E cikkben a magyar eredetmondában szereplő, Emesét álmában megtermékenyítő, a magyarság szakrális ősapját jelentő, istennel azonos madár hiteles képeit láthatja és olvashatja a nagyérdemű közönség. A krónikás hagyományt igazolva, szerepel az alábbi turulokon az "us" (ős) hieroglifa (1. és 10. ábra), valamint a ten "isten" (2. ábra) és az Egy "Isten, szent" (13. ábra) hieroglifa is. Istenjelkép a turulokon szereplő X alakú Bél (17. ábra), a kör alakú Lyukó (1-9. és 12., 14., 15., 17., 21. és 22. ábra), az égig érő fát ábrázoló szár "úr" (3., 5. és 21. ábra) képszerű, vagy lineáris változata, a ragyogó szójel (1/b., 2., 4., 6., 7., 12., 21. és 22. ábra), valamint a sugaras Napot ábrázoló Üdő "Idő" (3. ábra) hieroglifa is. Ezek a jelek az Isten egy-egy szerepét, tulajdonságát írják le (1). Aki ismeri a jeleinket, annak elolvasható az ősvallási üzenet és könnyen beláthatja, hogy az alábbi képeken a magyar hagyományban fennmaradt turul hiteles ábrázolásait látja. Elképesztő az a pazar szépség és gondolatgazdagság, ami ezekből az írásemlékekből árad. A világ legszebb írása ez, amely méltó hun őseinkhez.
Bálint Csanád vetette fel a kérdést a nagyszentmiklósi kincsről írt, méretét tekintve monumentális, a gondolatgazdagságát illetően azonban visszafogottabb kötetében. László Gyulával és másokkal vitatkozván a rakamazi korong turuljáról (10. ábra) felsóhajtott, hogy kellene végre egy ismertetőjel, amely megkülönböztetné a közönséges ragadozómadarak ábrázolását a turultól. Nos, Bálint Csanád - mint azt egy személyes beszélgetésünk során tanú előtt beismerte - nem ismerte a rovásírást (2), ezért nem tűnhetett fel neki a turulok ismertetőjele. A turult ugyanis az különbözteti meg a közönséges ragadozómadár-ábrázolástól, hogy - a "szent madárhoz szent jel" elvnek megfelelően - a székely rovásírással rokon magyar hieroglif írás jelei szerepelnek rajtuk. Az alábbi példák ezt a meghatározást illusztrálják. A madarakon lévő hieroglifák székely rovásjelekkel rokoníthatók, ám kivétel nélkül ősvallási vonatkozású szavakat, vagy mondatokat jelölnek.
1/a. ábra. Turulábrázolások
Bálint Csanád vetette fel a kérdést a nagyszentmiklósi kincsről írt, méretét tekintve monumentális, a gondolatgazdagságát illetően azonban visszafogottabb kötetében. László Gyulával és másokkal vitatkozván a rakamazi korong turuljáról (10. ábra) felsóhajtott, hogy kellene végre egy ismertetőjel, amely megkülönböztetné a közönséges ragadozómadarak ábrázolását a turultól. Nos, Bálint Csanád - mint azt egy személyes beszélgetésünk során tanú előtt beismerte - nem ismerte a rovásírást (2), ezért nem tűnhetett fel neki a turulok ismertetőjele. A turult ugyanis az különbözteti meg a közönséges ragadozómadár-ábrázolástól, hogy - a "szent madárhoz szent jel" elvnek megfelelően - a székely rovásírással rokon magyar hieroglif írás jelei szerepelnek rajtuk. Az alábbi példák ezt a meghatározást illusztrálják. A madarakon lévő hieroglifák székely rovásjelekkel rokoníthatók, ám kivétel nélkül ősvallási vonatkozású szavakat, vagy mondatokat jelölnek.
1/b. ábra. Az apahidai hun turulokon több jel is található, például a nyakukon a Ragyogó ország mondatot olvashatjuk, ez a mondatjel látható a két turul között is
2. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján egy sor hieroglifikus szöveg olvasható, például a nyakán a Ragyogó, nagy ország mondat
3. ábra. A kercsi hun ékszeren turulok néznek egymással farkasszemet, a jobb és bal oldali mondatok olvasata mindegyik esetben Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr), a középső mondat olvasata: Nagyon nagy Üdő (ahol Üdő a napisten egyik neve, aminek a változata előfordul a szkíta Oitoszür "Üdő úr" és a sumér Utu sar "Idő úr" napistenek nevében is)
4. ábra. A domagnanói (osztrogótnak minősített) hun turul mellén egy szép Föld hieroglifa díszlik, amelyben megtalálható a Lyukó jel és a magas kő mondatjel is, a madár farkán és a nyakán is a sarok jel két példánya olvasható a Lyukó jelekből alkotott sor két oldalán, a madár szeme egy nagy Lyukó jel, ami fölött egy ország szójel látható, két oldalán ragyogó jelek sorakoznak
5. ábra. Frank turul, a mellén lévő keretben a Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb ősúr mondattal
6. ábra. Meroving turul a Ragyog a magasságos Lyukó úr köve mondattal
7. ábra. Meroving turul a Ragyogónál ragyogóbb Lyukó ős mondattal
8. ábra. A hohenbergi turul
9. ábra. A komáromszentpéteri honfoglalás kori turul jelei azt bizonyítják, hogy az eredetmondánkban egy hun hagyomány maradt ránk, a központi jelek olvasata: Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr)
11. ábra. Árpád kori turulos pecsétgyűrű a Magasságos, nagyságos Üdő /napisten/ mondattal
A Neparáczki Endre és Török Tibor genetikusok a karosi honfoglalók jelentős hányadáról kimutatták, hogy az ázsiai Hun Birodalom területéről származnak. A turulok fenti sorozata ugyancsak erről tanúskodik. Egy jellegzetes hun ábrázolási hagyományt képviselnek a honfoglalás korából származó turulok is, azon túl, hogy a jól elolvasható mondatok a magyar nyelvről árulkodnak.
12. ábra. Az ukrajnai hun kincslelet Ragyogó Lyukó olvasatú turulos jelvénye (balra), valamint a székely írás "ly" és "r" betűje (jobbra)
18. ábra. Dúcz László ismerte fel, hogy ez a magyar népi lisztmerő kanál egyben turulábrázolás is, amelyen - más jelek mellett - egy napjelkép is szerepel
22. ábra. A Maja Petrinec által közölt Knin környéki csat a Nagyságos Lyukó az égben ragyog, valamint A Heraklész folyó Lyukó földje mondatokkal
Jegyzetek
(1) A turulokon szereplő fontosabb jelek magyarázata:
- Az "us" (ős) hieroglifa (1. és 9. ábra) azt jelzi, hogy a turullal jelképezett Isten "ős Ten" a magyarság őse. Krónikáink királylistáiban szerepel is, hogy Thana fia Nimród s az ő fiai Hunor és Magor, akitől és hunok és a magyarok származnak. A lista élén szereplő Thana az Isten régi neve.
- A ten hieroglifa az isten eredeti neve, vö. a magyar krónikák királylistájában szereplő Thana névvel, az etruszk főisten Tin nevével, a kínai tien "ég, isten" szóval! (2. ábra). A teng és tenyész szavainkban "élet" jelentésű.
- A kettős kereszt alakú Egy "Isten, szent" (13. ábra) hieroglifa az égig érő fa (a Tejút) egyfajta ábrázolása. Berze Nagy János a népmeséink kutatása alapján azt állapította meg, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel.
- Istenjelkép a turulokon szereplő X alakú Bél (17. ábra) hieroglifa is, ami az Éden négy folyójának rajza és a fiúisten jelképe.
- A kör stb. alakú Lyukó jel a Napot a bőség és az élet forrásbarlangjaként ábrázolja (1-9. és 12., 14., 15 és 17. ábra).
- Az égig érő fát ábrázoló szár (3., 5. és 6. ábra) az Istent a Tejúttal azonosítja.
- A sugaras Napot ábrázoló Üdő hieroglifa (3. ábra) istene azonos a sumér Utu sar "Idő úr" és szkíta Oitoszür "Üdő úr" napistennel.
Bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben!
(2) Bálint Csanád - bár tanú előtt beismerte, hogy nem ért a székely íráshoz - elvállalta az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításra kiállítandóként felajánlott A székely rovásírás eredete c. kötetem lektorálását. A kötetre adott negatív értékelésével megakadályozta annak kiállítását, nyilvánvalóan megfelelve ezzel a rendezők elvárásának, akik azzal a valótlan ürüggyel tiltották ki a székely írást a kiállításról, hogy az Németországban náci asszociációkat keltene. A kiállítás belső terét tervező és székely jeleket alkalmazni kívánó Makovecz Imre tiltakozásul lemondott a megbízatásáról és hazugnak nevezte az egyik szervezőt.
Irodalom
Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei
Varga Géza: A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei
Varga Géza: A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata
Varga Géza: A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata
Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
Varga Géza: A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata
Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
Varga Géza: Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel
Varga Géza: Az M. Lezsák Gabriella által felkutatott kaukázusi turul hieroglifikus mondata
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
Varga Géza: A frankfurti botrány
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy bűbájos őrségi szállás) egyik kerti pihenőhelye
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) tókájának részlete
Kötetlen biológiaóra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy kedves őrségi szállás) dombja alatti égerláp-rekvizitumban
A veleméri Cserépmadár szállás (egy őrségi szálláshely) borospincéjéből kialakított fürdőszoba-előtér
Tóth Zsuzsa a fészbukon: "Csodalatos. Jo nezegetni! Valahol otthon vagyok ...."
VálaszTörlésMegy Elek: "Atilla Nagykirályunknak a labanc-osztrákok állítottak szobrot! Orbán a Habsburg IV. Károlynak. a leköszönt hazaárulónak, aki nem mozgósított, hanem itthagyott csapot-papot és elmenekült. Faképnél hagyta Wekerle Sándor miniszterelnökét, aki a mozgósítás miatt jött. No erről hazudoznak a a mai történészek."
Balogh Bori: "Nekünk magyaroknak kötelező volna iskolában tanítani a rovásírást. Hiszen ez az írás a mi eredeti írásunk."
Charles Sucsan a fészbukon: "Micsoda kultúra és művészet! A jobboldali mintha a mai modern szellemben készült volna. Esztétikailag is lenyűgöző, de a lényeg a lelkiség, amit kifejez. Micsoda finom lelkiségnek a kifejezése! És akkor a barbár nyugat még hol volt?"
VálaszTörlésRozgonyi István a fészbukon: "Elképesztő az a SZÉPSÉG is, ami ezekből az ábrázolásokból és általában az ősi leleteinkből árad. A színek, formák, arányok, anyagok harmóniája, mely soha nem öncélú, azt üzeni, hogy Isten működő világa a szépségről is szól..."
VálaszTörlésVarga Géza: Valóban csak az elképesztő a megfelelő jelző. És ez a szépség nem öncélú, hanem egy ideális világról olvasható különleges beszámoló.