Oldalcsoportok

2022. augusztus 26., péntek

Magyar hieroglifikus mondatok Tillia Tepe kusán függőjén

Bevezető

Tillya tepe, Tillia tepe vagy Tillā tapa (perzsa : طلا تپه , szó szerint "Aranydomb " vagy "Aranyhalom") egy régészeti lelőhely az észak-afganisztáni Jowzjan tartományban, Sheberghan közelében, amelyet 1978-ban ásott fel Viktor Sarianidi szovjet régész. Az ott talált kincseket gyakran baktriai aranynak nevezik és a kusánokhoz kötik.

Az utóbbi évek kutatásai alapján a hieroglifikus nyelvemlékekről mit sem tudó nyelvészeti szakirodalom csak találgatja a kusánok nyelvét. A kusánokat a kínai források jüecsiknek nevezték, a nyelvészek pedig tokhároknak gondolták. Azonban, amit ma tokhár nyelvnek nevez a szakma, az valójában nem a kusánok/jüecsik nyelve volt. A kusánok a szaka-szkíta nyelvhez közelálló nyelvet használhattak, ám a szaka-szkíta megfelelő besorolása sem történt meg.

A kincs mintegy 20 600 arany, ezüst, elefántcsont stb. tárgyból álló gyűjtemény, amit hat sírdombban találtak. A lelet keltezése Kr. e. 1. század körüli. A dísztárgyak közé tartoznak a féldrágakövekkel díszített nyakláncok, övek, medalionok és korona. 

A kincs tárgyai közül számunkra az 1. ábrán látható függő a legérdekesebb, mert rajta egy sor magyar hieroglifikus mondat olvasható.



1/a. ábra. A magyar mondatok sorát őrző kusán függő Tillia Tepéről (fotógrafika, részleges rajzi rekonstrukció)



1/b. ábra. Párthus függő a szimmetrikus és hieroglifikus Ragyogó nagy Lyukó mondattal, annak bizonyítéka, hogy a függők elolvasható jelvényként szolgáltak a sztyeppén, jobbra fentről lefele a székely írás "r", "n" és "ly" betűi



A kusán függő jelhasználata

A sztyeppi hieroglifák értelmezésében járatlan olvasó nyilván nem lát elolvasható szövegeket a kusán függőn, ezért az ékszer mondatjeleit alább kiemelem és részletesebben ismertetem. A mellettük sorakozó párhuzamok azt is alátámasztják, hogy az elolvasható szójelekből alkotott, képszerű ábrázolási konvenciók divatja az egész sztyeppén el volt terjedve és mindenütt a magyar jelekhez, meg a magyar nyelvhez kötődött. Ami azt is jelenti, hogy a kusánok magyarul (magyarral rokon nyelven) beszéltek, vagy a magyar kultúra és nyelv (a hunok?) elemi erejű hatása alatt álltak. Ezt támogató megállapításra jutott nemrég a Magyarságkutató Intézet is a genetikai kutatások alapján (2). 

A függőn megtaláljuk azokat az írástani sajátosságokat, amelyek jellemzőek a magyar hieroglif írásra és a sztyeppi hieroglifikus jelhasználatra. Ezek szokatlansága miatt a "tudományos konszenzus" nem tud mit kezdeni e nyelvemlékekkel. Az MTA által 2021-ben kiadott rováskorpuszban Vásáry István azt is tagadta, hogy a kínaihoz hasonló képjeleink lennének. Ez a kusán függő most székelyazonos képjelek és jelekből alkotott képszerkezetek sorát mutatja fel.

E sajátosságok azt jelzik, hogy egy eredeti jelrendszerrel van dolgunk, amelynek széles körben elterjedt szabályai igen régi időkre visszamenő önálló őskultúra és történelem maradékai. A Kásler Miklós és munkatársai által végzett archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája éppen ezen a tájon, a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt. A dinasztia genomjának születésekor ugyanazt a jelkészletet és jelhasználatot találjuk a vidéken, mint amit a kusán függő és a székely írás is képvisel. Ezért nem véletlen az sem, hogy a kusán függőn előforduló hármas halom ma is az államcímerünk része (2/a. ábra).

A függő mondatai magyar mondatok. Nem alkotnak egybefüggő hosszabb szöveget. Inkább ősvallási jelmondatok gyűjteményének tűnik a nyelvi anyag. Felismerhető a kusánok (vagy a magyarul beszélő hunok által befolyásolt sztyeppi népek?) néhány nyelvi és ősvallási jellemzője. Például az, hogy az eget tartó fát azonosnak tartják az Istennel (3). Az égi úr neve vagy jelzője lehet az Isten, a Lyukó és az Úr (korabeli alakja sar és/vagy szár). Az országot az Isten tulajdonában állónak, hozzá tartozónak tartják.

Minden kusán jel egyeztethető a székely jelek valamelyikével. A kusán jelek szétszórtan helyezkednek el a rendekezésre álló területen és inkább szimmetrikus képeket alkotnak, mint sorokat. Szerepel a függőn a "magas kő" (5/a. ábra), az "Ak ügy" (6/a. ábra) és az "eget tartó fa" (4/a. ábra) ábrázolási konvenció, amelyeket a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le. Megtaláljuk itt az istenidéző szertartás szövegkönyvét is, amelynek párja többek között az 531 táján a mervi ozázisban a szabírhunok számára készített Szent Koronán is megtalálható (3. ábra). Megjelenik az a bustrofedonszerű jelenség is a függőn, amikor a felső sorban a talpukon állnak a jelek, az alsó sorban pedig "fejjel lefele lógnak" (2. ábra). Több párhuzamból ismerős (2) a szövegben előforduló tartalom is, amely az országot az Isten tulajdonának mondja (2. ábra). 


A "fejjel lefelé lógó" jelek 



2/a. ábra. Mondatjel a kusán függőről Lyukó jó sar országa (mai magyarsággal: Lyukó jóságos úr országa) olvasattal (középen), balra fentről lefele a kusán Lyukó, jó, sar "sarok, úr" és ország hieroglifák, jobbra a hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "j", "s" rovásbetűk, valamint a "fejjel lefele lógó" ország szójele a magyar heraldika jelkészletéből (a Képes Krónikából)




2/b. ábra. Párthus aranyoroszlán bustrofedon jellegű sorvezetéssel, az alsó sor jelei "fejjel lefele lógnak"


Az istenidéző szertartás szövegkönyve



3/a. ábra. A kusán függő tulipán formába rendezett istenidéző szertartási szövegkönyve hármas tagolású 




3/b. ábra. A Szent Korona istenidéző szertartási szövegkönyve a pártán lévő Krisztus zománcon olvasható, az oldalt lévő egyik fa törzsén olvasható a Ragyogj, ragyogj, ragyoj, Uram!, a másikon pedig a Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál Uram! mondat, középen megjelenik maga az Isten (jeleinek olvasata: Lyukó úr Földje)  


Az istenidéző szertartási szövegkönyv az istenalak alsó részén, egy tulipán alakú jelmontázsban található. Ez a jelmontázs "fejjel lefele lóg", ami egy máshol is előforduló, a sztyeppi népekre jellemző jelenség. A képszerkezet hármas tagolású. Középen van az eget tartó fát ábrázoló Nagyon nagyon nagy szár (mai magyarsággal Nagyon nagyon nagy úr) mondatjel. A képszerkezet két oldalán a több helyről ismert jelenség, a ferde vonalakból álló Ragyogj, ragyogj, ragyogj! és Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál! jelcsoport látható. Ez a hármas jelcsoport a szertartás szakaszainak felel meg. Előbb szólongatják és felidézik az Istent. A szertartás középső szakaszában történik az epiphania, az Isten megjelenése. Ezt a tulipán felett az az antropomorf istenábrázolás fejezi ki, amelynek alsó részét képezi a tulipán. Maga a tulipán és a benne lévő szár "növényi szár, úr" hieroglifa is istenjelkép. A szertartás harmadik szakaszában  búcsúztatják az Istent.  


Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció



4/a. ábra. A képjelekből alkotott "eget tartó fa" ábrázolási konvenció olvasata Nagyon nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Nagyon nagyon nagy úr




4/b. ábra. Eget tartó fa ábrázolása egy hettita fémplaketten




4/c. ábra. Eget tartó fa ábrázolása a gjunovkai szkíta nyeregdíszen (fent) és a fa egyik virágának Magas égi kő olvasata a székely írás "m", "g" és "harmadik k" jele segítségével (lent)



4/d. Nagykörűi honfoglalás kori övveret az eget tartó fa ábrázolásával, a fa olvasata: Isten





A "magas kő" ábrázolási konvenció

A magas kő az égbolt, más esetekben az istennel azonos világoszlop neve. Hegyekből rakott lépcső, amelyen az égbe lehet jutni. Ezeket modellezi a lépcsős toronytemplom. A bal oldali lépcső a magas szójele, amelyből a székely írás "m" betűje keletkezett, míg a jobb oldali lépcső a szójele, amelyből a székely írás "harmadik k" betűje alakult ki. A két lépcső között megjelenhet az isten antropomorf alakja, és/vagy elolvasható jelképe is. A bemutatott példákon az Istennel azonos képtengely egy növényábrázolás, és/vagy szár "növényi szár, úr" olvasatú.



5/a. ábra. A "magas kő" ábrázolási konvenciót alkotó jelek olvasata: Magasságos Lyukó szár köve (mai magyarsággal: Magasságos Lyukó úr köve)




5/b. ábra. Magyar hímes tojás a Magas ősi kő vagy Magasságos ős köve mondattal, jobbra lent a székely írás "m" (magas), "us" (ős) és "harmadik k" () jele



5/c. A zamárdi avar csat íve a magas kő hieroglifákat hordozó égboltot, nyelve a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) nevet viselő, Istennel azonos világoszlopot jelképezi, a csat testén megjelenik az Ak ügy (mai magyarsággal kb. "Heraklész folyó, égi patak") mondat is


Az Ak ügy "Heraklész folyó" ábrázolási konvenció



6/a. ábra. A két fantasztikus állat hullámvonal alakja a székely írás Ak szótagjelével meg az egyik "ü" betűjével rokonítható és az Ak ügy (mai magyarsággal kb. "Heraklész folyó, égi patak") mondatot rögzíti, a középen lévő, grafikailag kiemeletlen antropomorf alak jeleivel együtt kb. Lyukó nagy szár az Ak ügy (mai magyarsággal kb.: Lyukó nagyúr az égi folyó)



6/b. ábra. A szkíta botvégi jelvényen jobbról balra az Ügy szár Ak (mai magyarsággal: A folyó ura Ak/Heraklész, vagy Urunk az Ak/Heraklész folyó) mondat olvasható



6/c. ábra. Tibeti tükör hátoldala balról jobbra Ak ügy (Heraklész folyó) jelpárral (Kr .e I. ée.)




Az Isten olvasatú tulipán és a szár hieroglifa

A kusán függőn két formában is megjelenik a magyar nép kedvenc virága, a tulipán. Az énlakai bilingvisnek köszönhetően tudjuk, hogy a háromlevelű tulipán olvasata Isten. Ez magyarázza meg a népszerűségét. A sztyeppi vadtulipán előfordulásokról és azok jelentőségéről Érdy Miklós írt. 

A 3/a. ábrán látható háromszirmú kusán tulipán a középső sziromlevelében található szár "úr" hieroglifáról nevezetes. A középső sziromlevélben lévő szár hieroglifával együtt a Szár Isten (mai magyarsággal az Úristen) olvasatot adja. Ez a nyelvemlék etnikumjelző, mert a mai magyar Úristen kifejezés korabeli alakját rögzíti és a jelenlegi tudásunk szerint ez az összetett szó nem fordul elő más nyelvben. Ipolyi Arnold az Isten szó jelzőit (közte az úr szót) még a sztyeppéről származónak ítélte s e kusán függőn most rábukkantunk az álláspontját igazoló szövegre. A többszörösen összetett szó hasonló grafikai megoldással képzett változatait megtaláljuk egy zalavári ezüstjelvényen (ennek korszakba sorolását Bakay Kornélnak köszönöm), valamint egy nyárszói (erdélyi) székelykapun is (7. ábra).   



7/a. ábra. A zalavári X-XI. századi Szár ős ten (mai magyarsággal Úristen) mondatjel (középen), a jelvény szárős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a nekik megfelelő mai magyar jelek (jobbra, lentről felfelé): magyarszombatfai tányér szár jele, a székely írás "sz" betűje, valamint ős és ten szójele



7/b. ábra. A nyárszói székelykapu elolvasható tulipánjában is megjelenik a szár hieroglifa




8. ábra. A kusán függő Lyukó Isten olvasatú, tulipán alakú mondatjele (középen), a kusán ős, ten és lyuk/Lyukó hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely ős, ten szójelek és "ly"  rovásbetű (jobbra)



A függő jelkészlete



9. ábra. A kusán függő hieroglifakészlete és a magyar jelkincs közötti megfelelések



Jegyzetek 

(1) A gének nem rögzítik a nyelvet, ezért pusztán a genetikai kutatások alapján nem lehet azt kijelenteni, hogy a magyarság otthon volt az egész sztyepp-övezetben, a Kárpát-medencétől Kínáig. Akkor sem mondhatjuk ezt, ha ez egyébként igaz - mert bizonyítani is kellene az állítást. A magyarság ugyanis elsősorban kulturális fogalom. A magyarság genetikájáról egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy mindig kevert volt. A magyar identitást - a távoli évezredekben - nem a gének, hanem a hieroglifikus nyelvemlékek alapján lehet kimutatni. Nyelvemlékek hiányában a Magyarságkutató Intézet álláspontja alátámasztatlan és önellentmondó. Ha a Magyarságkutató Intézet genetikusainak az az álláspontja, hogy a honfoglaló magyarok genetikai arculatához legközelebb a törökül beszélő baskíroké áll, akkor azt is tudjuk, hogy a gének alapján a nemzeti identitást nem, vagy nem nagyon lehet meghatározni. Az identitás (nyelv, ősvallás, kultúra) azonosítására a hieroglifikus nyelvemlékek kutatása lenne megfelelő módszer. Ettől azonban Horváth-Lugossy Gábor kifejezetten elhatárolódott, mondván: ezzel a kérdéskörrel nem tud és nem is kíván foglalkozni

(2) A kusán függő két oldalán a Lyukó jó sar országa (mai magyarsággal: Lyukó jóságos úr országa) olvasatú mondatjel szerepel. Ennek párhuzama a magyar államcímerben a hármas halmon álló kettős kereszt, amelynek olvasata: Egy országa "Isten országa". Nem kétséges, hogy a két mondat ugyanabból az ősvallási nézetrendszerből és jelhasználatból ered. 

(3) A kusán függőn tapasztalható nézet, miszerint az eget tartó fa (a Tejút), azonos az istennel, megtalálható a magyar hagyományban is. Berze Nagy János népmesekutató írja az Égig érő fa c. kötetében, hogy az égig érő fa a magyar néphitben azonos az Istennel. Hasonlóról tájékoztat Ipolyi Arnold is, amikor azt írja, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Attiláról és Csabáról, akkor a Tejútra tekintenek. Ugyanis a hősök lelke az Istenhez tér meg. 



Irodalom


Varga Géza: Párthus tartalom

Varga Géza: Lapul, mint tudományos konszenzus a fűben? - válasz Bálint Csanádnak

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről











Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, hiteles forrásban maradt fent az álláspontja: "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"

2 megjegyzés:

  1. Kedves Géza Uram!

    Amit küldtél, attól dobtam egy hátast. A Tilia tepe a kedvenceim egyike. Még a róla szóló szép fotóalbum is megvan, még akkor beszereztem, amikor a szovjet könyvek boltja (a Váci utca elején egykor) létezett. (Abban a boltban lehetett kétforintötvenfillérért Lenin egészalakos, életnagyságú képét, mint plakátot beszerezni. Nagyszerű céltábla volt, amikor íjászkodni tanultunk.) Szóval, amiket küldtél azoknak a képét ismertem, de a jelentéseikről foggalmam se volt. De hát mit tegyen az, aki nem tud olvasni? De Te megtanítasz bennünket (legalább is néhányunkat), hogy tanuljunk meg olvasni onnan is, ami ugyan nekünk szól, számunkra készült, de nem minden ostobának, hanem csak az arra érdemes beavatottaknak. Mint neked!

    Nagy köszönet érte. Barátságos tisztelgéssel előtted: Endre

    VálaszTörlés
  2. Kedves Endre!

    Köszönöm a figyelmedet! Annak idején, amikor ez a lelet és a kötet újdonság lehetett, még rendszeresen átnéztem az antikváriumokat a hasonló könyvek után. S az Andrássy-Bajcsy sarkán lévő antikváriumban láttam is azt a szép fotókkal teli kötetet, amiben a Tillia Tepe-i leletek voltak bemutatva. Ez talán ugyanaz volt, mint ami most neked a rendelkezésedre áll. Ám az akkori anyagi helyzetemben a 2000 Ft feletti ára határértéken, vagy inkább a felett volt és a családi béke megőrzése érdekében, vagy arra való tekintettel, ott hagytam a boltban. Tudtam pedig, hogy bánni fogom. Bántam is. Azt azonban nem tudtam, hogy néhány évtized múlva a neten sokkal jobb fényképeket fogok találni s abból fotógrafikákat tudok majd készíteni speciális szoftverekkel. Hiába no, érdemes öregedni.
    Tisztelettel és üdvözlettel,

    Varga Géza

    VálaszTörlés