Szakmai önéletrajz

1947-ben születtem Biharkeresztesen református parasztősök leszármazottjaként. Öt felsőfokú és egy középfokú szakképesítést szereztem, de nem vagyok sem nyelvész, sem régész, sem történész. Többek között az olaj- és az aluminiumiparban dolgoztam geológus technikusként, majd a számítástechnikában programozóként, rendszerszervezőként és szervezési osztályvezetőként. 1970-ben elhatároztam, hogy tisztázom a székely írás eredetét. Azóta is ez a feladat foglalkoztat elsősorban. 

Az altenbergi konferencia előadói (Götz László, Érdy Miklós, Du Yaxiong, Horváth Izabella, Pandula Attila, Dúcz László, Darai Lajos stb.) között (Németország, 1990)

Írástörténészeket Magyarországon nem képeznek, ezért e szakterületen a tényleges ismeretek számítanak. Főállású szakíró lettem. A költségeim fedezésére egy magánszállást adok ki az Őrségben. Megalapítottam az Írástörténeti Kutatóintézetet. Konferenciasorozatot szerveztem és tartottam fenn 10 évig a 90-es években. Itt a téma iránt érdeklődő legnevesebb tudósok adtak elő. Az Intézet megszűnését és a könyvkiadás befejezését követően blogot írok. A blognak közel 10 év alatt egymilliónál több olvasója volt.

Az egyik kovásznai előadásom (2016)

Időközben felfedeztem a magyar hieroglif írást, a székely írás vallási vonatkozású szójeleket alkalmazó elődjét. Ennek tankönyvszerű leírását adtam ki 2017-ben a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ez a hieroglifikus írás az ősvallás jelrendszereként már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig és Ausztráliáig. 49 közös jele van a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletével és 50 közös jele van a régi kínai jelkészlettel. A magyar hieroglifák segítségével meg lehet érteni az amerikai indiánok népi jelkészletével "díszített" tárgyakon, például fazekastermékeken lévő mondatokat. Elolvashatók a magyar népi hímes tojások üzenetei. Megértjük a szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar régészeti leletek rövid nyelvemlékeit is. 

A hévízi előadásom plakátja (2017)

A témában tucatnyi könyvem jelent meg és vagy 2500 cikket írtam pl. az academia.edu-ra és máshova is. Alapítója és fenntartója vagyok a veleméri Sindümúzeumnak. Itt rendszeresen tartok írástörténeti tárlatvezetést a látogatóknak.

Száznál több előadást tartottam az USA-tól Ukrajnáig.

Néhány esetben sikerült pozitív irányban befolyásolnom a magyar értelmiség és a szakmai közvélemény álláspontját.

- Bebizonyítottam, hogy a Szent István királynak tulajdonított rovásüldöző rendelet hamisítvány. Ezt a munkámat Makkay János régész köszönte meg a Jósa András Múzeum évkönyvében.

- Török források, a Tarih-i Üngürüsz és más körülmények alapján sikerült tisztáznom, hogy a Szent Korona a mervi oázisban készült 531 táján. Khoszró Anosirván iráni császártól kapta az akkor szabír néven nevezett magyarság, amikor 20 000 lovast adott a császár Bizánc ellen vívott háborújához.  

Az egyik pécsi előadásom meghívója (2022)

- A 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban rendezett nyelvemlék-kiállításon még nem mutattak be rovásírásos nyelvemlékeket. A kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia rendelte meg, de csak a latin betűkkel írottakat. Akkor még az akadémikus tudománynak az volt az álláspontja, hogy rovásírásos nyelvemlékeink nincsenek. Az erről írt cikkeim hatására ma már a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyarságkutató Intézet kutatói is elismerik rovásírásos nyelvemlékek létezését.

A Marcaliban tartott előadás plakátja (2017)

- 1993-ban jelent meg a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk. Korábban az akadémikus tudomány legismertebb kutatói (Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) ótürk (végső soron sémi) eredetűnek tartották a székely írást. A kötetünket olvasván a 90-es években bevallották, hogy nem tudják, milyen eredetű az írásunk. Az azóta eltelt kb. 30 év alatt nem is tudtak ennél jobbat kitalálni. Eközben én vagy 2-300 hieroglifikus nyelvemléket olvastam el. Ezek az én eredeztetésemet támasztják alá. E nyelvemlékek szerint a székely írás a magyarul beszélő szkíták, hunok, szarmaták, avarok írásából származik.

A Zalaegerszegi Televízió stúdiójában Mozsár Eszterrel (2018)

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...