"A Staffordshire-i kincs az angolszász arany és ezüst fémtárgyak eddigi legnagyobb kincse. Csaknem 4600 tárgyból és fémtöredékből áll, összesen 5,1 kg aranyat, 1,4 kg ezüstöt és mintegy 3500 gránátvörös ékszert. Gyakran úgy írják le, mint "a kora középkori műtárgyak valaha felfedezett legszebb gyűjteménye" - írja Merike Joosep a közösségi portálon.
"A kincs valószínűleg i.sz. 650 és 675 között rakódott le, és valószínűleg a 6. és 7. században készült műtárgyakat tartalmaz. Egy fémdetektor fedezte fel 2009-ben az angliai Staffordshire-ben, Lichfield közelében, Hammerwich falu közelében, egy mezőn. A helyszín az angolszász Mercia királyságban volt a kincs lerakásának idején.
2. ábra. A világoszlopot idéző háromszög alakú sar "sarok, úr" jel közepén az egyik mezőben egy sar "úr" hieroglifa, a másikban meg a Ten országa mondat olvasható, a kettő együtt, mai magyarsággal Úr ten országa olvasatú (Halasy-Nagy Endrétől kapott kép)
A kincs „radikális” jelentőségű az angolszász régészetben. A műtárgyak szinte mindegyike harci jellegű, és nem tartalmaznak kifejezetten nők által használt tárgyakat. A kidolgozás átlagos minősége rendkívül magas, és különösen figyelemre méltó az egyedi tárgyak, például kardok és sisakok nagy száma, amelyekből a kincsben lévő töredékek nagy része származott.
Három vallási tárgyon kívül a kincsben található tárgyak katonai jellegűek, és nincsenek háztartási tárgyak, mint például edények vagy evőeszközök, női ékszerek, amelyek a gyakoribb angolszász aranyleletek. Állítólag a tartalom "a gondosan kiválasztott minden jelét mutatja". Nagy az egyetértés abban, hogy a kincsben található tipikus tárgy a 7. században készült.
4. ábra. Az egyik leleten a tulipán is megjelenik (ez ős + ten, azaz Isten olvasatú az énlakai mondatjel alapján), az alatta lévő kereszt a Dana istennév jele (ezt a nevet Erdélyben ma is használják)
A tartalom számos finoman megmunkált ezüst és arany karddíszítést tartalmaz, amelyeket a fegyverekből eltávolítottak, beleértve a 66 arany kardmarkolat-gallért és sok arany markolatlemezt, amelyek némelyikén zoomorf mintázatú cloisonné gránát berakása van. A talált 86 kardütő a valaha volt legnagyobb, egyetlen összefüggésben feltárt kardütő, számos különböző típussal (néhány korábban ismeretlen) támasztja alá azt az elképzelést, hogy a markolatokat széles időintervallumban gyártották.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb arany- és ezüsttárgyat szándékosan távolították el azokról a tárgyakról, amelyekhez korábban csatolták őket.
A kincsben három kereszt is található, amelyek arra utalnak, hogy a keresztény emblémákat szerencsebűbájként használták a csatákban.
A nagyon finom darabokból egy harcos sisakot és egy egyedi kardszárat raktak össze a kutatók 2015-ben.
Úgy gondolják, hogy a fogás Penda Mercian királyé, egy pogány vezetőé, aki i.sz. 655-ig uralkodott."
Számunkra az a legérdekesebb, hogy az elképesztő ötvös-szakmai tudásról árulkodó tárgyak egy részén magyar hieroglifikus szövegek olvashatók. Ez hun és avar készítésre, vagy hatásra utal, amit az ismert párhuzamok (5. és 7. ábra) meg is erősítenek.
A Staffordshire hoard tárgyain akad további kutatni és magyarázni való. Sorra kell venni a Staffordshire-i kincs tárgyait és közzé kell tenni az elolvashatóak olvasatait. Eddig is tudtuk, hogy a Brit szigetekre hunok által vezetett germánok jutottak el és a hagyatékuk feltárása fontos a rovológia számára. Ezeket a székely írással írt szövegeket - fogcsikorgatva bár - kezdi nyelvemléknek tekinteni a "tudományos konszenzus".
7. ábra. A zamárdi avar temetőből előkerült csat felső részén egy hasonló, a Magasságos Bél szár köve (mai magyarsággal: Magasságos Bél úr köve) olvasatú mondat jelenik meg
A Zamárdi avar temetőben talált szövegben a szár hieroglifa képszerűbb változatát használták (7. ábra).
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Staffordshire-i amulett hun mondatokkal (academia.edu)
