Oldalcsoportok

2024. július 11., csütörtök

Hegykői avar övcsat hieroglifikus mondatának párhuzama egy veleméri rajzos sindün

Bevezető

Hegykő régészeti emlékei változatos múltról árulkodnak (1). Nemrég egy ezerháromszáz éves avar lelet bukkant fel, amelyen hieroglifikus (vallásos kötődésű szójeleket alkalmazó) világfa-ábrázolás olvasható (1. ábra). A tömör ezüstből, aranyozással készült darab a korabeli világelképzelés, valamint a magyar nyelv- és jelhasználat dokumentuma. A szimmetrikus, elolvasható világfa-ábrázolást hordozó tárgy egy magas rangú előkelő tulajdona lehetett.

Pócs Éva cikkének köszönhetően éppen most zajlik egy vita a rovológiai téren nem is létező "szakma" berkeiben arról, hogy volt-e a honfoglalóknak világfa-képzete, vagy sem. Pócs Éva szerint lehetett, de nincs rá bizonyíték. A tudományos konszenzus legjobbjai utasították vissza ezt az indokolatlan kételyt, megvédve a kutatás korábbi jogos feltételezését. Ám a múzeumainkban százszámra porosodó világfa-ábrázolásokat ők sem említették, mert a szójelekből összeállított világfákat (amelyekre példa ez a hegykői avar csat is), nem ismerik fel. A rovológiai kudarc azért következett be, mert az elmúlt évtizedekben a "tudományos konszenzus" tudatosan elhanyagolta a magyar nemzeti írás kutatását. E téren az akadémikus tudomány számára - ahogyan azt I. J. Gelb és Püspöki Nagy Péter után Sándor Klára is bevallotta - minden alapvető kérdés tisztázatlan.


A hegykői hieroglifikus világfa

1. ábra. A hegykői avar csat világfát idéző Lyukó ten a magas ősi kő olvasatú mondatjele (balra). valamint az avar hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), ten, "m" (magas), ős és rovásjelek (jobbra, lentről felfele)


Az 1. ábrán lévő avar mondatjelből a Lyukó magas köve részlet megtalálható a 4. ábrán látható XX. századi veleméri rajzos sindün (népi tetőcserépen) is. Velemér falu neve az Attila halála után e tájon gót királyságot szervező Valamár nevét őrzi. A Valamár név a hun Balambér "Bél ember" változata lehet. Ezek az összefüggések a magyarul beszélő avarhun lakosság és kultúrájának folyamatos továbbéléséről árulkodnak.



2. ábra. A hegykői avar csatnak a lapja és a nyelve is elolvasható hieroglifákkal van díszítve



A hegykői avar csat nyelvén az Ak szár (mai magyarsággal kb. Patak úr, vagy Heraklész úr) mondat olvasható.



3. ábra. A hegykői avar csat lapján az eget tartó fa ábrázolási konvencióban a fa egy kétpólusú elolvasható világmodell, az eget a Lyukó ten magas ősi köve olvasatú szimmetrikus mondatjel támasztja alá



Párhuzamok

A hegykői avar csat jelhasználatának akad néhány jellemző sajátossága és azoknak sok párhuzama is van. Ilyen, analógiákkal rendelkező jellegzetesség a magyar hieroglifák használatán és az elolvasható világfa-ábrázoláson túl a szimmetrikus mondat (3., 4., 5., 9. és 11. ábra), az "eget tartó fa" képszerkezet (3., 6. 7. és 10. ábra), a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció (1., 4. és 8. ábra), valamint a kétpólusú világmodell (3., 9-11. ábra) is. Az ábrázolási konvenciókat a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be.

A párhuzamok közül a 4. ábrán látható veleméri rajzos sindün felbukkanó szöveg-egyezés a leginkább figyelemre méltó. Azon jelenségek közé tartozik, amelyek alapján megállapítható: a Nyugat-Dunántúlon zavartalanul megmaradt az avarhun kori jelhasználat és az avarhunok által használt magyar nyelv.



4. ábra. A veleméri rajzos sindü fényképe és fotógrafikája a növényt ábrázoló, világfára utaló, Lyukó magas köve olvasatú szimmetrikus mondattal (Sindümúzeum, Velemér)



5. ábra. A Telkiben előkerült szimmetrikus hun mondatjel olvasata: Élő sar (mai magyarsággal: Élő úr)



6. ábra. A pécsi székesegyház Árpád kori faragványain fennmaradt "eget tartó fa" képszerkezet olvasata: Egy ős Óg (mai magyarsággal: Egy ős az ég)



7. ábra. Az avar eredetű Gizella kincs turulos fibulájának részlete az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció illusztrációja, a fa olvasata: Isten (ős + ten), minden jel elolvasásával: Ragyogó nagy Isten




8. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves írásemléke a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció  megvalósítása, olvasata: Lyukó ten "Lyukó isten", jobb oldalon lent a megfelelő székely jelek: a "ly" (lyuk/Lyukó) és a "tprus" (szabír ős), amely utóbbi egykor a ten "isten" szót is rögzítette, talán a Ten, a szabírok őse mondatjeleként




9. ábra. A szalacsi X. századi világmodelles gyűrű és a székely "d" (Dana), valamint "s" (sar "úr, sarok") jelekkel azonos hieroglifái



10. ábra. A Vörösmarton fellelt hun kardfüggesztőRagyogó Khuár nagy szár magas köve (mai magyarsággal: Ragyogó Khuár nagyúr magas köve) szimmetrikus mondattal (fotógrafika)




11. ábra. Az ábra bal oldalán látható paziriki szkíta szimmetrikus szöveg olvasata: Nagyságos Lyukó, jobbra a paziriki jeleknek megfelelő székely "n" és "ly" rovásbetűk



Jegyzetek

(1) Hegykő a leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal rendelkező Sopron vármegyei községek egyike. A Kr. e. III. és II. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. A római kori lakottság emlékeit is őrzi a Soproni Múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előtti időből származó germán temetőt tártak föl 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett. A községet 1262-ben említi egy oklevél Villa Igku néven, ami pogány áldozati kőre utal (zu dem Heiligen Stein – mondták rá a németek). Az Egykő "Szent kő" nevet később Hegykővé alakította a népi etimológia.

A Soproni Múzeum régészei az utóbbi néhány évben több alkalommal is végeztek kisebb kutatásokat, hogy a település beruházásait megelőzően feltárásra kerüljenek ezek az emlékek. Legutóbb néhány hete, egy nagyobb infrastrukturális fejlesztés kapcsán jártak a terepen, ekkor látott napvilágot ez a lélegzetelállító épségben megmaradt késő avar kori, azaz VIII. századi övcsat (1. ábra). A régészek a nyár második felében további vizsgálatokat terveznek, hátha megtalálják az övgarnitúra többi darabját is.

Ez az elolvasható lelet elvileg lehetőséget nyújt a "szakmának" arra, hogy a székely írással és a magyar hieroglif írással szembeni merev elhatárolódását sutba vesse. Erre a szembenállásra több elszólás is utal:

- Az egyik a Magyarságkutató Intézet írástörténészének, Fehér Bencének az Intézet kiadványában közzétett álláspontja, miszerint "Nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". (Fehér/2022/122). Mintha az Intézetben senki sem tudná, hogy egy írásemlék díszes is lehet. A magyar hieroglif írás az ősvallás jelrendszere volt, ezért (az agitatív hatás érdekében) eleink kifejezetten törekedtek a szép íráskép kialakítására. A jeleket nem is sorokba, hanem képekbe szervezték, amelyek az ősvallás legfontosabb témáit illusztrálták. Például ezért alkotnak elolvasható mondatjeleket a honfoglalás kori világfa-ábrázolások, amelyek létéről, vagy nemlétéről mostanában Pócs Éva cikkét követően országos vita bontakozott ki. Ennek azonban nem lehetett semmiféle szakmai eredménye (az előkerült honfoglalás kori világfa-ábrázolásokat nem mutatta fel senki), mert a "tudományos konszenzus" a szakmai és etikai korlátai (a Fehér Bence által is terjesztett balítélet) miatt nem képes a díszes szövegek elolvasására.

- A másik a Nemzeti Régészeti Intézet elzárkózása az elolvasható honfoglalás kori leletek megismerésétől.

Előrelépésre csak akkor kerül sor, ha a "tudományos konszenzus" megteszi a szükséges lépéseket a jelenlegihez hasonló látványos szakmai-etikai csődök elkerülésére. Aligha lehet ugyanis másképpen értékelni azt, hogy a szakma az írástani alultápláltsága és a módszertani tisztázatlanságok miatt e vitában nem hozza fel érvként a százszámra létező világfa-ábrázolásokat. Ezáltal lehetőséget ad Pócs Évának és társainak a magyar identitás alapjait képező tárgyi és szemantikai tények kétségbevonására és letagadására. Kérdés, hogy a magyar nemzet meddig engedheti meg magának ezt a luxust, ha az identitás nemzetmegtartó erő?

A javíthatalanul optimisták szabadon reménykedhetnek egy jobb kor eljövetelében, amikor az írástörténeti múlt feltárása érdekében a kutatás legjobbjai felhagynak a sehova sem vezető köldöknézéssel (a finnugrista parasztvakítás kritikájának elhárítására feltupírozott dilettánsgyűlölettel) és hajlandók lesznek a nyílt tudomány elveinek megfelelő értelmes eljárásra.

- A kínai-magyar közös szervezéssel készülő hun kiállítás lehetőséget nyújt az esetleg bekövetkező változás felmérésére, mert a hun tárgyak között is szép számmal találhatók magyarul megszólaló hieroglifikus nyelvemlékek.

- Ugyanígy megmérettetésre ad lehetőséget a Hoppál Mihály nevéhez kötődő, a Magyarságkutató Intézetben készülő új Magyar Mitológia leírás is. A magyar nemzet számára évszázadokra emlékezetes tudományos eredmény lesz ez, különösen akkor, ha az alkotók figyelmet fordítanak a hieroglifikus nyelvemlékeinkre is. A magyar hieroglif írás ugyanis a magyar ősvallás jelrendszere volt.


Irodalom

I. J. Gelb: A Study of Writing, University of Chicago Press, Chicago, 1952., 1963.

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 1996.

Fehér Bence: Egy újabb rovásíráskorpusz ígérete 2022., (academia.edu)

Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteményeI. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

2 megjegyzés:

  1. avarok=polak huszarok stb
    https://www.youtube.com/watch?v=vHJA03kArFw&list=PLvHMC_t2ji5NxOSHNaNQb63ElPK5-1U1m&index=208&t=6s

    VálaszTörlés