Silviu Ota által közölt tatárjárás kori moldvai leletek hieroglifikus olvasata

Silviu Ota tájékoztat a Hoards and isolated jewellery discovered outside the Carpathian arch c. cikkében a tatárjárás időszakában és később elrejtett kincsekről. Az 1241–1242-es tatárjárás után a Kárpátokon kívüli terület és a Duna torkolatvidéke meglehetősen gyors és változatos átalakulásokkal jellemezhető. Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a döbbenetet, amit elsőként a Magyar Királyság élt át. Az merült fel ekkor, hogy képes-e megvédeni magát a tatárokkal szemben. Az egyik első intézkedés volt 1247-ben, hogy a magyar királyság engedményezte a szeverini Bánságot a johannita lovagoknak. A helyzet ezután csak részben oldódott meg, mivel a tatárok is ellenőrizték a területet a XIII. század végén. A kis kincsleletek a helyi elitekhez köthetők, akik megpróbálták eltemetni a konfliktusok miatt lecsökkent darabszámú értékeiket. A néhány további egyedi darab is a külső támadásokhoz, vagy a helyi közösség tagjai közötti erőszakos vitákhoz kötődik. 

Hozzátehetem: e helyi elitben jelen lehettek a honfoglalás előtti magyarság Kárpát-medencén kívül maradt, vagy a Magyar Királyságból érkező későbbi népesség csoportjai. Lehetséges, hogy az Attila halála után az Al-Duna tágabb környezetébe (Sántha Attila szerint Csigle mezejére) visszahúzódott hunok, vagy az avarok egy része is megélte a tatárjárást. 

E cikkben azt a három - egyetlen lelőhelyről előkerült - tárgyat mutatom be, amelyen magyar hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) szövegek vannak. A szerző tájékoztatását ezek elolvasásával egészítem ki. 

1. ábra. Voinesti fülbevaló a Nagy ragyogó sar isten magas kő (mai magyarsággal: Nagyságos ragyogó úristen magas köve) olvasatú jelmontázzsal, az ábra bal szélén lentről felfele a székely írás "n" (nagy), "r" (ragyogó), "s", isten (ten + ős), valamint "m" (magas) és kő jele látható

A voinesti fülbevaló jelmontázsa több rétegű kompozíció. Nem csak rajz és írás egyszerre, hanem az írás is kétrétegű. A fenti olvasat lehetősége mellett ugyanis megtaláljuk benne egy istenidéző szertartás szövegkönyvét is. A madarak farkában elhelyezett ferde vonalak egyik csoportja az istenhívó ragyogj, ragyogj, a másik csoport pedig a búcsúztató ragyogtál, ragyogtál szavakat rögzíti. Az istenidéző szertartások menetrendje szerint ezek között történik meg az epiphania, az Isten megjelenése. Ezért olvasható középen a sar isten (mai magyarsággal: Úristen) szó. A fülbevaló amulettként szolgálva, az Isten megidézésével védte a tulajdonosát.

A sztyeppi népek fülbevalóin rendszeresen olvashattunk már hasonló ősvallási vonatkozású szövegeket (5-8. ábra).

2. ábra. Az előkerült leletek térképe

3. ábra. Voinesti övveret a Lyukó szár magas köve (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve) mondattal, az ábra bal felső sarkában a voinesti magas, Lyukó, szár és kő hieroglifák, a jobb felső sarokban a székely írás "m" (magas), "ly" (lyuk, Lyukó), "sz" (szár "növényi szár, úr") és kő rovásjele

4. ábra. Voinesti övveret a szimmetrikus Lyukó isten mondattal, az ábra jobb szélén, lentről felfele a voinesti hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (lyuk, Lyukó), ten és ős rovásjelek

Függők hieroglifikus mondatai

5. ábra. Magyar mondatok sorát őrző kusán függő Tillia Tepéről,

pl. a felső részén olvasható a Lyukó magas köve mondat

6. ábra. Elolvasható párthus függő a Ragyogó, nagyságos Lyukó mondattal, azt jelzi, hogy sztyeppi eleink rendszeresen használhatták a függőket a világnézetük kifejtésére

7. ábra. Erdélyi avar fülbevaló (Cosma/7, középen), a feje tetejéről a talpára állított jelmontázs (balra), a székely írás "m" (magas), "ly" (Lyukó), kő és "n" (nagy) jele (jobbra), az olvasat: Nagyságos Lyukó magas köve

8. ábra. Párthus függő antropomorf istenábrázolással és az Isten szóval

Irodalom

Silviu Ota: Hoards and isolated jewellery discovered outside the Carpathian arch Slovenska Archeologia Journal of the Institute of Archeology of the Slovak Academy of Sciences (academia.edu)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Varga Géza: Sántha Attila poszthun népmozgásai és a székely írás eredete

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatárnull 

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: A Călin Cosma által közreadott VII-VIII. századi erdélyi fülbevalók magyar hieroglifái

Varga Géza: Párthus függő a hieroglifikus "Ragyogó nagy Lyukó" mondattal

Varga Géza: Magyar hieroglifikus mondatok Tillia Tepe kusán függőjén

Varga Géza: Az Isten szó előfordulása egy párthus istenábrázoláson

Varga Géza

A Pesti úti szkíta pecsételő hieroglifikus Lyukó sar mondata

Tóth Farkas Márton ismerteti a leletet az academia.edu-n közzétett Újabb szkíta kori leletek a Rákos patak mentén c. dolgozatában. E szerint a Budapesti Történeti Múzeum Őskori Gyűjteményében négy vaskori pecsételőt is őriznek. Az agyagból készült, változatos formájú, méretű és mintájú pecsételők a Vekerzug-kultúra jellegzetes tárgyai közé tartoznak. A legújabb példány a Pesti úti régészeti feltáráson látott napvilágot. A háromszögletű, gúla alakú fogóval ellátott, különböző méretű háromszögekből és pontokból álló, kimélyített geometrikus mintájú pecsétlő kora a középső vaskor idejére, a Kr. e. 6–5. századra tehető (1. ábra). A pecsételőt valószínűleg elsősorban textilek vagy a test festéséhez használták. A tárgyakon és előkerülésük helyén időnként fellelt fehér, vörös, sárga és kék festékmaradványok alapján elképzelhetők és részben felidézhetők a középső vaskori tárgykultúra mára elporladt részletei is. A korszakból ismert legjobb párhuzamaik a Fekete-tenger északnyugati térségéből a Kaukázus vidékéig vezetnek. A Kaukázus preszkíta időszakában megjelenő pecsétnyomók térségünkben már a Kr. e. 8–7. század során feltűnnek. A Vekerzug-kultúrában való legkorábbi előfordulásuk a Kr. e. 7–6. század fordulójától adatolható. Széleskörű elterjedésük térben és időben is a Vekerzug-kultúrához köthető. Kevés kivétellel sem a megelőző helyi kultúrák, sem a környező területek műveltségének körében nem fordulnak elő.

A jelen cikkben a régész közleményét kiegészítem a pecsétnyomó olvasatával. 

 

1. ábra. A Pesti úti szkíta pecsételő (középen), a szkíta lyuk, Lyukó és sar "sarok, úr" hieroglifák (balra, lentről felfele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (lyuk, Lyukó) meg "s" (sar) jelek (jobbra)

A Pesti úti pecsétnyomó jelkészlete a magyar hieroglif írás (a székely írás előzményének) jelkészletéből való. A jeleknek köszönhetően megismerhető gondolatvilága is azonos a sztyeppi (szkíta, szarmata, hun, avar, magyar) ősvallásból már ismert világnézeti motívumokkal. A pecsétnyomó kúpos alakja például az északi sarkon elképzelt világoszlopot, a sarok istenét idézi. A tárgy felületén ismétlődő két hieroglifa a Lyukó sar (mai magyarsággal Lyukó úr) olvasatot engedi meg, ami szintén az Isten megnevezése. Azaz a Pesti úti pecsételő tulajdonosa az Isten nevében járt el, a pecsételő használatával rá hivatkozott. 

A Lyukó sar "Lyukó úr" mondat párhuzamát Fehér Bence közli a makfalvai szkíta bronztükörről (ám azt elolvasnia nem sikerült). Ezen a makfalvai bronztükrön a Ragyogó Lyukó sar (mai magyarsággal: Ragyogó Lyukó úr) mondat olvasható (a 2. ábra közepén). 

2/a. ábra. Lyukó szár (Lyukó úr) a kercsi hun ékszertöredékről, Ragyogó Lyukó sar (Ragyogó Lyukó úr) a makfalvai szkíta bronztükörről, és Lyukó sar (Lyukó úr) egy hun hatást őrző meroving boglárról 

Fehér Bence szerint: "A lehetséges írásbeliség a Kárpát-medencében igen korán megjelenik, sokáig azonban nem bizonyítható, hogy valódi írásokról van szó. A neolit - és bronzkori agyag- és fémtárgyakon megjelenő vizuális szimbólumok valószínűbb, hogy nem írást jelentenek, hanem vagy díszítőmotívumokat, vagy egyezményes képi jeleket; azonfelül bizonyosra vehető, hogy ezeknek a későbbi rovásírásos emlékekhez semmiféle leszármazási vagy kulturális közük nincs, és biztosan nem tartoznak azokhoz a későbbi keleti, nomád népekhez, amelyek a különböző rovásírásokat alkalmazták. – ámbár széles körben ismertek olyan tudományosan alá nem támasztott nézetek, amelyek egyfajta korai rovásírást látnak bennük. A potenciális írásbeliség első nyomai azonban keleti eredetű kultúrákban először a bronzkorban felbukkannak, még ha ezt nem is tudjuk értelmezni. 

Tagadhatatlanul használtak azonban egyfajta írást a Kárpát -medencei szkíták, amely elsősorban agyagedényekre írott jelekben mutatkozik. Ennek kisebb része egybefüggő jelcsoportokat tartalmaz (3-4 jel), amelyek feltehetőleg szöveget alkotnak, de a csekély adatmennyiség alapján ezek megfejtése biztosan lehetetlen."

Egyetérthetünk a szerzővel abban, hogy volt íráshasználat az írás- és nyelvemlék nélkülinek minősített ősmagyar korban (a honfoglalás és Kr. e. 1000 között). A továbbiakban azonban csak Sándor Klára 1996-os véleményét támasztja alá, miszerint az akadémikus tudomány nem ismeri a székely írást, számukra minden alapvető kérdés tisztázatlan.

2/b. ábra. Az orchoni ótürk írás "r" betűje Diringer nyomán

Cikkünk témáját tekintve Fehér Bence munkájából elsősorban a három makfalvi szkíta jel minősítése érdekes (a 2. ábra közepén). Ezt ki kell javítanunk.

- Az első jel a székely írás "nagy R" betűjének változata, amely a szkíta korban a ragyogj, ragyog, ragyogtál szavakat rögzítette. Az ótürk írásban ez az "r" jele. A székely "nagy R" leszármazottja (a jelhasadás a szkíta kor előtt is történhetett). A székely "r" betű históriáját a Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű c. cikkemben részleteztem.

- A középső jel a székely írás "ly" betűjének egyik ismert változata, amely  a szkíta korban a lyuk, Lyukó szavakat rögzítette.  Ez került elő Makfalván is, meg a Pesti úton is.

- A harmadik jel formailag a székely írás ismert "s" betűjével azonos, ám a szkíta korban a sar "sarok, úr" szójele volt. Ezt is azonosíthatjuk mindkét szkíta leleten. A kercsi hun ékszertöredéken ezt a szár hieroglifa helyettesítette.

Azaz Fehér Bence téved, amikor tudományos alátámasztást hiányol a makfalvi jelek és a rovásírások közötti kapcsolat alátámasztásához. Ugyanis könnyen belátható a makfalvi szkíta és a székely "rovás" jelek formai egyezése (az "r" esetében csak rokonsága). 

A formai megfeleléseken túl, jelentésbeli egyezés is van a szkíta és a székely jelek között. Az "r" rovásbetű a ragyogó szójeléből, a "ly" rovásbetű a lyuk, Lyukó szójeléből, az "s" betű pedig a sar "sarok, úr" szójeléből alakult ki az akrofónia során. A megfelelő levezetést a Magyar hieroglif írás c. kötetben találja meg az olvasó. Ezek a székely rovásbetűk az általam elolvasott makfalvi szkíta ragyogó, Lyukó és sar "sarok, úr" szavak első hangját jelölik. A formai egyezés és a jelentésbeli összefüggés a Pesti úti szkíta pecsételő Lyukó és sar szójele esetében is nyilvánvaló. 

Egyezik a Lyukó sar "Lyukó úr" szóhasználat is a két szkíta leleten. A Lyukó istennév, vagy jelző használata egyébként kimutatható a hunoknál és az avaroknál is, sőt a mai napig fennmaradt a földrajzi neveinkben.

Azaz a Pesti úti és a makfalvi szkíta szövegek jól elolvashatók, az olvasatok egymást erősítik. A szkíták magyarul beszéltek és a székely rovásírás hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) változatát használták.  

3. ábra. A kelet-európai hun kereszt Lyukó sar "Lyukó úr" ovasatú mondatokból alkotott világmodellel

Irodalom

Tóth Farkas Márton: Újabb szkíta kori leletek a Rákos patak mentén (academia.edu)

Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához, TITE Könyvek 13., Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület, Budapest 2019.

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2.füzet 

David Diringer: The alphabet, New York, Gallery 303, 1948.

Varga Géza: Egy szkíta bronztükör magyar mondata Makfalváról

Varga Géza: Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetűnull (academia.edu)

Varga Géza: Meroving boglár a "Nagyságos Lyukó úr" mondattalnull

Varga Géza

Elolvasható poszthun ékszerek a Keletrómai Birodalom határvidékéről

Казанский М.М. és Мастыкова А.В. közölt néhány poszthun ékszert a ≪Княжеская≫ культура оседлых варваров на северной границе Восточной Римской империи во второй половине V века c. dolgozatában. Ezekből mutatok be kettőt, elolvasva a rajtuk lévő hieroglifákat (ősvallási kötődésű szójeleket). 

1/a. ábra. Csernyigovi poszthun karperec magyar mondatokkal

1/b. ábra. A csernyigovi poszthun karperec szimmetrikus szövegének olvasata: Ragyogj! Lyukó. Ragyogtál. 

1/c. ábra. A csernyigovi poszthun karperec szimmetrikus Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Nagy szár. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Lyukó sar szár (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Nagyúr. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Lyukó úr.) mondatai

2. ábra. Olbiai poszthun nyaklánc, csüngőjén a Lyukó khuár föld (mai magyarsággal: Lyukó úr földje) mondattal

Irodalom

Казанский М.М., Мастыкова А.В., ≪Княжеская≫ культура оседлых варваров на северной границе Восточной Римской империи во второй половине V века.

A kora középkori Hansca hieroglifái

Gheorghe Postică és Ion Hîncu közölnek a Hansca: Așezarea medievală timpurie din codrii Lăpușnei c. dolgozatukban egy agyagba írt kora középkori (azaz hun - VG) írásemléket. A szójelekből alkotott mondatjelet a szerzők nem olvassák el, ezért az olvasatot a jelen cikkben kiegészítés jelleggel teszem közzé. Az alábbi fenékbélyeg a hunok által használt magyar nyelvről és magyar hieroglifákról tájékoztat. Az újonnan felfedezett, szójeleket alkalmazó és az ősvalláshoz kötődő magyar írásrendszert a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le. 

1. ábra. Zsen sar, mai magyarsággal Zsendülő (újjászülető) úr olvasatú fenékbélyeg (Hansca, Románia)

2. ábra. Hansca a térképen

Irodalom

Gheorghe Postică, Ion Hîncu, Hansca: Așezarea medievală timpurie din codrii Lăpușnei, Chişinău: Pontos, 2023, 857 p.: il., tab., ISBN 978-9975-72-823

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza

Tőkés társat keresek a porecsi tudományos konferencián való részvételhez

Rögvest felmerülhet az olvasóban, hogy egy magára valamit is adó tudós nem kezd el adományt gyűjteni egy konferencián való részvételre. Ám ez egyrészt nem a teljes igazság, másrészt aligha a döntő szempont. Én például kifejezetten nem szeretek utazgatni. Porecsben is jártam már. Ám a konferencián a felfedezés tudományos jelentősége miatt valakinek elő kellene adnia a délszláv területek magyar hieroglifikus írásemlékeiről.

1. ábra. A porecsi püspöki szék az istennel azonosított Tejút egyik nevét, a magas kő mondatot rögzíti

Könnyű belátni, hogy egyrészt a társadalomtudományok képviselői rendszeresen pályáznak a pályázatokon. Másrészt a konferenciákat rendező tudós társaságok eddig nem vették észre a délszláv területeken felbukkanó magyar hieroglifikus írásemlékeket. 

Például a jelen konferenciának otthont adó Porecs kőből faragott püspöki székéről sem ismerte fel senki, hogy a magas kő mondatot rögzíti (1. ábra). Azt sem tisztázták, hogy ez a sztyeppi ősvallásban az Istennel azonosított Tejút egyik elnevezése. A porecsi írásemléken kívül is előkerült a környéken egy sor hieroglifikus szöveg. 

Mindezek észrevételéhez új kutató kellett, aki néhány dolgot másként lát és csinál. Például az eddigiek alapján úgy tűnik, csak én tudom elolvasni a bojnai idolokon lévő hieroglifikus mondatjeleket (2. ábra) és a Vukovár környékén Nemanja Arsic által talált bronztükör szövegét is (3. ábra).

2. ábra. Magyar hieroglifákkal díszített VII-IX. századi idolok, BojnaMagyar hieroglifákkal díszített VII-IX. századi idolok, Bojna (Szlavónia, Horvátország)

Tudjuk, hogy az írástörténeti kutatás nem tartja el önmagát, ezért szükségképpen más ágazatokból kell fedezni a költségeit. A kérdés csak az, hogy az íráskutatás pénzellátása kellően meg van-e szervezve. Ez a cikk is tanúsítja, hogy nincs. A támogatott kutatás ugyanis nem tárta fel ezeket az írásemlékeket. 

Így az a kérdés maradt, hogy ettől függetlenül is meg tudunk-e jelenni a konferencián. Fontosnak érzi-e a magyar nemzet, vagy az európai értelmiség, hogy felmutassuk a korai íráskultúráját? Van-e benne elegendő akarat és erő ehhez? Akad-e olyan tehetős ember, aki áldoz az íráskultúránk bemutatására?   

A meghívó itt olvasható. A konferencia díja 150 euró. Ezen felül 3 éjszakai szállást, utazási és étkezési költséget kell fedezni, legalább egy személyre. Összesen kb. 500 000 Ft-os költségről lehet szó. Az érdeklődők a +36(20)534-2780-as telefonszámon jelentkezhetnek. Az is támogatja a magyar íráskultúra felmutatását a konferencián, aki igénybe veszi az őrségi szállásomat. 

3. ábra. Vukovár környékén előkerült (Nemanja Arsic által fellelt) fémtükör hátoldala

Irodalom

Varga Géza: Elolvasható avar püspöki szék Porecsből 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Délszláv területek magyar hieroglifikus írásemlékei.

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza: A bojnai idolok hieroglifikus mondatai

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

Miért nem tanultuk ezt az iskolában?

Nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy kiknek áll érdekében az általam feltárt írástörténeti tények elhallgatása, hogy "miért nem tanultuk ezt az iskolában"?

A Magyar hieroglif írásMagyar hieroglif írás c. kötet néhány példánya

Csak írástörténeti szakmai kérdésekkel szeretnék foglalkozni, erre a kérdésre pedig politikai választ kell adnom. Ha ezt a tényeknek megfelelően megválaszolom, akkor olyan vádakat fogok megkapni cserébe, aminek semmi köze hozzám és ami ellen nem is kívánok a hátralévő életemben védekezni. Mert nem ez a politikai csatározás érdekel, hanem a székely írás eredete. Így is az a gyanúm, hogy antiszemitának mondanak a hátam mögött, ami egy komplett ostobaság. Azonban a megtisztelő kérdésükre válaszolnom kell, mert jogosan merül fel a külső szemlélőben. 

- Politikai okok. Magyarország évszázadok óta megszállt ország. Ma is az, csak nem katonai, hanem gazdasági eszközökkel van gúzsba kötve és leigázva. A mindenkori megszállóink a befolyásuk alá vonták a történettudományt. Az egyetemekről eleve olyan szakembereket bocsátanak ki, akiknek nagy a mellénye, de nincs írástörténeti tudása, vagy - ha tanítanak is nekik valamit erről - akkor az ellenkezik a tényekkel. A kritika ellen jelzőosztogatással és hallgatással védekeznek. A múlt valójában nem is érdekli őket. Nem a tudást, hanem a beosztást és a végzettséget tekintik döntőnek, ezért jelenhettek meg pl. a Nyelvtudományi Közleményekben, vagy az Antik Tanulmányokban megcáfolt és beismert valótlanságok. A világosi fegyverletétel óta egy hazug érvrendszert dolgoztak ki, amit összefoglalóan finnugrizmusnak lehetne nevezni. A finnugrista alapozású "szakma" törekvése az, hogy a magyar kultúrát minél nagyobb mértékben idegen eredetűnek állíthassák be. Az írásunkat például végső soron a sémi írásokból illik eredeztetni. Bár ezt már nyiltan nem hirdetik, a magyarázkodásaik végén mégis a sémi írások állnak. A világ egyetemein ezt tanítják és nehéz ellentmondaniuk, mert félnek a kiátkozástól. Például azért nem lehetünk mi a hunok és az avarok utódai (a neolitikus és bronzkori magyar szövegekről nem is beszélve), mert akkor itt a Kárpát-medencében mi lennénk az első birtokosok s ez ellenkezne a trianoni területrabló szándékaikkal. A magyarságot nem őshonos népnek, hanem keleti betolakodónak akarják beállítani, akinek itt semmi keresnivalója nincs.   

- Szakmai okok. A jelenlegi "tudós" gárda nem hajlandó a felfedezések felé nyitni, azokról eszmét cserélni. Legfeljebb a jelzőosztogatásig mennek el. Érdemi párbeszédre a szakmai tudásuk hiányosságai miatt sem lennének képesek. Valójában az akadémikus "tudomány"-nak nincs is a székely írás eredeztetéséhez értő kutatója. A legismertebbek is alapvető kérdésekben árulják el a hozzá nem értésüket. Például tagadják, hogy nekünk is vannak (voltak) olyan képszerű szójeleink, mint amilyen a kínaiaknak is van. S ha én ilyeneket felmutatok, akkor arra nem is válaszolnak. Vagy azt mondják, hogy azzal azért nem foglalkoznak, mert az díszítés (nem veszik észre, hogy az egyik érvelésük kizárja a másikat). Nem hajlandók tudomásul venni a tényeket. Egyrészt, hogy most is vannak képszerű szójeleink (például a ten "isten" - a kínai tien "ég" szó rokona). Másrészt, hogy eredetileg minden (egyetlen hangot jelölő) betűnk egy magyar szójelből eredt. Többségük nem hajlandó a szkítákat, hunokat, szarmatákat, avarokat magyarul beszélő népként kezelni, mert akkor a finnugrista őstörténeti modelljük összeomlik. Mivel ennek belátásához elegendő a hieroglifikus nyelvemlékeink elolvasása, ezért azok elolvasásába bele sem kezdenek.

CV

I was born in Biharkeresztes in 1947 as a descendant of calvinist farmers. I have obtained five higher and one secondary professional qualifications, but I am neither a linguist, nor an archaeologist, nor a historian. Among other things, I worked in the oil and aluminum industry as a geological technician, then in computer technology as a programmer, system organizer and organizational department head. In 1970, I decided to clarify the origin of the Székely script. Since then, this task   preoccupies me primarily. 

Literary historians are not educated in Hungary, so actual and effectiv knowledge is important in this field. I became a full-time professional writer. To cover my expenses, I rent out a private accommodation in Őrség. I founded the Research Institute for the History of Writing. I organized and maintained a series of conferences for 10 years in the 90s. The most famous scientists interested in the topic performed here. After the termination of the Institute and the completion of book publishing, I will write a blog. The blog had one million readers in 10 years.

Varga Géza

Among the speakers of the Altenberg conference (Miklós Érdy, Du Yaxiong, Izabella Horváth, Attila Pandula, László Dúcz, Lajos Darai, etc.) (Germany, 1990)

In the meantime, I discovered the Hungarian hieroglyphic (religious affiliation) script, the predecessor of the Székely script that uses word signs. I published a textbook-like description of this in 2017, Hungarian hieroglyphic writing.  This hieroglyphic writing was spread from the Pyrenees to South America and Australia already in the Stone Age as a symbol system of primitive religion. It has 49 signs in common with the sign set of the Tordos-Vincsa culture and 50 signs in common with the old Chinese sign set. With the help of Hungarian hieroglyphs, it is possible to understand the sentences on objects "decorated" with the folk sign set of the American Indians, such as pottery. The message of the Hungarian folk male eggs can be read. We also understand the short language notes of the Scythian, Hun, Avar and Hungarian archeological finds. 

I have published dozens of books on the subject and have written about 2,500 articles, e.g. to academia.edu and elsewhere. I am the founder and maintainer of the Velemér Sindümúzeum. Here I regularly give guided tours of the history of writing to visitors. 

I gave more than a hundred performance from the USA to Ukraine.

In some cases, I managed to positively influence the position of the Hungarian intelligentsia and the professional public:

- I proved that the anti-robbery decree attributed to King Szent István is a forgery. Archaeologist János Makkay thanked me for this work in the yearbook of the András Jósa Museum.

- No language monuments in runic script were presented at the language monuments exhibition organized in the National Széchenyi Library in 2009. The exhibition was commissioned by the Hungarian Academy of Sciences, but only those written in Latin letters. Back then, academic science still held the view that we don't have runic language memories. As a result of the articles I wrote about it, the researchers of the Hungarian Academy of Sciences, Eötvös Loránd University and the Hungarian Research Institute now recognize the existence of runic language monuments.

- The book Bronze Age Hungarian Writing was published in 1993.  Previously, the best-known researchers in academic science (Elek Benkő, András Róna-Tas, Klára Sándor and János Ráduly) considered the Székely script to be of Old Turkic (ultimately Semitic) origin. As a result of this book In the 1990s, they admitted that they did not know the origin of our writing. Since then, approx. Their position has not changed since then  in 30 years. Meanwhile, I read about 2-300 hieroglyphic language records. These support my origination. According to these language records, the Székely script originates from the writing of the Hungarian-speaking Scythians, Huns, Sarmatians, and Avars.

Varga Géza

Literature

Varga Géza: Rovology in English

Szakmai önéletrajz

1947-ben születtem Biharkeresztesen református parasztősök leszármazottjaként. Öt felsőfokú és egy középfokú szakképesítést szereztem, de nem vagyok sem nyelvész, sem régész, sem történész. Többek között az olaj- és az aluminiumiparban dolgoztam geológus technikusként, majd a számítástechnikában programozóként, rendszerszervezőként és szervezési osztályvezetőként. 1970-ben elhatároztam, hogy tisztázom a székely írás eredetét. Azóta is ez a feladat foglalkoztat elsősorban. 

Az altenbergi konferencia előadói (Götz László, Érdy Miklós, Du Yaxiong, Horváth Izabella, Pandula Attila, Dúcz László, Darai Lajos stb.) között (Németország, 1990)

Írástörténészeket Magyarországon nem képeznek, ezért e szakterületen a tényleges ismeretek számítanak. Főállású szakíró lettem. A költségeim fedezésére egy magánszállást adok ki az Őrségben. Megalapítottam az Írástörténeti Kutatóintézetet. Konferenciasorozatot szerveztem és tartottam fenn 10 évig a 90-es években. Itt a téma iránt érdeklődő legnevesebb tudósok adtak elő. Az Intézet megszűnését és a könyvkiadás befejezését követően blogot írok. A blognak közel 10 év alatt egymilliónál több olvasója volt.

Az egyik kovásznai előadásom (2016)

Időközben felfedeztem a magyar hieroglif írást, a székely írás vallási vonatkozású szójeleket alkalmazó elődjét. Ennek tankönyvszerű leírását adtam ki 2017-ben a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ez a hieroglifikus írás az ősvallás jelrendszereként már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig és Ausztráliáig. 49 közös jele van a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletével és 50 közös jele van a régi kínai jelkészlettel. A magyar hieroglifák segítségével meg lehet érteni az amerikai indiánok népi jelkészletével "díszített" tárgyakon, például fazekastermékeken lévő mondatokat. Elolvashatók a magyar népi hímes tojások üzenetei. Megértjük a szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar régészeti leletek rövid nyelvemlékeit is. 

A hévízi előadásom plakátja (2017)

A témában tucatnyi könyvem jelent meg és vagy 2500 cikket írtam pl. az academia.edu-ra és máshova is. Alapítója és fenntartója vagyok a veleméri Sindümúzeumnak. Itt rendszeresen tartok írástörténeti tárlatvezetést a látogatóknak.

Száznál több előadást tartottam az USA-tól Ukrajnáig.

Néhány esetben sikerült pozitív irányban befolyásolnom a magyar értelmiség és a szakmai közvélemény álláspontját.

- Bebizonyítottam, hogy a Szent István királynak tulajdonított rovásüldöző rendelet hamisítvány. Ezt a munkámat Makkay János régész köszönte meg a Jósa András Múzeum évkönyvében.

- Török források, a Tarih-i Üngürüsz és más körülmények alapján sikerült tisztáznom, hogy a Szent Korona a mervi oázisban készült 531 táján. Khoszró Anosirván iráni császártól kapta az akkor szabír néven nevezett magyarság, amikor 20 000 lovast adott a császár Bizánc ellen vívott háborújához.  

Az egyik pécsi előadásom meghívója (2022)

- A 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban rendezett nyelvemlék-kiállításon még nem mutattak be rovásírásos nyelvemlékeket. A kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia rendelte meg, de csak a latin betűkkel írottakat. Akkor még az akadémikus tudománynak az volt az álláspontja, hogy rovásírásos nyelvemlékeink nincsenek. Az erről írt cikkeim hatására ma már a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyarságkutató Intézet kutatói is elismerik rovásírásos nyelvemlékek létezését.

A Marcaliban tartott előadás plakátja (2017)

- 1993-ban jelent meg a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk. Korábban az akadémikus tudomány legismertebb kutatói (Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) ótürk (végső soron sémi) eredetűnek tartották a székely írást. A kötetünket olvasván a 90-es években bevallották, hogy nem tudják, milyen eredetű az írásunk. Az azóta eltelt kb. 30 év alatt nem is tudtak ennél jobbat kitalálni. Eközben én vagy 2-300 hieroglifikus nyelvemléket olvastam el. Ezek az én eredeztetésemet támasztják alá. E nyelvemlékek szerint a székely írás a magyarul beszélő szkíták, hunok, szarmaták, avarok írásából származik.

A Zalaegerszegi Televízió stúdiójában Mozsár Eszterrel (2018)

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...