A neten találtam a jelen cikkben bemutatott Árpád kori gyűrű fényképét, emlékezetem szerint egy vidéki múzeum újabb leletei között. Sajnos, időközben elkallódott a lelőhely és múzeum neve a feljegyzéseim között. Remélhetően hamarosan pótolni tudom.
1. ábra. Árpád kori gyűrű, pecsétlapján a "Ragyogj! Nagyságos égisten. Ragyogtál." mondatokkal, egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatával (középen, fotógrafika), a gyűrű ragyogó, Isten (ős + ten), ég és nagy hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "us" ős, "nt/tn" ten, "g" és "n" rovásjelek (jobbra)
Az olvasat alapján a gyűrű amulettként szolgált. A ragyogj/ragyogtál hieroglifák nem csak a gyűrű pecsétlapján, az ős hieroglifa két oldalán, hanem - szokás szerint - a pecsétlaptól jobbra és balra, a karikán is megtalálhatók. Az eddig előkerült, hasonlóképpen hieroglifikus szövegeket hordozó Árpád kori gyűrűk sora alapján nyilvánvaló, hogy ez az ősvallási eredetű jelhasználat folyamatos maradt az Árpád korban is. Beépült a keresztény gyakorlatba is. Ezért találhatók meg e szójelek a népi alkalmazásokon túl a legkorábbi templomainkban, a heraldikában és az uralmi jelképeken (a koronázó paláston, a jogaron, a Szent Koronán, meg a magyar királyi címerben) is. A székely írásban néhány szójelünk, például a nikolsburgi ábécében az "us" (ős), meg az "nt/tn" (ten) szójel is megmaradt e hieroglifikus jelkincsből. A szó-, szótag- és mondatjelek sokáig párhuzamos alkalmazásban voltak, napjainkig használatban maradtak az egyetlen hangot jelölő betűkkel. Idővel ugyan a legtöbb szójel egy hétköznapi, modernebb alkalmazás céljaihoz alkalmazkodva betűvé vált az ismeretlen időkben (4-6000 évvel ezelőtt?) lezajlott akrofóniának köszönhetően. Így őrződött meg a székely írásban. A hímzések, hímes tojások, festett bútorok és fazekasedények, vagy a magyar államcímer jelkészlete azonban napjainkig megőrizte az eredeti, ma már alig értett hieroglifikus jelhasználatot.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Hieroglifikus gyűrűfeliratok
Varga Géza: Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
Varga Géza: Buzsáki hímzés Jóma ligatúrákkal
Varga Géza: Nyelvemléknek tekinthetők-e a magyar hieroglifikus szövegek?
Varga Géza: Joggal bírálja-e Fehér Bence az MTA rováskorpuszát?
Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Magyarszombatfai tányér Jóma ten mondatjellel
Varga Géza: Mitől beavató korona a Szent Korona?
Varga Géza: Hímes tojások jelei
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése