Oldalcsoportok

2022. április 29., péntek

A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása az "Úrföld" és a "Ragyogj magas ősi kő" mondatokkal

Az 1. ábrán látható szép hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyért itt is köszönetet mondok. A tojás elolvasható díszítése a magyar hieroglif írás ősvallási jelentőségű szójeleiből áll.



1. ábra. Zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása az Úrföld és a Ragyogj magas ősi kő mondatokkal (középen), a szár "úr", Föld, ragyogj, magas, ősi és hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "sz", "f", "r", "m", ős és "harmadik k" rovásjelek 



2. ábra. A Szár föld (mai magyarsággal Úrföld) ligatúra


Tekintve, hogy a szójelek nem jelölik a szó pontos hangalakját (ragozását), ez némi szabadságot ad, vagy kényszerít ki az olvasás során. Azaz a 2. ábrán lévő ligatúra ennek megfelelően olvasható Úrföld-nek, Föld urá-nak, vagy Úr földjé-nek is. Ezek és a hasonló megoldások közül akkor tudunk majd egyre jobban és biztosabban választani, ha több hieroglifikus szöveget ismerünk meg és olvasunk el. Ebből remélhetőleg származik majd némi hasznosítható tapasztalat. A jelen esetben azért döntöttem az Úrföld megoldás mellett, mert a trianoni rabló békében Szlovéniához csatolt őrségi területeken van egy Úrföld nevű földrajzi név (néhai Kolossa Elek veleméri szomszédomtól származó adat). Előfordul másutt is. A földrajzi nevek sok egykori ősvallási kifejezést őriztek meg napjainkig, ezért ezeket szerencsés esetben figyelembe vehetjük az olvasatok készítésekor. 



3. ábra. A Ragyogj magas ősi kő alakban elolvasható mondatjel az égig érő fa (a Tejút) egyfajta ábrázolása, egyúttal egy istenidéző szertartás szövegkönyve is, amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor karácsonykor a napisten újjászületik, diadalmasan megjelenik a Tejút hasadékában


Az égig érő fa ábrázolása hármas tagolású (3. ábra). Ezek közül az első és az utolsó rész (a fa két levele) ferde vonalakkal (ragyogó, ragyogj, ragyogtál szójelekkel) díszített. Ez az ismert istenidéző szertartási szövegek jellemzője. Az elsőben szólongatják az Istent. A második jelcsoport az epiphania, az isten megjelenésének jelképe. A harmadikban búcsúztatják az Istent. A három szövegrész teljes olvasata így hangzik: 

Ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj!
Magas ősi kő. 
Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál!

Az akadémikus rovológia, például a 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz hallgat a székely írás létező hieroglifáiról (ősvallási vonatkozásó szójeleiről), vagy kifejezetten letagadja azokat, mint azt Vásáry István szerkesztő tette (szerinte nincsenek a kínaihoz hasonló képszerű jeleink). Ez a köldöknéző magatartás lehetetlenné teszi a szkíták, hunok, avarok és honfoglaló magyarok nyelvéről újabban kibontakozott vita értelmes megoldását. 


Irodalom

Vásáry István: Benkő Elek, Sándor Klára: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 



Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése