Oldalcsoportok

▼

2023. március 3., péntek

Azték templom magyar mondatjelei egy Tlaxcala-i kódexben

Carl de Borhegyi küldte az alábbi tájékoztatást, amiért itt is köszönetet mondok:

"Hello Géza Varga, I have many more images of the trefoil for you to examine, but I do not want to overwhelm you….. https://www.mushroomstone.com This a page is from the Tlaxcala Codex (Lienzo de Tlaxcala), a mid Sixteenth Century Mexican manuscript of the history of the Tlaxcaltecas and the Spanish in their wars against the Aztecs and the evangelical battle for Christianity. The Caption in Náhuatl the language of the Aztecs, describes how people are killed in the "house of the devil". The scene depicts a human sacrifice ceremony observed by Hernando Cortes at a temple dedicated to Lord Quetzalcoatl adorned with what I propose are six Fleur de lis symbols (Lienzo de Tlaxcala Folio 239r). (Lienzo de Tlaxcala 

http://special.lib.gla.ac.uk/exhibns/month/jan2003.html) "

A fordítás:

"Üdv Varga Géza, még sok képem van az egerről, hogy megvizsgálja, de nem akarlak túlterhelni… https://www.mushroomstone.com

Ez az oldal a tlaxcalai kódexből (Lienzo de Tlaxcala) származik, amely a 16. század közepén készült mexikói kézirat a tlaxcaltecák és a spanyolok aztékok elleni háborúiban és a kereszténységért vívott evangéliumi harcában. A náhuatl nyelvű felirat, az aztékok nyelvén, leírja, hogyan ölnek meg embereket az "ördög házában". A jelenet egy emberáldozati szertartást ábrázol, amelyet Hernando Cortes egy Lord Quetzalcoatlnak szentelt templomban tartott, amelyet hat Fleur de lis szimbólum díszít (Lienzo de Tlaxcala Folio 239r). (Lienzo de Tlaxcala http://special.lib.gla.ac.uk/exhibns/month/jan2003.html) "

Fordítást a google fordítója végezte. A levélből az azték Ketzalkóatl isten nevét Tollaskígyónak, a Fleur de lis jelkép nevét pedig Isten mondatjelnek kell fordítanunk. Szükségképpen javítanunk kell a szöveget, mert a nyugati tudomány - a hazai "tudományos konszenzus" magyar- és tudományellenes törekvéseinek megfelelően - lényegében nem ismeri a székely írást. Annak elődjéről, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írásról pedig még annyit sem tud.



1/a. ábra. Tlaxcala-i kódex részlete a magyar szójelekkel elolvasható Ragyogó ország, ragyogó Isten mondatokkal



1/b. ábra. Az azték Ragyogó ország, ragyogó Isten mondatjel (középen), a mondatjelet alkotó azték "ős", "ten", "ragyogó" és "ország" hieroglifák (balra), valamint az azték szójelek megfelelői a magyar jelkészletben: a székely ős, ten, "r" rovásjelek, meg az ország szójel (jobbra)


1/c. ábra. Az azték isten hieroglifa párhuzama a cserépből készített debreceni csigacsináló bordán (fent, középen), a cserépborda ős és ten szójelei (balra, fentről lefele), valamint a cseréphieroglifáknak megfelelő székely "us" (ős) és ten "isten, élet" jelek (jobbra)



2. ábra. Hernando Kortez egy Tollaskígyónak (Ketzalkóatlnak) szentelt azték templomban emberáldozatot mutat be, a templom csúcsán a Ragyogó ország, ragyogó Isten mondatjel olvasható hat példányban (a Carl de Borhegyi által megküldött kép)



3. ábra. A Gizella-kincs avarok által készített turulos fibuláján a madár nyakán olvasható a Ragyogó nagy ország mondatjel, az azték mondatjel részletének közeli párhuzama 




4. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán jelenik meg a Ragyogó ország mondat, bizonyítva az azték-hun-avar-magyar ősvallás, állameszme és jelhasználat közös gyökerét 



Historia de Tlaxcala

Mexico: 1585
Sp Coll MS Hunter 242 (U.3.15)



A XVI. századi kézirat a spanyol hódítás utáni Mexikóban keletkezett és Tlaxcala tartomány társadalmi, politikai, katonai, vallási és kulturális történetével foglalkozik. 

A kódexben fennmaradt azték szójelek magyar olvasatát megerősíti egy Tollaskígyó jelhasználatáról írt korábbi cikkem. Abban ugyanis - más magyar jelek mellett - már felbukkant a hármas halom alakú ország szójel. Ez a szójel azért érdekes, mert ama kevés hieroglifánk közé tartozik, amelyek napjainkig szójelként őrződtek meg a magyar heraldikában. Az azték mondatjelről adott olvasatom további megerősítését jelenti egy Teotihuacanban fennmaradt freskó Isten ligatúrája (5. ábra). Az Isten hieroglifa összetevőit alkotó és az azték templomon is előforduló ős meg ten szintén szójelként őrződött meg a magyar jelkészletben (a nikolsburgi székely ábécében). Ám az ország szójellel ellentétben, ezek jelentését már magyarázni kellett. 

A finnugrista téveszméken nevelkedett olvasó számára megdöbbentő lehet a kép, amit eddig a magyar hieroglif írás emlékeiből megismerhettünk. (Miszerint a székely írás szójeleket alkalmazó kőkori előzményekre megy vissza, amely elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig és Ausztráliáig.) Ebbe az irreguláris képbe tökéletesen beleillenek a fenti azték mondatjelek. Azoknak ugyanis minden hieroglifája azonosítható valamelyik magyar jellel (1/b. ábra). Sőt, a ragyogó ország kifejezéshez hasonlót is találtunk már hun és avar leleteken (3. és 4. ábra). Az sem véletlen, hogy az ország szójelét ma is tartalmazza a magyar címer. Az isten ligatúrát pedig - ami a magyar kultúra egyik legjellegzetesebb szavát rögzíti - az azték templomok mellett szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar emlékeken is felmutathatjuk. Az egykor közös indián-magyar őskultúra hieroglifái láthatók ezeken az azték templomokon. Az ősvallás és az állameszme egykor volt azonosságáról tanúskodnak. A hasonló indián népi írásemlékek magyar olvasatának jelentőségét aligha kell bizonygatnom. A kutatásukkal - a szakmai és etikai színvonaltalanságuk mellett - nyilván azért nem foglalkozik a hazai "tudományos konszenzus", mert a képviselői közül senki sem érez magában elegendő erőt a tankönyvek átírásához. 



5. ábra. A közép-amerikai mitológiában a hárpia sast a világfával, valamint a feltámadt Nappal és a Vénusz bolygóval, mint feltámadási csillaggal társítják (falfestmény Teotihuacanból, Kr. e. 150-750) a kép egy hárpia sast ábrázol egy Isten olvasatú mondatjellel



6. ábra. Nagykörűi honfoglalás kori magyar övveret az Isten (ős + ten) szóval (fotógrafika)



Irodalom

Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei

Varga Géza: Tollaskígyó jogara és a magyar király jogara egy kőkori állameszme maradéka


Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Honfoglaló tartalom

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika

Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást? 

Varga Géza: IX. századi magyar függő előlapja a hieroglifikus "Ragyogó úristen" mondattal








Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


dátum:

1 megjegyzés:

  1. Varga Géza írástörténész2023. március 5. 6:41

    Zoltán Sótonyi:
    Rád figyelünk Géza! Elérted a célod! A magyar államot sikerült összekötnie az aztékok véráldozatával! Gratulálunk! A varga maradjon a kaptafánál!

    Szabo Tamás:
    Zoltán Sótonyi - ejnye, bejnye ezt összehozni V.G. írásából?!

    Varga Géza:
    Kedves Zoltán! Semmi értelme a kötözködésednek. A cikkem csak azt bizonyítja, hogy a magyar államnak (ősvallásnak, írásnak, kultúrának) voltak kőkori előzményei. S azt a tanulmányaimból tudom (ezt tanították, persze lehetséges, hogy rosszul), miszerint a kőkorban általános volt a hadifoglyok életének alábecsülése. S csak valamikor a bronzkorban jutottak el a népek ama felismeréshez, hogy a hadifoglyokat nem érdemes megenni, vagy feláldozni. Egykor ugyanis olyan ritka kincs volt a hús, hogy megették a hadifoglyokat. Ugyanis a kőkor mélyén a hadifogoly nem volt képes többletet előállítani a saját létfenntartásához szükségeseken túl. A bronzkorban már tudott hasznot is termelni, ezért jött divatba a humanizmus és attól kezdve kímélték meg a hadifoglyok életét. gazdaságosabb volt dolgoztatni, mint megenni. Mivel ez a termelőerők fejlettségétől függött, ebből következően mindenütt ilyen, vagy hasonló bánásmódban részesültek a hadifoglyok (vagy a valamilyen ok miatt velük együtt kezeltek). Csak az a figyelemre méltó különbség a magyar állameszme és mondjuk a szlovák, a román, az ukrán, az angol, az amerikai, a francia stb. állameszme és állam között, hogy pl. a magyaron kívül egyiknek sincs kimutathatóan a kőkorra visszavezethető állami jelképe. Ezért az, hogy te most azt hiszed, miszerint én valamilyen, a magyar államra pejoratív értékelést lehetővé tevő adatra bukkantam, csak a te hozzá nem értésedet bizonyítja. S ezért - ha megbocsátod - nem maradok a kaptafánál, hanem folytatom a munkámat. Te pedig - mint bárki más is - csak a saját szellemi színvonaladnak megfelelő módon tudod értékelni a felfedezéseimet. Fogadd nem túl őszinte részvétemet!

    VálaszTörlés