A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a "Bél úr" mondattal

Az alábbi szép és érdekes hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyet itt is megköszönök. A tojás díszítése a magyar hieroglif írás elolvasható szójeleiből áll (1. ábra). A sajátos jelszerkezet egy felülnézeti világmodell (szabály szerint középen van az Isten, a sarkokon pedig az égbe vezető út jele). Ez a jelhasználati mód az amerikai indiánok népi írásemlékeinek "átlósan szimmetrikus" jelszerkezetével azonos, vagy rokon. A hasonlóság a valaha volt közös őshaza, a kb. 10-15 000 évvel ezelőtti Turáni Alföld és Szibéria, az etnokulturális egység időszakának maradéka. A hímes tojás üzenete egy ősvallási ima, amelynek ismétlődő mondatait körben kell olvasni. Egy-egy sora a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondatból áll. 

1. ábra. Hímes tojás a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumból a körben olvasandó, ismétlődő Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondattal (középen), a kép bal oldalán fentről lefelé a Bél és a szár hieroglifa, a jobb oldalon pedig a hieroglifáknak megfelelő székely "b" és "sz" rovásbetű

2. ábra. A Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyről származó honfoglalás kori gyűrűn szintén a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) mondat olvasható, de itt már a szár szójel lineáris, hétköznapi alkalmazásokra könnyebben használható alakját látjuk, s persze azt is csak egyszer véste bele a fémbe az ötvös

Az akadémikus "tudomány" szótlan e szójeles írásunkkal szemben, amelyet pedig több száz, vagy több ezer írásemlék (hímes tojás, fazekasedény, festett láda, régészeti lelet stb.) képvisel. A tavaly megjelent MTA rováskorpusz nemes egyszerűséggel letagadja a csillagokat az égről (1), hogy aztán a székely írás eredeztetését illetően az akadémikus "tudomány" újabb látványos csődjét dokumentálja (2). Az akadémikus kutatók nem rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges módszertannal (3). 

Jegyzet

(1) A kötet szerzői, Benkő Elek és Sándor Klára azt állítják, hogy nincsenek adatok, amelyek alapján a székely írás eredeztethető lenne. Hogy ez az álláspontjuk mennyire felel meg a tényeknek, ahhoz elegendő rápillantani az 1. ábrára és elmenni a zengővárkonyi tojásmúzeumba, ahol további néhány ezer hasonló írásemlékben gyönyörködhet a látogató. 

A kötet szerkesztője, Vásáry István szerint pedig nekünk nincsenek olyan képjeleink, mint amilyenek a kínaiaknak vannak. A fenti hímes tojás szár jele eléggé képszerű ahhoz, hogy ezt cáfolja (3. ábra).

3. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojásának szár "növényi szár, úr" hieroglifája, az effajta képszerű szójelek létét tagadja az MTA rováskorpuszának szerkesztője, Vásáry István 

(2) Az MTA rováskorpuszát megalkotó három szerző sem volt képes egyetértésre jutni a székely írás eredetéről. 

(3) Az akadémikus "tudomány" levitézlett vonulata egy magyar- és tudományellenes prekoncepcióknak megfelelő hazugságrendszert kíván fenntartani. Ennek lényege, hogy a hunok és a magyarok nem azonosak s a magyarság lényegében minden kultúrjavát (közte az írását is) idegenektől vette át. Téveszméinek védelmében kidolgozott egy köldöknéző módszertant, amely a könyvkiadás monopóliuma idején alkalmas védekezésnek tűnhetett számára a kritikával szemben. Vásáry István például azt válaszolta a Fehér Bence által a jánoshidai avar tűtartóról közzétett (egyébként hibás) olvasatra, hogy majd akkor kap rá választ, ha azt tudományos fórumon veti fel. Mintha a tudományos igényű bizonyítás feltételrendszerében szerepelne, hogy a vitát csak valamilyen egyedül üdvözítő tudományos fórumon lehet lefolytatni. Az is csak egy rablómese, hogy ilyenek egyáltalán léteznének. A tudományos folyóiratok szerkesztősége is csak azt bizonyítja minden tettével, hogy képtelen ellátni a feladatát, mert a prekoncepciók elvtelen védelmének semmi köze a tudomány céljaihoz. 

Irodalom

Varga Géza: A székely írás eredeztetését akadályozó módszertani hibák

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: Hímes tojások jelei

Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában?

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről