Párthus tartalom

- Az alábbi anyagot előadom a "Magyar írás - magyar nyelv" konferencián (Budapest, 2019. 09. 27.) -

Időről-időre napirendre kerül a párthus-magyar azonosság, vagy rokonság kérdése. Ideje tisztába tenni ezt a témát, különösen, ha lehetőséget ad rá a párthusok által ránk hagyott rövid hieroglifikus szövegek sora, amelyekkel eddig a kutya sem foglalkozott. Éppen ezért okozhat meglepetést azoknak, akik a magyar hagyományt szakmai okok híján is, pusztán egy haynauista-hunfalvysta politikai alapállásból indokolatlanul alábecsülték (1). A tudomány azonban már csak ilyen: a finnugrizmus számára új, ám a hagyományos álláspontot megerősítő állítást jobbára csak új forráscsoportra építve lehet előadni. Éppen ez történik ebben s az innen elérhető többi cikkben is.

Sárközi Miklós cikke miatt nem halogathatom tovább a számítógépemen egyre szaporodó párthus hieroglifikus írásemlékek feldolgozását. Mert nem értek egyet a szerzővel. A tudományos igényű vita eszméjétől távol álló eljárásnak gondolom, ha a "tudományos konszenzus" képviselői a történeti hagyomány és a tények képviselőit mocskolják pusztán azért, mert létező adatok alapján feltételezik a párthusok magyarságát, miközben a "konszenzusisták" lényeges, nyelvet azonosító érveket és adatokat (például a magyar hieroglif írással írt párthus szövegeket) tudatosan elhallgatnak, nem vesznek figyelembe és nem hajlandók kutatni sem (2). 

Úgy vélem, hogy a derék embereknek (a párthus-magyar kapcsolatok kutatóinak) vállveregetés és lovasszobor járna a finnugrista jelzőkészlet helyett. Mivel nem azonosulok a szerzővel, nem is járok el hozzá hasonlóan. Lovasszobrot ugyan nem ígérhetek még a legderekabbaknak sem, de azt, amit a párthus hieroglifikus szövegek alapján a párthusok nyelvéről és íráskultúrájának e szegletéről el tudok mondani, azt az alábbi cikkekben megkísérlem közérthetően előadni. 

A felmerülő további kérdések tisztázásához javaslom az irodalomjegyzékben felsoroltak tanulmányozását! Különösen a Télfy Iván által összegyűjtött és közreadott ókori szöveggyűjtemény érdemes a figyelmünkre, amelyben megszívlelendő adatok és korabeli vélemények olvashatók. 

E görög források például elmondják, hogy a párthusok első uralkodója, Arszak(ész) "ország, uraság" daha szkíta volt és velük foglalta el a hasonló lakosságú Párthiát. Amikor tehát a párthusok nyelvéről folyik a vita, akkor az már eleve egy téves mellékvágány lehet, hiszen valójában a daha szkíták nyelvét kellene ismernünk. A szkítákról tudjuk, hogy több nyelven beszéltek s az akadémikus "tudomány" indokolatlanul, a források elhallgatásával és meghamisításával minősíti őket iráni nyelvűnek (3). 

Az alábbi linkeken elérhető néhány cikkben csupán a párthusok (eredeti) nyelvével kapcsolatos körültekintőbb megállapítások megszületését próbálom meg elősegíteni. Ők, a birodalom kormányzása érdekében használták a görög nyelvet és a lakosság egy részének iráni nyelvét is, ám - az alábbi cikkekben tárgyalt hieroglifikus szövegeik alapján - nem felejthették el a magyarral azonos, vagy rokon daha szkíta nyelvüket sem. 

A feltáruló nyelv azonosságán, vagy rokonságán túl jelentősége van annak, hogy a jelkészlet és a jelhasználat módja (például az alkalmazott ábrázolási konvenciók köre) is hasonló.

"Lyukó földje" mondat egy párthus függőn

Antropomorf ős hieroglifa egy párthus fülbevalóról

Párthus turul a Magasságos Lyukó köve mondattal

Sárközy Miklós ócsárolja a "párthus-magyar Jézus" tétel képviselőit

Párthus aranyoroszlán magyar mondatokkal

Párthus kori tál Armavirból magyar mondatokkal

Párthus függő a hieroglifikus Ragyogó nagy Lyukó mondattal

Az Isten szó előfordulása egy párthus istenábrázoláson

Párthus amulett Bél fiúisten hieroglifájával

Antropomorf Föld jel a párthusoktól

Párthus tál a Lyukó a Bél isten mondattal

Párthus teve a "Lyukó az ország ura" mondattal

Jegyzetek

(1) A tudatosan hazug finnugrizmus sohasem volt tudomány, ma sincs okunk arra, hogy annak tekintsük. Ami a nyelvtudományban maradandó, azt - a félreértések elkerülése érdekében - gondosan el kell határolni a finnugrizmustól.

(2) Az akadémikus "tudomány" dokumentáltan és tudatosan mellőzi a székely írás és a magyar hieroglif írás kutatását és hasznosítását.

- Sándor Klára nyelvész, a volt SZDSZ elnökségi tagja, 1996-ban kijelenthette, hogy azt sem lehet tudni, miért kell egyáltalán kutatni a székely írást. 

- Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató, a Magyarságkutató intézet főigazgatója 2019-ben írt levelében megtagadta a magyar hieroglif írással írt szövegek kutatását és hasznosítását, bár a vonatkozó kérésemet dr. Kásler Miklós miniszter úr továbbította hozzá. Mint azt a főigazgató úr a levelében megírta, nem tud és nem akar ezzel foglalkozni. Megtudtam azt is, hogy nem kíván konfrontálódni a "tudományos konszenzussal". Mivel szakmai konszenzus nem létezik, ennek csak politikai értelme lehet, azaz Sándor Klára fentebb említett álláspontjának elfogadására vonatkozhat.

(3) A szkíta napisten Hérodotosz által ránk hagyott Oitoszür neve magyarul - a sumér Utu sar "Üdő/Idő úr" neve segítségével - ma is megérthető. Ezt erősíti az is, hogy a hettita hieroglif írásban Utu "Üdő, Idő" sumér napisten jele azonos a székely írás "ü" (Üdő) jelével s ez a jel megtalálható az okunyevi kultúra szkíta kőbálványain is.


Irodalom

Bakay Kornél: A párthusok (video)

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 58. kötet, 1996. 1-2.füzet

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak

Télfy Iván: Görög források a scythák történetéről. Magyar Tudományos Értekező . Második kötet. 1. füzet: 30–49. (1862) (Télfy János szerzői néven)

Télfy Iván:  Görög források a scythák történetéről. Folytatás. Magyar Tudományos Értekező . Második kötet. 2. füzet: 137–171. (1862) (Télfy János szerzői néven)

Télfy Iván: Görög források a scythák történetéről. Folytatás. Magyar Tudományos Értekező . Második kötet. 3. füzet: 201–227. (1862) (Télfy János szerzői néven)

Télfy Iván: Görög források a scythák történetéről. (Folytatás.) Magyar Tudományos Értekező . Második kötet. 4. füzet: 320–333. (1862) (Télfy János szerzői néven)

Télfy Iván: Görög források a scythák történetéről. (Vége.) Magyar Tudományos Értekező . Második kötet. 5. és 6. füzet: 361–398. (1862) (Télfy János szerzői néven)

Télfy Iván: Magyarok őstörténete. Görög források a scythák történetéről. Pest, 1863 

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: "Magyar írás - magyar nyelv" konferencia 2019 szeptember 7-én Budapesten

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten) 

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"