Oldalcsoportok

2022. április 30., szombat

Fehér Bence a nagyszentmiklósi írások megfejthetőségének korlátairól

Fehér Bence örvendetes módon sorra tárgyalja a rovológia arra érdemes témáit. Eközben persze az akadémikus "tudomány" jellegzetes szempontjai vezérlik (pl. nem vesz tudomást a magyar hieroglif írás szójeleiről). Ennek megfelelően és az őt kibocsátó kör tudásának, prekoncepcióinak megfelelő érdemeket és hibákat találunk a munkájában. Egy nemrégi dolgozatában az általában avar, esetleg bolgár, vagy honfoglalás korinak mondott kincsen lévő jelekkel foglalkozik. A nagyszentmiklósi írások megfejthetőségének korlátait veszi sorra. Nem nagyon tudtunk meg tőle újat a tiszai írásról és a nagyszentmiklósi kincsről, azonban okosan és hasznosan foglalja össze azt, amit akadémikus szemszögből mondani lehet erről. E szerint a nagyszentmiklósi-szarvasi írás (a tiszai írás) nem azonos a székely írással és semmi okunk abban reménykedni, hogy a jelenlegi ismereteink alapján megfejthető lenne. Csodában (a nagyszentmiklósi kincsen lévő rovásfeliratok elolvasásában) azonban továbbra is reménykedhet, aki akar. Persze minden tiszteletünket megérdemlik azok, aki e reménytelen helyzetben is megpróbálkoznak az elolvasásával.


1/a. ábra. A hátrafelé nyilazó fejedelem(?) fejdíszén a Jó sar (mai magyarsággal: Jóságos úr), emberarcú hátasának fején pedig a szimmetrikus Nagy sar (mai magyarsággal: Nagyúr) mondat olvasható


1/b. ábra. A volterrai múzeum etruszk edénye


1/c. ábra. A volterrai etruszk edény "hegyen folyó" ábrázolási konvenciója, amelynek jelentése a képi tartalom alapján: "a sarok hegyén álló égi folyó, az Istennel azonos Tejút", az olvasata pedig Jó sar (mai magyarsággal: Jó úr)




1/d. Horezmi érem a Jó sar (mai magyarsággal Jó úr) mondatjellel


Vannak ugyanakkor olyan hieroglifikus mondatjelek a nagyszentmiklósi kincsen, amelyek a magyar hieroglif írás segítségével megérthetőek és el is olvashatóak. Bár ezeknek etruszk, szkíta, horezmi és Amur-menti párhuzama is van, ezekre sem a nagyszentmiklósi, sem az etruszk sem a horezmi kultúra kutatói nem figyeltek fel.  

Például az 1/a. ábrán látható Jó sar "jóságos úr" mondatjelet Fehér Bence nem látta meg a nagyszentmiklósi kincsen, pedig ezek felismerhetően a székely írás "j" és "s" betűjének megfelelői. 

 


2/a. ábra. A nagyszentmiklósi kincs részlete Isten (ős + ten) olvasatú fejdísszel (László Gyula rajza), párhuzamát megtaláljuk az énlakai egy Isten mondatjelben is



2/b. ábra. Szkíta korona a Krímből a hieroglifikus Isten (ős + ten) szóval, jobbra lent a székely írás ős és ten "isten" szójele



2/c. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori vereten is megjelenik az Isten (ős + ten) hieroglifa



2/d. ábra. Amurmenti sziklarajz részlete, a fejen lévő jelek olvasata: szár Ak ős ten ügy szár (mai magyarsággal: Heraklész isten a folyó ura), a mondat központi jele az Isten (ős + ten) hieroglifa, ahogyan azt a nagyszentmiklósi és a szkíta fejdísznél is látjuk


Társaihoz hasonlóan Fehér Bence sem hajlandó észrevenni, hogy a nagyszentmiklósi kincsen az általa említett tiszai és görög írásemlékeken túlmenően jól elolvasható hieroglifikus mondatok is vannak (1. és 2. ábra). További hieroglifikus jeleket közölt a kincsről Friedrich Klára is (Mandics György, Róna-Tas András és Robert Göbl nyomán), ám egyikük sem ismerte fel ezek elolvasható voltát. Összesen öt mondatnyi kitűnően elolvasható hieroglifikus szövegről tud a kutatás, amelyeknek az olvasata is közre van adva (némelyiknek már ismételten). A nagyszentmiklósi kinccsel foglalkozó kutatókat azonban dermedt rémület kötheti gúzsba a szójelek láttán, ezért inkább szemérmesen félrefordulnak, minthogy a közönséget tájékoztassák róluk.  Így azonban nem tudnak a lehetőségeknek megfelelő teljes magyarázatot adni sem a nagyszentmiklósi kincsről, sem a magyar ős- és írástörténetről.


3. ábra. A nagyszentmiklósi kincs székely írással rokon hieroglifái a fejdíszekről 



Van két sajátos tulajdonsága e három hieroglifikus mondatjelünknek. 

- Az egyik az, hogy a jeleik jól azonosíthatók a székely írás rovásjeleivel, ám itt nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem szójelekről van szó (3. ábra). E hieroglifák a típusukból, az alkalmazási körülményeikből és a párhuzamaikból következően korábbiak (archaikusabbak), mint az edényeken szintén szereplő tiszai, vagy görög írás.

- A másik jellegzetesség, hogy a hieroglifikus szövegek a fejen, méltóságjelölő pozícióban találhatók. A fej azért szolgált a méltóság (a nemzetség, az identitás) jelölésére, mert ott látszik a legjobban, onnan ismerhető fel a legtávolabbról. A címer szavunk is egy sisakdísz jelentésű szóból alakult ki. Ez a sajátos alkalmazás egyúttal arról is tanúskodik, hogy a nagyszentmiklósi kincset alkotó és birtokló közösséget valamikor egy olyan magyar nyelvű kultúra formálta meg és látta el államszervező ideológiával, amelyik a székely jelek előzményét, a magyar hieroglif írást használta legfontosabb ősvallási és uralmi vonatkozású mondatainak rögzítésére.

Csak remélni lehet, hogy a magyar őstörténet és írástörténet kezdeteiről, a nagyszentmiklósi kincs keletkezési körülményeiről tájékoztató hieroglifikus nyelvemlékek felkeltik az akadémikus "tudomány" érdeklődését is. Fehér Bence felsorolja a nagyszentmiklósi kincs feliratainak megfejtését akadályozó korlátokat. Ám a felsorolásból kimarad a legsúlyosabb etikai-módszertani hiba: a rovológiai "tudományos konszenzus" szemellenző használatára épülő, köldöknéző módszertana. A körültekintés hiánya súlyosan akadályozza az előrelépést. A nyitott tudomány eredményesebb lehetne.


Irodalom

Fehér Bence: Gondolatok a nagyszentmiklósi írások megfejthetőségének korlátairól A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2020. 137–158. 

Varga Géza: A tiszai írás jelei Kizlaszov szerint


Varga Géza: A nagyszentmiklósi kincs újonnan felfedezett hieroglifikus mondatjelei




Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...




2022. április 29., péntek

A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása az "Úrföld" és a "Ragyogj magas ősi kő" mondatokkal

Az 1. ábrán látható szép hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyért itt is köszönetet mondok. A tojás elolvasható díszítése a magyar hieroglif írás ősvallási jelentőségű szójeleiből áll.



1. ábra. Zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása az Úrföld és a Ragyogj magas ősi kő mondatokkal (középen), a szár "úr", Föld, ragyogj, magas, ősi és hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "sz", "f", "r", "m", ős és "harmadik k" rovásjelek 



2. ábra. A Szár föld (mai magyarsággal Úrföld) ligatúra


Tekintve, hogy a szójelek nem jelölik a szó pontos hangalakját (ragozását), ez némi szabadságot ad, vagy kényszerít ki az olvasás során. Azaz a 2. ábrán lévő ligatúra ennek megfelelően olvasható Úrföld-nek, Föld urá-nak, vagy Úr földjé-nek is. Ezek és a hasonló megoldások közül akkor tudunk majd egyre jobban és biztosabban választani, ha több hieroglifikus szöveget ismerünk meg és olvasunk el. Ebből remélhetőleg származik majd némi hasznosítható tapasztalat. A jelen esetben azért döntöttem az Úrföld megoldás mellett, mert a trianoni rabló békében Szlovéniához csatolt őrségi területeken van egy Úrföld nevű földrajzi név (néhai Kolossa Elek veleméri szomszédomtól származó adat). Előfordul másutt is. A földrajzi nevek sok egykori ősvallási kifejezést őriztek meg napjainkig, ezért ezeket szerencsés esetben figyelembe vehetjük az olvasatok készítésekor. 



3. ábra. A Ragyogj magas ősi kő alakban elolvasható mondatjel az égig érő fa (a Tejút) egyfajta ábrázolása, egyúttal egy istenidéző szertartás szövegkönyve is, amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor karácsonykor a napisten újjászületik, diadalmasan megjelenik a Tejút hasadékában


Az égig érő fa ábrázolása hármas tagolású (3. ábra). Ezek közül az első és az utolsó rész (a fa két levele) ferde vonalakkal (ragyogó, ragyogj, ragyogtál szójelekkel) díszített. Ez az ismert istenidéző szertartási szövegek jellemzője. Az elsőben szólongatják az Istent. A második jelcsoport az epiphania, az isten megjelenésének jelképe. A harmadikban búcsúztatják az Istent. A három szövegrész teljes olvasata így hangzik: 

Ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj!
Magas ősi kő. 
Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál!

Az akadémikus rovológia, például a 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz hallgat a székely írás létező hieroglifáiról (ősvallási vonatkozásó szójeleiről), vagy kifejezetten letagadja azokat, mint azt Vásáry István szerkesztő tette (szerinte nincsenek a kínaihoz hasonló képszerű jeleink). Ez a köldöknéző magatartás lehetetlenné teszi a szkíták, hunok, avarok és honfoglaló magyarok nyelvéről újabban kibontakozott vita értelmes megoldását. 


Irodalom

Vásáry István: Benkő Elek, Sándor Klára: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 



Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...



A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása "Lyukó ten ragyogó földje" mondattal

Az 1. ábrán látható szép hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amiért itt is köszönetet mondok. A tojás elolvasható díszítése a magyar hieroglif írás ősvallási jelentőségű szójeleiből áll. Ezekből alakult ki a székely írás betűkészlete és maradt ránk néhány szójele, például a nikolsburgi ábécé "nt/tn" (ten "isten") hieroglifája is. Ez a jelünk ugyanúgy az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja, mint a zengővárkonyi hímes tojás is.  Ezt a ten szójelünket több népi hieroglifikus szövegünkben is megtaláljuk, például az énlakai Egy Isten mondatjelben is (1). Előfordul Árpád kori templomokban és egy hasonló korú bronzkereszt Krisztusának arcára írt Egy ten "Egy isten" mondatjelben is (4. ábra). 



1/a. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojásán a Lyukó ten ragyogó földje mondat olvasható (középen), balra a hímes tojás Lyukó, ten, ragyogó és föld hieroglifái, jobbra pedig a nekik megfelelő székely "ly", ten, "r" és "f" rovásjelek láthatók



1/b. ábra. A Gizella-kincs avar eredetá turlos fibulájának Ragyogó, nagy ország olvasatú részlete, a hieroglifikus szövegekben gyakori az ország, vagy a Föld dícsérete s ennek során a ragyogó szójel alkalmazása



Jegyzet

E tulipánszerű énlakai mondatjelünk rajzát és fényképét már régen közölte és időnként újra közli az akadémikus "tudomány" is, ám a szójeles olvasat értékelésétől gondosan elzárkózik (talán mert a szójeleink létének elismerése cáfolná a sémi kultúrprioritást?).



2. ábra. Az énlakai bilingvis (kétféle írással írt azonos tartalmú szöveg) olvasata: Egy (az) Isten, ennek a megértése, a szójeleink létének elismerése meghaladja az akadémikus "tudomány" legjobbnak elismert kutatóinak (Vásáry Istvánnak, Sándor Klárának és Benkő Eleknek) a szakmai és etikai lehetőségeit



Legutóbb az MTA rováskorpuszában jelent meg a fényképe az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta sarkaiban. Ám annak megemlítésétől óvakodtak a szerzők, hogy e sarokjelkép elolvasható. Nem tájékoztattak arról sem (pedig egy korpusznak ez lenne az elsőrangú kötelessége), hogy az egyre inkább közismertté váló olvasatát többször közöltem, valamint nyomomban további szerzők is közreadták már (például Varga Csaba). Az ötvösök ismételten felhasználták ékszereik készítéséhez, házépítők pedig vakolatdíszként hasznosítják. Mindannyian ismerik az olvasatát és büszkék a magyar őskultúra hieroglifikus szójelére. Csak a "tudományos konszenzus" leltárába nem kerülhetett bele, mert szerzőit gúzsba kötötte a finnugrista pártfegyelem és a hazug prekoncepciók védelmében kialakított módszertani előírások sora. Ilyen parasztvakítás az is, amit legutóbb Vásáry István adott elő, hogy tudományos vitát csak tudományos fórumokon lehet folytatni - holott nincs ilyen előírás a tudományos módszertanokban. Ezt a vélt követelményt csak az előző átkosok nyelvészeti, őstörténeti és rovológiai hazugságainak védelmében állították fel. Nem több a könyvkiadás monopóliumának eltörlésén kesergő ábrándnál, meg a magyar- és tudományellenes cenzúránál. 





3. ábra. A magyar értelmiség már ismeri és büszkén vállalja ékszerein, vagy épületei homlokzatán a hieroglifikus írásunkat, már csak az akadémikus áltudománynak kellene felnőnie a feladatához


4. ábra. Árpád kori bronzkereszt, Krisztus arcán az Egy ten "Egy isten" mondatjellel, valamint az énlakai, hun, somogyvári és vizsolyi párhuzamok, mindegyikben szerepel a ten jel, amit a zengővárkonyi hímes tojáson is megtalálunk


Irodalom

Vásáry István: Benkő Elek, Sándor Klára: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 



Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...



2022. április 28., csütörtök

A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a "Jó ős" mondattal

Az 1. ábrán látható csodaszép és érdekes hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyért itt is köszönetet mondok. A tojás díszítése a magyar hieroglif írás elolvasható szójeleiből, a és ős hieroglifákból áll. Ezekből alakult ki a székely írás "j" betűje és maradt ránk a nikolsburgi ábécé "us" (ős) szójele. Ez utóbbi szójelünkről Németh Gyula nagyjából csak annyit tudott mondani 1934-ben, hogy „Rejtelmes - legalább egyelőre - a nikolsburgi ábécé us jele is”. Az akadémikus "tudomány" azóta is - minden kívülről jövő segítséget elutasítva - makacsul ragaszkodik ehhez a tudásszinthez (1). 

A hímes tojás sajátos jelszerkezete egy szimmetrikus szöveget ismétel meg (1/b. ábra). Ez a szimmetrikus jelhasználat az egyiptomi hieroglif írásban, meg a hettita hieroglif írásban, sőt a szkíták, hunok, avarok és az amerikai indiánok népi írásemlékein is megtalálható (néhány ilyen példát bemutattam a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Az írásalkotók a tökéletesség és megváltoztathatatlanság illuzióját keltve kívánták fokozni az ősvallási tartalmat hordozó szöveg hatásosságát. Lenyűgözve bámuljuk eleink tökéletesre csiszolódott közlési módját, a világ legszebb írásának máig alkalmazásban maradt gyakorlatát és elbűvölő emlékeit.



1/a. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a körben négyszer is elolvasható Jó ős mondattal (középen), bal szélen fentről lefele a hímes tojás és ős hieroglifái, jobbra pedig a tojás hieroglifáinak megfelelő székely "j" rovásbetű és "us" (ős) szójel 




1/b. ábra. Szimmetrikus (kétszer, jobbról és balról is olvasható) Jó ős mondat a hímes tojásról




1/c. ábra. Valószínű, hogy az eredeti ábrában az ős jel közepén lévő függőleges vonal (a szár "úr" hieroglifa) két oldalán nem pontok, hanem hegyek lépcsőként szolgáló sora szerepelt, ám ezt a hímes tojást készítők az írókázás miatt pontokká egyszerűsítették - ez esetben e részlet olvasata: Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve), ami azt jelenti, hogy a Tejút hasadékában a világoszloppal azonos Úr születik újjá minden karácsonykor



1/d. ábra. Korondi kancsó a magas kő (vagy magas szár kő) olvasatú mondatjellel



Jegyzet

(1) A "tudományos konszenzus" rovológiai teljesítményének elrettentő dokumentuma az MTA rováskorpusza.  A kötet két - egyébként kiváló - szerzője, Benkő Elek és Sándor Klára az adathiányra hivatkozva tértek ki a székely írás eredeztetése elől. Holott csupán a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban is akad néhány ezer hasznosítható hieroglifikus írásemlékünk. 

A kötetet szerkesztő - egyébként kitűnő - Vásáry István pedig azt állította, hogy a székely írásnak nincsenek a kínai képjelekhez hasonló jelei. Ami persze szintén nem igaz. A hímes tojáson szereplő két hieroglifánk kínai párhuzamát a 2., 3. és 4. ábrán mutatom be. 



2. ábra. Kínai bronzoroszlán Sanghaj ócskapiacáról (jelen sorok írójának tulajdona), lábain a hímes tojáson is szereplő hieroglifával, az égbe vezető út (a Tejút) jelképével, amely egy égig csapó hullámtarajt ábrázol - azaz képjel, amelynek van az 1-es számhoz hasonló változata is mindkét jelrendszerben 



3. ábra. A kínai írásban így néz ki a "középső út" (Karlgren 1007/i) képszerű szójele, amely a Tejút hasadékában kelő napisten jelképe és rajza (a Tejút a világegyetem forgástengelye, ezért nem csak "út", hanem egyúttal "középső" is)




4. ábra. S hogy a 2. és 3. ábrán nem valamiféle kivételes jelenséggel szembesülünk, azt a kínai (K) és a magyar (M) jelkészlet formai párhuzamainak nagy száma is alátámasztja




Irodalom

Vásáry István: Benkő Elek, Sándor Klára: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.


Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 



Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...




2022. április 26., kedd

A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a "Bél úr" mondattal

Az alábbi szép és érdekes hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyet itt is megköszönök. A tojás díszítése a magyar hieroglif írás elolvasható szójeleiből áll (1. ábra). A sajátos jelszerkezet egy felülnézeti világmodell (szabály szerint középen van az Isten, a sarkokon pedig az égbe vezető út jele). Ez a jelhasználati mód az amerikai indiánok népi írásemlékeinek "átlósan szimmetrikus" jelszerkezetével azonos, vagy rokon. A hasonlóság a valaha volt közös őshaza, a kb. 10-15 000 évvel ezelőtti Turáni Alföld és Szibéria, az etnokulturális egység időszakának maradéka. A hímes tojás üzenete egy ősvallási ima, amelynek ismétlődő mondatait körben kell olvasni. Egy-egy sora a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondatból áll. 


1. ábra. Hímes tojás a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumból a körben olvasandó, ismétlődő Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondattal (középen), a kép bal oldalán fentről lefelé a Bél és a szár hieroglifa, a jobb oldalon pedig a hieroglifáknak megfelelő székely "b" és "sz" rovásbetű




2. ábra. A Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyről származó honfoglalás kori gyűrűn szintén a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) mondat olvasható, de itt már a szár szójel lineáris, hétköznapi alkalmazásokra könnyebben használható alakját látjuk, s persze azt is csak egyszer véste bele a fémbe az ötvös


Az akadémikus "tudomány" szótlan e szójeles írásunkkal szemben, amelyet pedig több száz, vagy több ezer írásemlék (hímes tojás, fazekasedény, festett láda, régészeti lelet stb.) képvisel. A tavaly megjelent MTA rováskorpusz nemes egyszerűséggel letagadja a csillagokat az égről (1), hogy aztán a székely írás eredeztetését illetően az akadémikus "tudomány" újabb látványos csődjét dokumentálja (2). Az akadémikus kutatók nem rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges módszertannal (3)


Jegyzet

(1) A kötet szerzői, Benkő Elek és Sándor Klára azt állítják, hogy nincsenek adatok, amelyek alapján a székely írás eredeztethető lenne. Hogy ez az álláspontjuk mennyire felel meg a tényeknek, ahhoz elegendő rápillantani az 1. ábrára és elmenni a zengővárkonyi tojásmúzeumba, ahol további néhány ezer hasonló írásemlékben gyönyörködhet a látogató. 

A kötet szerkesztője, Vásáry István szerint pedig nekünk nincsenek olyan képjeleink, mint amilyenek a kínaiaknak vannak. A fenti hímes tojás szár jele eléggé képszerű ahhoz, hogy ezt cáfolja (3. ábra).



3. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojásának szár "növényi szár, úr" hieroglifája, az effajta képszerű szójelek létét tagadja az MTA rováskorpuszának szerkesztője, Vásáry István 


(2) Az MTA rováskorpuszát megalkotó három szerző sem volt képes egyetértésre jutni a székely írás eredetéről. 

(3) Az akadémikus "tudomány" levitézlett vonulata egy magyar- és tudományellenes prekoncepcióknak megfelelő hazugságrendszert kíván fenntartani. Ennek lényege, hogy a hunok és a magyarok nem azonosak s a magyarság lényegében minden kultúrjavát (közte az írását is) idegenektől vette át. Téveszméinek védelmében kidolgozott egy köldöknéző módszertant, amely a könyvkiadás monopóliuma idején alkalmas védekezésnek tűnhetett számára a kritikával szemben. Vásáry István például azt válaszolta a Fehér Bence által a jánoshidai avar tűtartóról közzétett (egyébként hibás) olvasatra, hogy majd akkor kap rá választ, ha azt tudományos fórumon veti fel. Mintha a tudományos igényű bizonyítás feltételrendszerében szerepelne, hogy a vitát csak valamilyen egyedül üdvözítő tudományos fórumon lehet lefolytatni. Az is csak egy rablómese, hogy ilyenek egyáltalán léteznének. A tudományos folyóiratok szerkesztősége is csak azt bizonyítja minden tettével, hogy képtelen ellátni a feladatát, mert a prekoncepciók elvtelen védelmének semmi köze a tudomány céljaihoz. 


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről