Az 1. ábrán látható csodaszép és érdekes hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyért itt is köszönetet mondok. A tojás díszítése a magyar hieroglif írás elolvasható szójeleiből, a jó és ős hieroglifákból áll. Ezekből alakult ki a székely írás "j" betűje és maradt ránk a nikolsburgi ábécé "us" (ős) szójele. Ez utóbbi szójelünkről Németh Gyula nagyjából csak annyit tudott mondani 1934-ben, hogy „Rejtelmes - legalább egyelőre - a nikolsburgi ábécé us jele is”. Az akadémikus "tudomány" azóta is - minden kívülről jövő segítséget elutasítva - makacsul ragaszkodik ehhez a tudásszinthez (1).
A hímes tojás sajátos jelszerkezete egy szimmetrikus szöveget ismétel meg (1/b. ábra). Ez a szimmetrikus jelhasználat az egyiptomi hieroglif írásban, meg a hettita hieroglif írásban, sőt a szkíták, hunok, avarok és az amerikai indiánok népi írásemlékein is megtalálható (néhány ilyen példát bemutattam a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Az írásalkotók a tökéletesség és megváltoztathatatlanság illuzióját keltve kívánták fokozni az ősvallási tartalmat hordozó szöveg hatásosságát. Lenyűgözve bámuljuk eleink tökéletesre csiszolódott közlési módját, a világ legszebb írásának máig alkalmazásban maradt gyakorlatát és elbűvölő emlékeit.
1/a. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a körben négyszer is elolvasható Jó ős mondattal (középen), bal szélen fentről lefele a hímes tojás jó és ős hieroglifái, jobbra pedig a tojás hieroglifáinak megfelelő székely "j" rovásbetű és "us" (ős) szójel
1/b. ábra. Szimmetrikus (kétszer, jobbról és balról is olvasható) Jó ős mondat a hímes tojásról
1/c. ábra. Valószínű, hogy az eredeti ábrában az ős jel közepén lévő függőleges vonal (a szár "úr" hieroglifa) két oldalán nem pontok, hanem hegyek lépcsőként szolgáló sora szerepelt, ám ezt a hímes tojást készítők az írókázás miatt pontokká egyszerűsítették - ez esetben e részlet olvasata: Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve), ami azt jelenti, hogy a Tejút hasadékában a világoszloppal azonos Úr születik újjá minden karácsonykor
1/d. ábra. Korondi kancsó a magas kő (vagy magas szár kő) olvasatú mondatjellel
Jegyzet
(1) A "tudományos konszenzus" rovológiai teljesítményének elrettentő dokumentuma az MTA rováskorpusza. A kötet két - egyébként kiváló - szerzője, Benkő Elek és Sándor Klára az adathiányra hivatkozva tértek ki a székely írás eredeztetése elől. Holott csupán a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban is akad néhány ezer hasznosítható hieroglifikus írásemlékünk.
A kötetet szerkesztő - egyébként kitűnő - Vásáry István pedig azt állította, hogy a székely írásnak nincsenek a kínai képjelekhez hasonló jelei. Ami persze szintén nem igaz. A hímes tojáson szereplő két hieroglifánk kínai párhuzamát a 2., 3. és 4. ábrán mutatom be.
2. ábra. Kínai bronzoroszlán Sanghaj ócskapiacáról (jelen sorok írójának tulajdona), lábain a hímes tojáson is szereplő jó hieroglifával, az égbe vezető út (a Tejút) jelképével, amely egy égig csapó hullámtarajt ábrázol - azaz képjel, amelynek van az 1-es számhoz hasonló változata is mindkét jelrendszerben
3. ábra. A kínai írásban így néz ki a "középső út" (Karlgren 1007/i) képszerű szójele, amely a Tejút hasadékában kelő napisten jelképe és rajza (a Tejút a világegyetem forgástengelye, ezért nem csak "út", hanem egyúttal "középső" is)
4. ábra. S hogy a 2. és 3. ábrán nem valamiféle kivételes jelenséggel szembesülünk, azt a kínai (K) és a magyar (M) jelkészlet formai párhuzamainak nagy száma is alátámasztja
Irodalom
Vásáry István: Benkő Elek, Sándor Klára: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése