Bevezető
A kínai Henan tartományban található Anjang, a Shang dinasztia egykori fővárosa, amely ma Kína egyik legnagyobb és legjelentősebb régészeti kutatóhelye. Néhány éve itt alapították meg a National Museum of Chinese Writing nevű írástörténeti intézményt, mert Anjangban kerültek elő a legérdekesebb írásemlékek, a több, mint 3000 évvel ezelőtt, a Shang-dinasztia (Kr. e. 1600-1046) idejében jóslás céljából csontokra karcolt jelek ezrei. E jóscsontoknak Anjang a fő lelőhelye. A rajtuk fennmaradt feliratokat tekintik a kínai civilizáció legkorábbi írásos emlékeinek, mert belőlük fejlődött ki a máig használt kínai írás. (1)
A múzeum 2017-ben pályázatot hirdetett a jóscsontok jeleinek jobb megismerése céljából. Az ancient-origins.net pályázatról tájékoztató cikke szerint: "A jövő megjóslásának folyamata a jóscsontok segítségével jellemzően egy ügyfél által feltett kérdéssel kezdődött. Ezek a kérdések a legkülönfélébb témákat érintették, beleértve a meteorológiai, mezőgazdasági és katonai kérdéseket. A jós ezután egy éles szerszámmal ráírta a kérdést a csontra/héjra, majd egy lyukat vagy lyukakat fúrt bele. A jóscsontot ezután erős hőhatás alá helyezték, amíg repedések nem keletkeztek. Végül ezeket a repedéseket a jósok értelmezték ügyfeleik számára. ... A feliratokkal teli, közel 200 000 relikvia tanulmányozása után a régészek közel 5000 írásjelet fedeztek fel, de csak 1600-at sikerült megfejteniük. A múzeum képviselői szerint a karakterek megfejtésének folyamata a „megtorpanás” időszakába lépett, ezért „friss szemre” és újításra van szükség a rejtett jelentések megértéséhez." Ezt a szükséges új megközelítést tudjuk biztosítani a hun-magyar írástörténet és a székely szójelek (a magyar hieroglif írás) ismeretében.
A pályázat
A múzeum tekintélyes summát ajánlott minden egyes jel megfejtéséért. A kívánt újfajta megközelítést garantálhatja a hunok és avarok által használt magyar hieroglif írás, amelynek jelei már a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Amerikáig és Ausztráliáig. Mivel a hunok a Xia dinasztia korában és azt megelőzően is együtt éltek a kínaiakkal, nyilvánvaló, hogy a legkorábbi kínai és hun jelek egy része közös gyökerű lehet. Ebből következően a székely írás alapján rekonstruált magyar hieroglifákkal meg lehet kísérelni a jóscsontok néhány jelének elolvasását, mert ez részsikereket eredményezhet. Ennek nehézségeire és lehetőségeire nyújt példát az alábbi jóscsont elolvasási kísérlete.
Az egyik jóscsont néhány jelét - úgy tűnt - a magyar hieroglif írás jelei segítségével azonnal el tudtam olvasni. Persze az olvasatot a fénykép rossz felbontása és a szöveg megkopottsága miatt kezdetben bizonytalanság terhelte. Ezt a jóscsontot (1. ábra) és rövid szövegeit (2/a. és 3/a. ábra) mutatom be e cikkben. A kísérlet során is nyilvánvalóvá vált, hogy a pályázaton indulóknak szükségük lehet a jóscsontok kitűnő fényképére, valamint az eddig felismert és fel nem ismert jelek listájára is.
1. ábra. A kínai jóscsonton az első pillantásra vonalak és lyukak sora, a Lyukó szár (mai magyarsággal Lyukó úr) mondat ismétlődése tűnik fel s csak alaposabb szemügyre vétel esetén látjuk meg a halványabb jeleket, a kezdetben Ősi ragyogó föld alakban elolvasott mondatrészt
A jóscsont mondatai
A jóscsonton két mondatot sikerült elolvasnom a magyar hieroglif írás segítségével. Az egyik: a Lyukó szár, mai magyarsággal: Lyukó úr (2). Ez talán azért szerepel sokszor a csontlemezen, mert egy monoton ismétlődő ima szövege. A másik az Ősi ragyogó Föld mondat. Ez utóbbit terheli az említett bizonytalanság, ezért feltehetően csak a ragyogó Föld részlet olvasata helyes belőle.
2/a. ábra. A Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondat (elemei jobbról balra a magyar hieroglif írás lyuk/Lyukó és szár "úr" jelével megegyeznek)
Külön ajándék a sorstól, hogy a kör alakú Lyukó hieroglifáknál a csontlemez következetesen és teljesen ki van lyukasztva (2/a. ábra), mert ez a gyakorlat ismert a hun-avar-magyar jelhasználatból (3). A fent idézett tájékoztatásból tudjuk, hogy e lyukakat a jós, tehát egy vallási kérdésekben és jelvetésben jártas ember fúrta. Ismerve a vallások hagyományőrző sajátosságát, feltételezhetjük, hogy a jós a saját korát megelőző jeleket és jelhasználatot is jól ismerte. Ez a sajátos jelhasználat (a lyuk jel fizikai kilyukasztása) ugyanis egy hun-avar-magyar szokással egyezik meg, azaz etnikumjelző, mert csak a magyar hieroglif írásban jelenti ez a kör alakú jel a lyuk, Lyukó szavakat.
3/a. ábra. Az első pillanatban Ősi ragyogó Föld-nek olvasott mondat, amelyből végül csak a ragyogó Föld bizonyult helyesnek (balra), valamint fentről lefele a magyar hieroglif írás ős, ragyogó és Föld jelei (jobbra), a három jelből csak kettő egyezik, mert a legfelső jel azonosítását a rendelkezésemre álló első fénykép minősége és a felirat kopottsága miatt kezdetben bizonytalanság terhelte
Az Ősi, ragyogó Föld mondat (3/a. ábra) egy néhány jellel hosszabb, kopott szöveg közepe. Antal Csaba hívta fel a figyelmemet (amiért itt is köszönetet mondok), hogy a jeleket a gyenge fénykép miatt rosszul azonosítottam. E helyen a kínai képírás 'jīn' "kendő, sál, törülköző" és a 'tián' "(termő)föld, szántóföld, művelt terület" jelét írták a csontra. Azaz szerinte nem három jelet, hanem csak kettőt, ám végül mégis igazolódott a középső jel léte is. Antal Csaba kritikája egyúttal részleges igazolása is az olvasatomnak. Ugyanis a Föld szójel esetében azonos a hun-magyar és az eddig ismert kínai olvasat. Ez azt jelzi, hogy a kínai jóscsontok szövegeit érdemes a magyar hieroglif írás jeleivel egyeztetni. Szükséges a hun párhuzamok után kutatni, mert a kínai jóscsont Föld szójele nem a felsorolt kínai (3/b. ábra), hanem egy hun előfordulás (3/c. ábra) Föld jelére hasonlít a leginkább. Ez egy régen ismert egyezés, azonban e nyomon továbbmenve remélhetően további megfeleléseket is találunk. S ha csak egyet is hozzá tudunk tenni az eddig ismertekhez, azzal már előbbre lép a tudomány.
3/b. ábra. Az Antal Csaba által küldött jelmagyarázat (Ryjik Kyril jegyzetei közé másolt képekkel), a felső jel esetében igaza lehet (nem az ős jelünk van a csonton), azonban az alsó (Föld) jel fölötti vízszintes vonal (a ragyogó szójel) az általa küldött fényképen is látszik valamelyest, itt tehát a háromból két jel lehetőséget ad a magyar jelek felől adott olvasatom elfogadására
3/c. ábra. Nagyságos Lyukó földje, vagy Nagyságos Lyukó ragyogó Földje alakban elolvasható hun jelvény a British Museum-ból, a Föld hieroglifa pontosan olyan alakú, mint a tárgyalt kínai jóscsonton
A 3/c. ábrán a kör alakú hun Lyukó jel alatti ékkő - ha vízszintes vonalként is értelmezhető - akkor a ragyogó szójele s ez esetben pontosan ugyanazt a ragyogó Föld olvasatot kapjuk, mint amit a jóscsonton is elolvastunk a 3/a. ábra segítségével. A kérdést a további kutatás eredménye döntheti el. Az eddigi hun és avar leletek alapján a ragyogó Föld kifejezés egy gyakran ismételt ősvallási szlogen volt (3/d. és 6/d. ábra). Ezért számíthatunk a Ragyogó Föld mondat és változatai újabb előfordulásainak felbukkanására, akár egy kínai jóscsonton is (3/a. ábra).
A jóscsont szavai
A jóscsont szójeleit több oldalról is ellenőrízni lehet. Antal Csaba észrevétele az egyik ellenőrzési lehetőségre, a sinológia eddigi eredményeire emlékeztet. Ezeket természetesen alapnak kell tekinteni, ám most éppen ezek lehetséges kiegészítésére kaptunk felkérést.
4/a. ábra. Makói avar kereszt az egyetlen isteni forrásból (Lyukó istentől) eredő négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) jelekből alkotott térképével (az Éden térképével), a keresztszárakon lévő Ak ügy "Ak folyó" mondatok igazolják, hogy folyókról és a forrásukról van szóLyukó a hunok és avarok napistenének egyik neve, vagy jelzője. Ez a szó több rövid hun-avar-honfoglaló hieroglifikus szövegben is előfordul, mindig az isten neveként, vagy jelzőjeként (3/c., 4/a. és 4/b. ábra). Ezt a Lyukó istennevet emlegeti a bodrog-alsóbűi honfoglalás kori rovásfelirat is, hozzá fohászkodtak a gyepvasércet hasznosító kohászok. Ez a név vagy jelző azt fejezi ki, hogy az életerő és minden jó az Istentől származik, hogy az Isten hasonló a bőségszaruhoz, vagy az életet adó forráshoz.
A szár "úr" szó eredetileg Tar hangalakú istennév volt (v.ö. Tórem, Teremtő, Thor, Taru!), ami egy hangváltozás és devalválódás után ma már a magyar nyelvben a belőle származott Úr az Isten legfontosabb jelzője. Eredetileg azt fejezte ki, csak ez mára már elhalványult, hogy az égig érő fával azonos istenről van szó. A szár szójelet a Bél szár "Bél úr" mondatban a honfoglaló magyarok is használták (5. ábra).
Ragyogó szójelünk gyakori a sztyeppi népek írásemlékein (3/c., 3/d., 6/a. és 6/b. ábra). Antal Csaba szerint ez a vízszintes vonal alakú jel a jóscsonton nem létezik. Az észrevételéhez mellékelt fényképen (3/b. ábra) azonban a Föld jel fölött elmosódottan látszik a jel két töredéke, ami alapján esetleg mégis rekonstruálható ez a ragyogó szójel.
A Föld szójel esetében is igazolódni látszik a magyar hieroglifák alapján adott olvasatom, amit biztató jelként értékelhetünk.
Eddig is tudtuk, hogy a székely írás "f" betűjének (a magyar hieroglif írás Föld szójelének) pontos párhuzama található a kínai írás "Föld" jelében. Ezt a kínai jelet ugyan a rizsföldek rajzaként szokták magyarázni, ám ennek a kb. 50 000 éves jelnek ez csupán egy utólagos népi magyarázata. A jel az Éden térképe az egy forrásból kiinduló négy szent folyó ábrázolásával. Ezért található meg az asztrológusok jelkészletében is a "Föld" jeleként, valamint sok más jelkészletben, például a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek és az indiánok népi jelei között is.
A sztyeppi párhuzamos hieroglifikus szövegek közül több is említi, hogy a Föld, vagy az ország az istené, illetve használja velük kapcsolatban a ragyogó jelzőt (3/c., 3/d. és 6/b. ábra). Azaz a jóscsonton vélhetően elolvasható ragyogó Föld mondatnak kitűnő hun és avar párhuzamai vannak, ami indokolja a jóscsont alapos és ismételt szemügyre vételét és az eddigi olvasat újraértékelését a magyar írástörténeti kutatás eredményeinek felhasználásával.
7. ábra. Hun kori mondatjelek Külső-Mongóliából (E. S. Bogdanov nyomán), az olvasatuk balról jobbra: Lyukó sar ten (mai magyarsággal: Lyukó úristen) és Lyukó ten (mai magyarsággal: Lyukó isten), egyértelműen bizonyítja, hogy azon a tájon Lyukót istennek tekintették
Jegyzet
(1) Hozzátehetjük: vannak pedig e jóscsontoknál korábbi hieroglifikus szövegek is Kínából és a környék régmúltjából, de azokat jellemzően nem szokták írásnak tekinteni és el sem tudják olvasni a szakértők. Ezek jelei beépültek a kínai írásba, megtalálhatók az anjangi jelek között is és a hasznosításuk adhat új reményt a jóscsontok további jeleinek megértéséhez.
8. ábra. Lyukó szár "Lyukó úr" olvasatú népi birtokjel a Magyar Néprajzi Lexikonból
(2) A Lyukó szár "Lyukó úr" mondat a hieroglifikus szövegek között ismételten felbukkan. Legkorábbi előfordulása Lyukó sar "Lyukó úr" alakban egy 6500 éves anaui pecsétnyomóról ismert. Előfordul avar és (hun eredetű) meroving világmodellben, meg a Magyar Néprajzi Lexikon birtokjelei között is (8. ábra).
(3) Fontos körülmény a hieroglifikus írásemlékek körében tapasztalható azon jelenség és gyakorlat, hogy a lyuk/Lyukó hieroglifa közepét kilyukasztják és ott egy fizikai lyukat képeznek. Ez a magyar nyelvet azonosítja. Legkorábbi előfordulását egy anaui orsógombról ismerem (9. ábra). Az időrend és az Árpád ház genomjának közel párhuzamos előfordulásai miatt lehetségesnek kell tartanunk, hogy ez a szokás (a lyuk/Lyukó jel közepének kilyukasztása) a Lyukó úr mondattal egyetemben az anaui kultúrából, vagy annak környezetéből került át Kínába a magyarul beszélő preszkíta-prehun népesség vándorlásainak köszönhetően.
Irodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése