E cikk kefelenyomatát Varga Géza (a cikk tördelője és grafikusa) a János Kórházban fekvő Simon Péternek mutatta meg, amivel szemmel láthatóan nagy örömet okozott neki. Ő volt a nagy tudású írástörténész utolsó látogatója a családtagokon kívül.
Püspöki Nagy Péter történész Varga Géza kérésére előadást tartott az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett Első szombati írástörténet c. előadássorozatban a Bp. XII. Kerületi Tanácsa által ingyen rendelkezésre bocsátott teremben, a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendeletről. Az előadáson Varga Géza töltötte be az elnöki szerepet. Az előadás szövege az ott készített hangfelvétel alapján A székelység eredete c. kötetben jelent meg. Ez megszüntette a szent király ellen országosan folytatott rágalomhadjáratot.
Bakay Kornél régész Varga Géza kérésére, a Körmendi Kulturális Egyesület rendezvényének keretében előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás portáján kialakított Kultúrpajtában s az előadás anyaga egy önálló füzetben megjelent az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozatában Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? címmel.
Nagy Zoltán néprajzkutató, később Vas-megyei múzeumigazgató több néprajzi tárgyú előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás Kultúrpajtájában például a Körmenden feltárt cseréppipákról. Tárgyfényképek, eszmecsere és szervezés formájában segítséget adott az írástörténeti kutatáshoz, a népi hieroglifák feltérképezéséhez, meglátogatta a veleméri Sindümúzeumot és a Körmendi Figyelőben megjelent cikkében méltatta Varga Géza tevékenységét.
Varga Géza hasonlóképpen fontos tárgyak fényképét kapta meg Gedai Istvántól és Csupor Istvántól is, a vonatkozó eszmecserék keretében. E fényképek némelyike megjelent a Magyar hieroglif írás c. kötetben.
Vékony Gábor, Bakay Kornél, Erdélyi István, Hadháziné Vadai Andrea és Bálint Csanád voltak azon régészek, akik a budapesti hun(?) jelvényt hunnak, vagy hun korinak határoztak meg. Ez a véleményük a jelvényt bemutató A székely rovásírás eredete c. kötetben jelent meg. Közülük Erdélyi István később a Ráduly János rovológussal közösen írt rováskorpuszban a székely írás első, hun kori emlékeként mutatta be a hun jelvényt (A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig, Masszi Kiadó, 2010).
Keszthelyi Andrással, Szörényi Leventével és másokkal egyetemben tagja volt a Keresztény Magyar Vetés Stolmár G. Ilona által vezetett szerkesztőségének.
4. ábra. A 2017-ben megjelent Magyar hieroglif írás c. kötet címlapja
Bibliográfia
Kötetek
Számítástechnikai és írástörténeti témával foglalkozó kötetei jelentek meg magyar, német és angol nyelven.
- A DQ szoftvergyártási technológia 1990.
- Die „DQ” software-erstellungstechnologie, Akadimpex, Budapest, 1991.
- Bronzkori magyar írásbeliség 1993. (Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal).
- Székely rovásjelek hun tárgyakon 1996.
- Rovásírás és mitológia 1998.
- Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? 1998. (Bakay Kornéllal).
- A székely rovásírás eredete 1998.
- A magyarság jelképei 1999.
- Mítoszok őre, Velemér 1999.
- A székelység eredete 2001. http://mek.oszk.hu/16400/16452/16452.pdf
- A finnugor elmélet alkonya 2006.
- A finnugor elmélet alkonya 2006.
- Így írtok ti magyar őstörténetet 2010.
- Magyar hieroglif írás 2017.
A fenti kötetek közül néhány (a Német-Magyar Baráti Társaság támogatásának köszönhetően) 1999 óta szerepel a Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon (5. ábra). Köteteiből több száz példányt ajándékozott a határon túli magyarok, a református egyház és a rovásírás oktatásának támogatására, valamint a közkönyvtáraknak és a kutatóknak.
5. ábra. Török Miklóssal az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon
Folyóiratcikkek
Százat közelítő cikke jelent meg a hetvenes évek óta a nyomtatott sajtóban. Ezeket olvashatta az Országépítő, a Körmendi Figyelő Könyvek, a Turán, a Keresztény Magyar Vetés, a Kapu, a Hazanéző, a Dobogó, az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság lapja, a Hunnia, az Arany Tarsoly, a Demokrata, a Magyar Nemzet, az Élet és Irodalom, a Beszélő, a Tallózó, a Computerworld Informatika, valamint más folyóiratok és lapok olvasótábora. Például négy cikke jelent meg a Makovecz Imre által alapított Országépítőben. Egy írását Tudományos cenzúra a Kurultájon? címmel az Európai idő is közölte a könyvterjesztésben tapasztalható cenzúráról. Az erdekesvilaglap.blogspot.hu ugyanezt a cikket Varga Csabának tulajdonítva mutatta be.
Konferenciák és előadások
Rendszeresen adott vagy ad elő szervezett keretek között.
A Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián, lásd: Kőrösi Csoma Sándor, Nyomok az időben, Kovászna, 2016. ISSN 1842-96-45 ).
A Dunai Vasmű által támogatott Somogyfajszi konferenciasorozaton, amíg az tartott.
A Magyarok Világszövetsége konferenciáin.
Az Írástörténeti Kutatóintézet "Első szombati írástörténet" sorozatában.
A Körmendi Kulturális Egyesület szervezte előadásokon.
A Két Hollós Könyvesbolt előadássorozatában.
A budapesti Attila szálló által szervezett előadássorozatban.
A budapesti Attila szálló által szervezett előadássorozatban.
A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület által szervezett előadássorozatban.
Rendszeresen tart tárlatvezetéseket a veleméri Sindümúzeumban.
7. ábra. A kovásznai konferenciák előadói között
(a hátsó sorban, középen, éppen csak látszik a feje)
További előadásokat tartott az USA-ban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben, Szlovéniában és a csonka Magyarország számtalan településén.
8. ábra. Az MVSZ által szervezett világkongresszuson
9. ábra. A marcali Városi Könyvtárban tartott előadás plakátja
Cikkek a világhálón
Kétezernél több cikket írt az internetre, ezek jó részét az OSZK MEK őrzi.
Hieroglifikus birtokjeleink.
Szabír jelek az Iseumban.
Isten szavunk eredete.
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma.
A frankfurti botrány.
Kultúrpolitika és rovásírás.
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról.
A temporius-téveszme diadalútja.
A budapesti hun jelvény jelei.
Hun írásemlékek idegen címkével.
10. ábra. Egy tanulmány az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában
Videók
Néhány előadása és riportja videón is megtekinthető.
- A Lenti városi televízió riportja a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról (több, mint 3500 megtekintés)
- A Két Hollós könyvesboltban a magyar hieroglif írásról (több, mint 20 000 megtekintés):
https://www.youtube.com/watch?v=uc8zVM660Qo&t=309s
https://www.youtube.com/watch?v=u2Ar2i_G5oA
(több, mint 5600 megtekintés)
- Mozaik Sydney 26 Kiss Ágnes riportja: Magyar hieroglif írás Varga Géza 2018 05 20
Tudományos eredmények
Az akadémikus "tudomány" helyett sikerült tisztáznia a székely írás eredetének kérdését, amire a "szakma" százötven év alatt sem tudott jó választ adni. A legismertebb akadémikus kutatók álláspontjára évtizedek óta a tanácstalanság jellemző, amit a legismertebb akadémikus kutatók ismernek be a 90-es évek óta. Például az MTA rováskorpusz két szerzője: Benkő Elek és Sándor Klára írta 2021-ben, hogy adathiány miatt nem nyilatkoznak az eredeztetés kérdésében (holott több száz hieroglifikus írásemlékünk van, csak azokkal a szójelek létének elismerése nélkül nem tudnak mit kezdeni).
A székely írás Varga Géza felismerése szerint a magyar nép alkotása, természetes fejlődéssel, több tízezer év alatt alakult ki és vált a kezdeti hieroglifikus (szó-és mondatjeleket alkalmazó) írásból alfabetikus írássá. E tétel tankönyvszerű kifejtése jelent meg a Magyar hieroglif írás c. kötetben (4. ábra). A kötetben bizonyítja, hogy az ismert klasszikus írások nem egymástól elszigetelten jöttek létre, hanem egy közös kőkori jelkincsre, az ősvallás jelképeire épültek, amely lényegében azonos a székely írás elődjével, a magyar hieroglif írással. Ez a felismerés (az írás monogenezisének tétele) magyarázza meg például a magyar jelkincs és az indiánok népi jelkészletének egyezéseit.
Az általa elsőként elolvasott írásemlékek közé tartoznak:
- A Jóma ligatúra magyar szavakat jelölő őskőkori szójelekből alkotott jelösszevonás, amit prekolumbián emlékeken, valamint hun, obi-ugor és magyar emlékeken egyaránt megtalálunk.
- A 7500 évesszentgyörgyvölgyi tehénszobor az emberiség legkorábbi, eredetiben fennmaradt, székely jelek elődjével magyar szavakat rögzítő írásemléke.
- A „Csaba királyfi” – azaz az Attila halála után önállósuló szabír dinasztia – korából fennmaradt tusnádi ligatúra.
- A budapesti hun jelvény, a csencsói sarokkő, az Árpád-kori karcagi csatkarika, a regölyi gyűrű, a regölyi hun ezüstcsat és a berekböszörményi gyűrű rovásfelirata.
- Sikerült hangzósítania a tatárlakai táblák „atya/ada” és „tár/szár” szójelét, valamint néhány Tordos-Vincsa írásemléket.
- Sikerült jó olvasatot adnia a székelyderzsi rovásírásos tégla és a bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék vegyes (szójeleket és betűket egyaránt tartalmazó) szövegére.
Olyan íráselméleti kérdésekkel foglalkozott, mint az írásrendszerek rokonsága és a szójeleket alkalmazó rendszerek összehasonlításának módszertana, a preírás, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb. Kimutatta, hogy a jégkorszak idején Amerikába vándorló indiánok a székely rovásírás már akkor is fonetikus elődjét vitték magukkal Amerikába.
A források alapján feltárta, hogy a Szent Koronát nagy valószínűséggel a mervi oázisban készítették a szabírhunok számára 531 táján; hogy a tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába, s hogy ezen ősvallási jelentőségű szimbólumok mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos.
Kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában szójelekkel írt imádságok és istenidéző szertartási szövegkönyvek vázlatát azonosította a régészeti leleteken, a népi, uralmi és vallási alkalmazásokon.
Leírta és bemutatta a hieroglifikus írásemlékek jellemzőit: a "felülnézeti világmodell"-t, a "magas kő", az "eget tartó fa", a "lyuk jelben fizikai lyuk", a "szimmetrikus szövegek" és az "istenidéző szertartási szövegkönyv" stb. ábrázolási konvenciókat.
Sikerült rávennie az akadémikus "tudományt" arra, hogy a rovásjelekkel írt szövegeket is nyelvemlékként kezeljék. Az előző átkosban ugyanis minden alap nélkül az volt a közkeletű balhit, hogy a székely írással írt szövegek nem elég régiek ahhoz, hogy nyelvemlékként vehessék őket figyelembe. Az OSZK 2009-es nyelvemlék-kiállításának megnyitójára írt három cikkét átvette a ferrarai Osservatorio Letterario és a kritika hatására Hiller István kultuszminiszter felmentette állásából Monok Istvánt, az OSZK főigazgatóját. Azóta az ELTE, az MTA és az MKI kutatói nyelvemléknek tekintik a székely írással írt szövegeket is.
13. ábra. Varga Géza közölte és olvasta el a berekböszörményi gyűrűn lévő imádságot
14. ábra. Tanulmány a Szent Korona eredetéről az OSZK MEK-en
Hatása a tudós világra
Szóban és írásban is párbeszédet folytatott a székely írás emlékeiről a szegedi Finnugor Tanszék, az MTA Matematikai Kutatóintézet, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajztudományi Intézet, a Magyarságkutató Intézet, az MTA Régészeti Intézet és más intézmények munkatársaival, illetve ismert tudósokkal, például Veres Péter és Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Bartha Antal történésszel, Erdélyi István és Bakay Kornél régésszel, Harmatta János, Benkő Loránd, Csúcs Sándor és Janurik Tamás nyelvésszel.
15. ábra. A budapesti hun(?) jelvény
Letéti szerződéssel adta át a Magyar Nemzeti Múzeumnak a budapesti hun(?) jelvényt, amelynek felületét a múzeumban restaurálás ürügyével barbár módon lereszelték. Mégis, a sajnálatos áldozat nem volt teljesen hiábavaló (a tárgy eredeti képe a fényképeken megmaradt). A letéti szerződésnek a híre is elegendő volt ahhoz, hogy Erdélyi István és Ráduly János rováskorpuszában a legkorábbi (hun kori) rovásemlékként legyen megemlítve. Ezt követően Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is írt egy tanulmányt a rovásemlékről és párhuzamairól. Ebben ugyan nem említette a szerinte késő középkori leleten és társain lévő rovásszövegeket, de a kialakuló vita hozzájárult a magyar írástudomány előrelépéséhez. e rovásemlék tárgyalásához (lásd: A székely rovásírás eredete).
Az SZTE Finnugrisztikai Tanszékének meghívására előadást tartott a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról és a budapesti hun(?) jelvényről. Itt Bakró Nagy Marianne volt a vendéglátója és Kozmács István volt a felkért hozzászóló.
A Csúcs Sándor és Bakró Nagy Marianne nyelvészekkel folytatott beszélgetésekben sor került egy új, közös álláspont kialakítására is.
Csúcs Sándor nyelvész Varga Géza nyomán egy riportban elismerte a nyelvek monogeneziséből fakadó ősi nyelvrokonságot bármelyik két nyelv között – amiből következően (bár ezt Csúcs Sándor nem mondta ki) ma már nem lehet tudománytalannak tekinteni pl. a sumér-magyar, vagy az indián-magyar nyelvrokonság kutatását sem (lásd az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben!).
Bakró Nagy Marianne nyelvész a szegedi párbeszéd során elfogadta azt az álláspontot, hogy a kialakuló magyarság vándorútját bemutató térképeken külön fel kellene tüntetni a nép és a nyelv útját, ha az nem azonos.
16. ábra. A nikolsburgi ábécé eredeti formája (fent), ahol a tprus a legalsó, negyedik sorban egyedül látható, valamint a Varga Géza által rekonstruált helyes sorrend (alul, a korabeli korrektúrajelek segítségével a helyére tette a tprus jelet)
Varga Géza az Így írtok ti magyar őstörténetet és A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us” (ős) jele? c. munkáiban is bírálja a Máté Zsolt által a székely írás tprus jeléről adott hibás temporus "korábban" magyarázatot, amely a Nyelvtudományi Közlemények-ben jelent meg s ahol a helyreigazító cikkét nem voltak hajlandók közölni. Máté Zsolt ugyanis az elmélete kidolgozásakor nem figyelt fel arra, hogy a nikolsburgi ábécé sorvezetése a székely írás legtöbb emlékéhez hasonlóan nem balról jobbra, hanem jobbról balra halad. Ezt a tévedést vizsgálat nélkül átvette Róna-Tas András is. Ő Máté Zsolt hatására a tprus jelet kihagyta a nikolsburgi ábécé jelei közül, hiszen az Máté téveszméje alapján csak egy duplikátum volt. Előbb Sándor Klára is ennek megfelelően járt el s a nikolsburgi ábécé bemutatásakor a tprus jelet a ten jel egyik változataként ismertette. Varga Géza személyes figyelmeztetése és fenti írásai hatására rádöbbent, hogy Máté Zsolt állításának sima átvétele nem járható út. Azonban nem a Varga Géza és Simon Péter által kidolgozott értelmezést vette át, hanem felülbírálta az 1400-as évekből származó forrást és kijelentette, hogy a korabeli korrektúrajel nem jó helyre mutat. Átrakta a ten mellé, hogy így a ten és a tprus egymás után következhessen és a temporus "korábban" magyarázatot ne kelljen a tapar us "szabír ős" magyarázatra cserélni. Ez ugyanis a hun-magyar azonosság és a székely mondatjelek létének elismerése lenne.
17. ábra. A nikolsburgi ábécé korabeli, kettős kereszt alakú korrektúrajelei, amelyeket Sándor Klára nyelvész professzorfelülbírált és máshová "rekonstruált" egy "tudományos" ostobaság fenntartása érdekében
Eredménynek tekintendő, hogy az interneten (s később az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben is) megjelent cikke hatására Róna-Tas András a valóságnak megfelelően módosította a honfoglaló magyarok írni-olvasni tudásáról korábban közreadott téveszméjét. Ma már elismeri, hogy honfoglaló eleink tudtak írni és olvasni.
A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt Bronzkori magyar írásbeliség (1993) megjelenése után minden számottevő kutató (például Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott téveszmét, a sohasem bizonyított ótürk eredeztetést.
Varga Géza a székely írás eredete témakörben az egyik legtöbbet hivatkozott szerző, más esetben hivatkozás nélkül veszik át az eredményeit.
Például Mandics György a Róvott múltunk c. trilógiában 200-szor hivatkozik Varga Gézára. Az Akadémiai Nagylexikon „írás” szócikke említi az egyik könyvét, s ő írta a Katolikus Lexikon „székely rovásírás” szócikkét is. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai c. nevezetes kötetében közölte a nikolsburgi ábécéről Varga Géza által készített rajzot (16. ábra).
Varga Géza kritikai írásai (ilyen az Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, 2010.), a magyar írástörténeti kutatások szintjének emelését, általában a székely írás nyújtotta tanulságok őstörténeti és nyelvészeti célú hasznosítását szolgálják. Ezek a kritikai észrevételek nem voltak teljesen hiábavalók, mert egy kicsit jobbá vált tőle a tudományos környezet. Esetünkben például leváltottak egy hiteltelenné vált táblát Zalaváron (20. ábra).
19. ábra. Varga Géza kritikai kötete, volt olyan megbírált, akiről az terjedt el, hogy a kötetet elolvasván kórházba vonult
A fent említett kötetben Varga Géza írt egy cikket a zalavári múlthamisításról s közzétette benne az alábbi fényképet is egy valótlanságot közlő tábláról, amely Pribina templomaként állította be a récéskúti magyar templomot, mert az sok minden lehetett, csak éppen Pribina temploma nem. A régészek ugyanis gyorsabban változtatják a véleményüket a récéskúti templomról, mint az álláspontjukat hirdető táblákat. Mivel azonban a táblák fémből vannak, feltehetően kibírnak akár néhány évtizedet is. Ez a mi esetünkben nem szerencsés dolog. A régészek politikai indíttatású álláspontjáról ugyanis ezt nem lehet elmondani, mert azok tudományosan már akkor sem helytállóak, amikor közreadják őket. A megszálló hadseregek be- és kivonulnak, a kormányok is váltják egymást, azaz változik az igény, nem pontosan ugyanazt az álláspontot várják el a régészektől, mint egy kicsivel korábban. Talán egy gyorsabban lebomló, önmegsemmisítő táblával kellene kísérletezniük az ásatási területek gazdáinak s akkor nem lenne ennyi gondjuk a saját korábbi nézeteikkel. Ez a fémtábla is lejárt szavatosságú volt akkor, amikor Varga Géza arra járt és lefényképezte. A cikket előbb a neten tette közzé, majd az megjelent a fenti kötetben is. Az írás hatására Szőke Béla Miklós régész, a zalavári ásatások egyik vezetője arról tájékoztatta Varga Gézát, hogy a kifogásolt táblát kicserélték.
20. ábra. A récéskúti Árpád-kori bazilika romjai előtti hibás tábla, amelyet Varga Géza kritikája nyomán eltávolítottak
21. ábra. Ebben a kötetben számolt le a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelettel
23. ábra. A 2018. január 15-i statisztika szerint a Quardusat-féle első magyar bibliafordításról írt cikknek hat nap alatt 3500 olvasója volt
***
Kedves Géza!
Köszönöm a ragyogó könyvet, büszke vagyok arra, hogy a
barátai között tart számon!
Szeretettel Dr. Gyárfás Ágnes
***
Kedves Géza!
Megkaptam a könyvet, gyönyörű. Óriási munkát végzett. Szép
lassan nekiállok és elolvasom, miközben gyönyörködöm a csodálatos képekben. Sok
szeretettel kívánok jó egészséget és még sok munkát!
Dr. Czeglédi Katalin
***
Kedves Gézeusz Uram!
Jól kitolt velem. A könyvét nem tudom letenni, elcseszi az
összes másra töltendő időmet. Mióta hazahoztam, nem léptem ki a lakásomból.
Holnap az éhség csak kihajt, mert ennem már nincs mit, kávén élek. Másodszor is nekifutottam.
Valamikor kissé ezekre emlékeztető vonzatokból írtam
disszertációs dolgozatomat. Az ősi jelek nem jópofaságból, nekem ez tetszik
nekibuzdulásból, mindenki által divatosnak vélt krix-kraxokból keletkeztek,
hanem olyan mindenki által megértett és elfogadott jeleket, szimbólumokat
rajzoltak, róttak, karcoltak, festettek a tárgyakra, falra, csontra, eszközre,
edényre, aminek a jelentésével mindenki tisztában volt.
De nem untatnálak ezzel. A könyved alapján ezt talán még
jobban is tudod. A többi ostoba, fantáziaszegény és korlátok között tengődő ezt
nem csak felfogni nem képes, de még csak elhinni sem! Ne csüggedj, hogy sok
bajod lesz még. Kellesz nekünk. A jövőnek.
Barátsággal az Endréciusz
***
Kedves Géza!
Köszönettel nyugtázom újabb könyvedet, amelyben felfogásodat széles keretekben fejted ki. Abban reménykedtem, hogy még Karácsony előtt módomban lesz elolvasni.
Sokrétű határidős feladataim megakadályoztak benne.
Remélem Husvét után hozzájuthatok az olvasáshoz.
PNP
Balázs Fecó: Ahogy nézett
Eric Clapton: Autumn Leaves
R-go: Most kell, hogy nagyon szeress
Millionaires: Be My Baby by The Ronettes
Republic - Kirúgjuk magunk alól a földet
Dicsekvés a fürdőszobai fogasokkal
Udvariassági gesztus, ha a fürdőszoba, vagy illemhely ajtajának belső felületén van fogas. Különösen fontos ez vendéglátó helyeken, ahol a kedves látogató kénytelen magával vinni az összes holmiját a zárható helyiségbe. S ha ott nem tehet mást a táskájával, kabátjával, mint hogy leteszi a kétes tisztaságú padlóra, akkor aligha kívánkozik vissza. Ezért elmondhatjuk, hogy van egy biztos pont, ami alkalmas a vendéglátói intelligencia felmérésére: a klotyóajtó belső oldala. Ha van ott akasztó, akkor van remény. www.cserepmadar.hu Velemér, Őrség.
***
Kedves Géza!
Köszönettel nyugtázom újabb könyvedet, amelyben felfogásodat széles keretekben fejted ki. Abban reménykedtem, hogy még Karácsony előtt módomban lesz elolvasni.
Sokrétű határidős feladataim megakadályoztak benne.
Remélem Husvét után hozzájuthatok az olvasáshoz.
PNP
Kedvenc dalok
Balázs Fecó: Ahogy nézett
Eric Clapton: Autumn Leaves
R-go: Most kell, hogy nagyon szeress
Millionaires: Be My Baby by The Ronettes
Republic - Kirúgjuk magunk alól a földet
Varga Feri - Balássy Betty: Egy bolond százat csinál
Republic-Nagy kő zuhan
Robbie Williams - My Way
Robbie Williams - Feel
Reklámszövegek
Az alábbi - hol bugyuta, hol emelkedett - reklámszövegek a fészbukon jelentek meg, remélve, hogy az őrségi szállások iránt felkeltik a nagyérdemű közönség érdeklődését. Alapelv ugyanis, hogy ha a kedves vendég figyelmét felhívjuk az eladandóra, akkor nagyobb eséllyel fog vásárolni, mintha nem is tud róla. Különösen akkor eredményes a reklám, ha sikerül mosolyt csalni a vevő bájos arcára.
Az egyik konkurrens szállásadó mindenesetre megdicsérte a reklámokat, a vendégforgalmon azonban egyelőre még nem sikerült lemérni a gyarapodást.
Az alábbi zeneszám meghallgatásainak egyetlen kézzelfogható eredménye lett: a you tube értesített, hogy a jogtulajdonos megtiltotta a video Magyarországon történő bemutatását s attól kezdve kénytelenek vagyunk másik címről hallgatni és nézni ugyanazt. Mindent összevetve a szerző jól szórakozik a reklámok írása közben, az eredményességről azonban e sorok kedves olvasója gondoskodhat egy szállásfoglalással.
Az egyik konkurrens szállásadó mindenesetre megdicsérte a reklámokat, a vendégforgalmon azonban egyelőre még nem sikerült lemérni a gyarapodást.
Az alábbi zeneszám meghallgatásainak egyetlen kézzelfogható eredménye lett: a you tube értesített, hogy a jogtulajdonos megtiltotta a video Magyarországon történő bemutatását s attól kezdve kénytelenek vagyunk másik címről hallgatni és nézni ugyanazt. Mindent összevetve a szerző jól szórakozik a reklámok írása közben, az eredményességről azonban e sorok kedves olvasója gondoskodhat egy szállásfoglalással.
A The Ronettes ürügyén
Ez a végérvényes és megváltoztathatatlan hibák őszinte beismerésének pillanata. Mert ugyan oldalakon keresztül sorolhatnám a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház érdemeit, de itt az idő sort keríteni az őszintére is. Nem a természeti környezettel, nem a fürdőszobák felszereltségével és a szobák szépségével, kényelmével van baj, hanem - szomorúan vallom be - a szállásgazdával, vagyis e sorok írójával. Hogy a nyájas olvasó is fel tudja mérni a helyzet tragikumát, előbb meg kell hallgatnia az alábbi zeneszámot:
Nos, egyszer voltam az egykor létezett NDK-ban egy üdülésen, ahol a szállásgazda műsorral szórakoztatta a kedves vendégeit. Ennek során énekelt és táncolt is, sőt ez utóbbi keretében még az asztalra is felugrott és ott is illegette magát. Ez a kép motoszkál bennem a közel 20 éves szállásadói pályámon. Ilyenkor fel- felmerül az önvád is: valóban mindent megtettem azért, hogy a vendégeimet elkápráztassam? Ami a táncmozgás és az asztalra való felmászás fizikai lehetőségét illeti, erre még - némi segítséggel - talán vállalkozhatnék. A kedves vendégeim bizonyára jót mulatnának az esetlen idétlenkedésemen. Azonban a The Ronettes előbb megnézett produkciója láttán inkább letennék erről. Ugyanis énekelni is kellene s ezt nem illik megkísérelni az én adottságaimmal. Már a testmozgásom sem oly kecses, mint ezeké a drága leánkáké, és - sajnos - énekelni sem tudok olyan megrázó szépséggel, mint ők. Ezért nem marad a számomra más, mint, hogy töredelmesen bevallom: a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája korántsem tud olyan műsort adni a Velemérre tévedő nagyérdemű közönségnek, mint a The Ronettes. Legfeljebb a hozzájuk kapcsolódó emlékeimet tudom elmesélni. Amikor ez a szívbemarkoló zeneszám (velem együtt) még újnak számított, akkor volt egy Orionton táskarádióm, ami állandóan a fülemhez volt nőve. Azzal utaztam a villamoson, azzal ettem a reggelit, azt hallgattam az iskolai szünetben (a mateklecke másolása helyett) és persze ez szólt a párnám alatt is, amikor elaludtam. S ha véletlenül sikerült elcsípnem a The Ronettes zenéjének néhány taktusát a recsegő és ropogó távoli adók valamelyikén, akkor boldog voltam. Hiszen íme a bizonyság ország s világ előtt arról, hogy a világ szép és élni érdemes! Még akkor is, ha a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája jobban teszi, ha nem táncol és nem énekel.
A tóka békáinak jogtulajdonosa egyelőre nem tiltotta meg a vartyogás meghallgatását, csupán a csókolgatásuktól óvja a kedves vendégeket
A tókát minden kedves errejáró díjtalanul megtekintheti, grátisz üldögélhet a partjánál lévő lócán, azonban a békák puszilgatása szigorúan tilos, mert a királylányok öltöztetésére nincs rovat a szállásunk költségvetésében! Kéretik ezt komolyan venni, mert egyébként Velemér utcáit purdé királykisasszonyok árasztanák el! www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu
Czibor Imre világmodellje kapcsán
Czibor Imre Erdélyből másolt világmodellje egy szép edénye fenekéről
Erdélyi világmodell Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tolmácsolásában. Természetesen most is a magyarszombatfai Fazekasnapokon sikerült szert tennem erre az egyszerű edényre festett csodára, a magyar hieroglif írás olvasható világmodelljére. Ki tudja hány év, vagy inkább évezred kellett, amíg ez a jelegyüttes kialakult s hányan másolták, javították, értelmezték ez alatt a roppant idő alatt.
*
A világmodelleknek az a rendje, hogy középen van az Isten valamilyen jelképe. Ennek a szabálynak ez az erdélyi világmodell megfelel, mert a közepén a Nap hieroglifa látható. Ez a Nap jel a legkorábbi sumer képjelek között is hasonlóképpen néz ki, a hangalakja pedig Nab, ami szinte azonos a min Nap szavunkkal. Ez a Nap jel a népi ábrázolásokon ilyen formában megtalálható. A székely írásban is van egy sugaras napábrázolás, az azonban az "ü" hangot jelöli, a hieroglifikus megfelelője pedig az Üdő szó jele. A székely jel a sumer Utu "Idő" napisten jelével rokon.
*
A világmodellek további szabálya, hogy a sarkain az égbe vezető út valamilyen jelképe legyen megtalálható. Ennek a feltételnek is megfelel ez az erdélyi világmodell, a sarkokon ugyanis az égig érő fa jelképe, a szár hieroglifa jelenik meg. Ebből a szár hieroglifából alakult ki a székely írás "sz" betűje, amely azonban - a mindennapi használatnak megfelelően -
már csak egy függőleges egyenes.
*
A világmodell oldalfelezőin egy-egy tulipánt találunk, amiről az énlakai mondatjel alapján tudjuk, hogy Istennek olvasandó (az ős és a Ten szójelekből áll).
*
A világmodellek további ismertetőjele, hogy körben olvasva (és a központi szójelet valamiképpen hozzátéve) egy ősvallási imát kapunk. A mi esetünkben ez így hangzik: A Nap a szár Ten.
*
A világmodell a veleméri Sindümzeumban tekinthető meg. Ugyanott szállás is kapható: www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu .
*
A világmodellek további szabálya, hogy a sarkain az égbe vezető út valamilyen jelképe legyen megtalálható. Ennek a feltételnek is megfelel ez az erdélyi világmodell, a sarkokon ugyanis az égig érő fa jelképe, a szár hieroglifa jelenik meg. Ebből a szár hieroglifából alakult ki a székely írás "sz" betűje, amely azonban - a mindennapi használatnak megfelelően -
már csak egy függőleges egyenes.
*
A világmodell oldalfelezőin egy-egy tulipánt találunk, amiről az énlakai mondatjel alapján tudjuk, hogy Istennek olvasandó (az ős és a Ten szójelekből áll).
*
A világmodellek további ismertetőjele, hogy körben olvasva (és a központi szójelet valamiképpen hozzátéve) egy ősvallási imát kapunk. A mi esetünkben ez így hangzik: A Nap a szár Ten.
*
A világmodell a veleméri Sindümzeumban tekinthető meg. Ugyanott szállás is kapható: www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu .
Dicsekvés a fürdőszobai fogasokkal
Udvariassági gesztus, ha a fürdőszoba, vagy illemhely ajtajának belső felületén van fogas. Különösen fontos ez vendéglátó helyeken, ahol a kedves látogató kénytelen magával vinni az összes holmiját a zárható helyiségbe. S ha ott nem tehet mást a táskájával, kabátjával, mint hogy leteszi a kétes tisztaságú padlóra, akkor aligha kívánkozik vissza. Ezért elmondhatjuk, hogy van egy biztos pont, ami alkalmas a vendéglátói intelligencia felmérésére: a klotyóajtó belső oldala. Ha van ott akasztó, akkor van remény. www.cserepmadar.hu Velemér, Őrség.
Kérdésre válaszolva
A veleméri Szentháromság-templom diadalíve
B. A. kérdezi az Őrségi Vendégváróktól: "Mit lehet az Őrségben július 2 és 9 között csinálni?"
***
Mivel ez a kérdés sokakban felmerülhet (esetleg más időintervallumokhoz kötődve), közzéteszem a válaszunkat.
***
Kedves B. A.!
***
Mivel ez a kérdés sokakban felmerülhet (esetleg más időintervallumokhoz kötődve), közzéteszem a válaszunkat.
***
Kedves B. A.!
Sok mindent. Sok kellemes és hasznos dolgot lehet csinálni az Őrségben. Ennyi idő, amennyit megjelölt, nem is elég minden lehetséges tennivaló és program alapos végigjárására, kipróbálására.
S most nem a nászutasok kedvenc elfoglaltságára, vagy az éttermekre, strandokra gondolok, hanem az egyéb kulturális témákra, amelyeket itt tanulmányozhat:
S most nem a nászutasok kedvenc elfoglaltságára, vagy az éttermekre, strandokra gondolok, hanem az egyéb kulturális témákra, amelyeket itt tanulmányozhat:
- Őrségi látnivalók: http://csinyalohaz.hu/…/35-l…/236-rsegi-latnivalok-bevezetes
- Őrségi túrák: http://csinyalohaz.hu/…/orsegi-tu…/234-bevezetes-rsegi-turak
Tisztelettel és üdvözlettel,
Varga Géza
Cserépmadár Szállás - Antik parasztbútorokkal berendezett kúria-jellegű őrségi magánszállás
Sindürajzot mutatván
Sindümúzeum, Velemér. A magyar írástörténet múzeuma.
A kereszt alakú fa Dana isten jelképe (a székely "d" betű képszerű és hieroglifikus megfelelője). Alatta a sarok hegye (a székely "s" betű hieroglifikus rokona).
Ugyanott őrségi szállás is: www.csinyalohaz.hu és www.cserepmadar.hu
Csillagtúra-ajánlat
Riegersburgi panoráma a fellegvárból
Az Őrség és környékének megismerése akkor sikerülhet jól, ha az utazó megfelelően felkészül és tervet csinál a látnivalók végigjárására. Amire rendszerint nincs elég idő. Ezek segít a fenti linkgyűjtemény, amely két hétre való programot kínál és segít megismerni és megtalálni a Őrség látnivalóit.
A megadott linkgyűjteményen tucatnál is több leírás található egy-egy napos túrákról, amelyek csillagtúraszerűen indulnak ki Velemérről s bejárják a közelebbi, vagy távolabbi környéket. A túrák egyes pontjait további cikkek írják le és mutatják be. A cikkeket Varga Géza írástörténész, a veleméri Cserépmadár szállás gazdája készítette a vendégei számára, azt remélve, hogy sokaknak szolgálja majd a felüdülését. Őrségi túrák
A megadott linkgyűjteményen tucatnál is több leírás található egy-egy napos túrákról, amelyek csillagtúraszerűen indulnak ki Velemérről s bejárják a közelebbi, vagy távolabbi környéket. A túrák egyes pontjait további cikkek írják le és mutatják be. A cikkeket Varga Géza írástörténész, a veleméri Cserépmadár szállás gazdája készítette a vendégei számára, azt remélve, hogy sokaknak szolgálja majd a felüdülését. Őrségi túrák
Vendégünk volt Kovács Ervin gitárművész
A veleméri Cserépmadár szállás ( www.cserepmadar.hu ) vendége volt Kovács Ervin gitáros, a Volt fesztivál egyik előadója. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy vendégül láthattuk Őt és barátait s hogy megtekintette a Sindümúzeumot is. Itt hallgathatjuk meg a kitűnő játékát: https://www.youtube.com/watch?v=yAWc8wAffTo
Környékbeli templomok
A csempeszkopácsi templom
Megosztottam !
VálaszTörlésKöszönöm!
TörlésKedves Géza! Köszönöm az alapos és értékes elemzést, sokat tanultam belőle. Áldás! SzJ
VálaszTörlésKedves Endréciusz Úr!
VálaszTörlésSzeretnék Önnel levelet váltani! elérhető vagyok: a szalko.jozsef@gmail.com - on. Áldás!
Eme blog minden kedves, általam nagyrabecsült olvasójának áldott Karácsonyt és boldog Új Évet kívánok! SzJ
Köszönöm a figyelmedet! A kérésedet továbbítom Endréciusz barátomnak.
VálaszTörlésA blogok minden olvasójának kellemes Karácsonyt és BUÉK!
VálaszTörlésA blogok minden olvasójának áldott Húsvétot kívánunk!
VálaszTörlésBeliczai Mária: ... már jó ideje tanítom az ön felismeréseit a helyi művészeti szakgimnáziumban ...
VálaszTörlésKöszönöm! Megtisztel vele.
TörlésAdrienn Kőnig: Tisztelt uram ! Miután megnéztem a felcsatolt videóit is mind , szomorúan tapasztaltam hogy mennyire kevesen érdeklődnek az ön műve iránt ... Sajnálom nagyon mert fantasztikus tudás anyagot halmozott fel és nem ezt érdemelné cserébe . De kitartást kívánok és hitem szerint meg lesz majd mindennek az eredménye ... idővel ! Csak így tovább !
VálaszTörlésVarga Géza: Valóban, az előadások többségén csak kevesen jelennek meg. Ez a reklámtól, a témától és a távolságoktól is függ. Azonban tartottam már előadásokat 4-500 ember előtt is. A videókat már többen megnézik és a könyveimet is sokan ismerik. A legnagyobb közönsége a blogomnak van. Két év alatt kb. 200 000 olvasójuk volt. A fészbukos megosztás segít a legtöbbet az olvasottságon, ahonnan vagy fél évig ki voltam tiltva. A blogjaimat egy nemrég kötött szerződés alapján az OSZK megőrzi és hozzáférhetővé teszi, azaz örökre megmarad és olvasható lesz az álláspontom. Nagyobb baj az a végtelen hozzá nem értés, amit a képzett szakemberek is elárulnak. A tapasztalatom az, hogy az érdemleges reakciókra néha évtizedeket kell várni. Ezért aligha van más út, mint a munka folytatása és az eredmények közzététele. Ezek elkezdik a munkájukat és egyre inkább kifejtik majd a hatásukat. Már vagy két dologban sikerült valamelyest megváltoztatnom a köz- és szakmai gondolkodást. Az egyik a szentistváni rovásüldöző "rendelet", a másik a székely írás eredete. Ezt sikernek tekintem és ehhez képest másodlagos, hogy hány ember jön el az előadásomra. Köszönöm a figyelmét!
Mária Beliczai a fészbukon írta László Michellernek: "Varga Gézával értek egyet - napi 24 órában...!"
VálaszTörlésKedves Géza!
VálaszTörlésKöszönöm a cikkeidet! Valóban igen bosszantó az értelmetlen kritika. Még egyszer mondom, hogy nagyon fontos volt az 1993-as könyved, mert az számomra is mutatta, hogy a magyar rovásírásnak a török írásból való eredeztetése téves, és helyette inkább más ókori kapcsolatokat kéne keresni. Később a legszorosabb kapcsolatokat a minószi és a kár írásokban találtam meg. Nyugodtan beteheted a cikkedbe azt, hogy többször is elismerően hivatkoztam a munkádra, és így azt már az angol nyelvű szakirodalomban is ismerik. Az indiános cikkedet is köszönöm, még mindig keresek kapcsolatot indián szakemberekkel, és majd megírom ha sikerült.
Üdvözlettel,
Péter
U.I.: Hivatkozások a könyvedre előfordulnak ezekben a cikkekben:
P. Z. Revesz, Bioinformatics evolutionary tree algorithms reveal the history of the Cretan Script Family,
International Journal of Applied Mathematics and Informatics, 10, 67-76, 2016.
P. Z. Revesz, A computer-aided translation of the Phaistos Disk,
International Journal of Computers, 10, 94-100, 2016.
P. Z. Revesz, Establishing the West-Ugric language family with Minoan, Hattic and Hungarian by a decipherment of Linear A,
WSEAS Transactions on Information Science and Applications, 14, 306-335, 2017.
Tisztelt barátom a Székelyföldről az imént olvastam el a fenti ismertetést és nagy örömömre szolgáltak. Demeter János
VálaszTörlésKedves Demeter János!
TörlésMegtisztel a figyelme és örvendek, ha érdemes leszek a továbbira is.
Üdvözlettel: Varga Géza
Tisztelt Varga Géza úr! Újra láttam egy régi szabirokról szóló videóját, nagyon szeretnék egy kis információt kérni egy régi bronzgyűrűről. A közepén van a lyukó, pont körül egy két kör, körben pedig 6 fékkör, benne kis párhuzamos vonalak, és közöttük 6 fenyőág, különböző számú tűlevelekkel. Nem tudom, hol érhetem el önt, és hova küldhetem a gyűrű képét, milyen imélcimre? Az imélcimem. salatiferenc@gmail.com Előre is köszönöm.
VálaszTörlés