Oldalcsoportok

2023. október 27., péntek

Staffordshire hoard elolvasható kincsei

"A Staffordshire-i kincs az angolszász arany és ezüst fémtárgyak eddigi legnagyobb kincse. Csaknem 4600 tárgyból és fémtöredékből áll, összesen 5,1 kg aranyat, 1,4 kg ezüstöt és mintegy 3500 gránátvörös ékszert. Gyakran úgy írják le, mint "a kora középkori műtárgyak valaha felfedezett legszebb gyűjteménye" - írja Merike Joosep a közösségi portálon.



1. ábra. A lapos tetejű "piramisok" közepén több más hieroglifa mellett a "fejjel lefele lógó" Nagy szár "Nagyúr" jelek is olvashatók (Halasy-Nagy Endrétől kapott kép)


"A kincs valószínűleg i.sz. 650 és 675 között rakódott le, és valószínűleg a 6. és 7. században készült műtárgyakat tartalmaz. Egy fémdetektor fedezte fel 2009-ben az angliai Staffordshire-ben, Lichfield közelében, Hammerwich falu közelében, egy mezőn. A helyszín az angolszász Mercia királyságban volt a kincs lerakásának idején.


2. ábra. A világoszlopot idéző háromszög alakú sar "sarok, úr" jel közepén az egyik mezőben egy sar "úr" hieroglifa, a másikban meg a Ten országa mondat olvasható, a kettő együtt, mai magyarsággal Úr ten országa olvasatú (Halasy-Nagy Endrétől kapott kép)


A kincs „radikális” jelentőségű az angolszász régészetben. A műtárgyak szinte mindegyike harci jellegű, és nem tartalmaznak kifejezetten nők által használt tárgyakat. A kidolgozás átlagos minősége rendkívül magas, és különösen figyelemre méltó az egyedi tárgyak, például kardok és sisakok nagy száma, amelyekből a kincsben lévő töredékek nagy része származott.



3. ábra. A gombokon a Nagy szár "Nagyúr" mondat ismétlődik a köriratban, a gomb csúcsán vagy a magas kő olvasatú piramis, vagy a hármas halom alakú ország jel látható (Merike Joosep nyomán)


Három vallási tárgyon kívül a kincsben található tárgyak katonai jellegűek, és nincsenek háztartási tárgyak, mint például edények vagy evőeszközök, női ékszerek, amelyek a gyakoribb angolszász aranyleletek. Állítólag a tartalom "a gondosan kiválasztott minden jelét mutatja". Nagy az egyetértés abban, hogy a kincsben található tipikus tárgy a 7. században készült.


4. ábra. Az egyik leleten a tulipán is megjelenik (ez ős + ten, azaz Isten olvasatú az énlakai mondatjel alapján), az alatta lévő kereszt a Dana istennév jele (ezt a nevet Erdélyben ma is használják)


5. ábra. A kereszt és a tulipán (a Dana isten mondat) így jelenik meg egy hun ékszeren, amit a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek, a teljes mondat olvasata a hármas halommal együtt: Dana isten országa


A tartalom számos finoman megmunkált ezüst és arany karddíszítést tartalmaz, amelyeket a fegyverekből eltávolítottak, beleértve a 66 arany kardmarkolat-gallért és sok arany markolatlemezt, amelyek némelyikén zoomorf mintázatú cloisonné gránát berakása van. A talált 86 kardütő a valaha volt legnagyobb, egyetlen összefüggésben feltárt kardütő, számos különböző típussal (néhány korábban ismeretlen) támasztja alá azt az elképzelést, hogy a markolatokat széles időintervallumban gyártották.

Úgy tűnik, hogy a legtöbb arany- és ezüsttárgyat szándékosan távolították el azokról a tárgyakról, amelyekhez korábban csatolták őket.

A kincsben három kereszt is található, amelyek arra utalnak, hogy a keresztény emblémákat szerencsebűbájként használták a csatákban.

A nagyon finom darabokból egy harcos sisakot és egy egyedi kardszárat raktak össze a kutatók 2015-ben.

Úgy gondolják, hogy a fogás Penda Mercian királyé, egy pogány vezetőé, aki i.sz. 655-ig uralkodott."

Számunkra az a legérdekesebb, hogy az elképesztő ötvös-szakmai tudásról árulkodó tárgyak egy részén magyar hieroglifikus szövegek olvashatók. Ez hun és avar készítésre, vagy hatásra utal, amit az ismert párhuzamok (5. és 7. ábra) meg is erősítenek. 

A Staffordshire hoard tárgyain akad további kutatni és magyarázni való. Sorra kell venni a Staffordshire-i kincs tárgyait és közzé kell tenni az elolvashatóak olvasatait. Eddig is tudtuk, hogy a Brit szigetekre hunok által vezetett germánok jutottak el és a hagyatékuk feltárása fontos a rovológia számára. Ezeket a székely írással írt szövegeket - fogcsikorgatva bár - kezdi nyelvemléknek tekinteni a "tudományos konszenzus". 

 



6. ábra. A Staffordshire-i korong köriratán a Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve, esetleg a Magas kő ura) mondat ismétlődik 



A 6. ábra jobb szélén a székely írás "m" (magas), "sz" (szár "úr") és "harmadik k" (kő) jele látható. A magas kő az Istennel azonos világoszlop neve.


7. ábra. A zamárdi avar temetőből előkerült csat felső részén egy hasonló, a Magasságos Bél szár köve (mai magyarsággal: Magasságos Bél úr köve) olvasatú mondat jelenik meg


A Zamárdi avar temetőben talált szövegben a szár hieroglifa képszerűbb változatát használták (7. ábra).



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Staffordshire-i amulett hun mondatokkal (academia.edu)

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel





Varga Géza





Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...


2023. október 26., csütörtök

A moszkvai régió XI századi bronzkeresztjének hieroglifikus mondatai

Budai László írja a közösségi hálón: "A Pinteresten találtam az alábbi keresztet a következő felirat kíséretében: 11. századi régi orosz kereszt, amelyet a moszkvai régióban találtak krumpliásás közben 2021-ben. (Древнерусский крест 11 века Найден в подмосковье при копке картошки в 2021 году.) Érzek a leírásban némi anakronisztikusságot. A kereszt viszont szép a jelrendszerével együtt. ... ám gyenge találat adatok nélkül. Ezért gondolkodtam úgy, hogy a közösség esetleg többet tud erről a keresztről. Hátha valaki találkozott már az eredetijével."

Erre a felkérésre válaszként íródott ez a cikk. A kereszt ugyanis beleillik a honfoglalás kori és Árpád kori bronzkeresztek sorába, amelyek némelyikén székely rovásjeleket (pontosabban ezek szavakat jelölő párhuzamait) is megtaláltuk már. Ilyen a nagymácsédi kereszt (1) és egy Árpád kori ereklyetartó bronzkereszt (1/b. ábra) is. E moszkvai kereszt jelei is elolvashatóak a magyar hieroglif írás (a székely írás vallási kötődésű szójeleket használó változata) segítségével.

A tárgy kereszt alakú, vagyis azonos a székely írás "d" betűjének alakjával. Ez a "d" betű, pontosabban Dana hieroglifa már az ősvallás jelképrendszerében, a kőkorban is istenjelkép volt (3).

Krisztus fején is megjelenik a kereszt, ami szokatlan, de helyénvaló, mert a méltóságjelölőknek ott van a helye. E jelhasználatnak (a fejen viselt székely rovásjelnek) sztyeppi előzményei és párhuzamai vannak, például a kercsi hun diadémon, a nagyszentmiklósi kincsen és horezmi érmen is.



1/a. ábra. A moszkvai körzetben előkerült XI. századi bronzkereszt és a hieroglifáinak megfelelő székely jelek



1/b. ábra. Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal (Archaeológiai Értesítő, 1908/384.), valamint a mondatjel párhuzama Énlakáról, egy hun ékszerről, a somogyvári leletek közül és a vizsolyi templomból 


Krisztus mellén a székely írás X alakú "b" (Bél) jele van, ami a fiúisten nevét rögzíti (1).

Erősíti ezt a feltételezést az X (Bél) hieroglifa alatt lévő függőleges egyenes, ami a székely írásban az "sz" betű, a magyar hieroglif írásban pedig a szár "úr" jele. Ezek együtt a Bél szár (Bél úr) kifejezést rögzítik, ami elolvasható honfoglaló magyar (2/a. ábra), avar (2/b. ábra) és hun (2/c. ábra) leleteken is. Közelálló íráskép (Bél isten emléke) maradt fent az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacson is (2/d. ábra).



2/a. ábra. A Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrűBél szár "Bél úr" kifejezéssel



2/b. ábra. A zamárdi avar temető egyik csatjának nyelvén a Bél szár "Bél úr" mondatban a szár hieroglifa képszerűbb változatát látjuk



2/c. ábra. Hun csat a Bél szár "Bél úr" mondattal




2/d. ábra. Ragyogó Bél atya mondat a
z Aquincum-Szőlő utcai avar kulacsról, az alsó sorban jobbról balra a székely írás "r" (ragyogó), "b" (Bél) és "ty" (atya) jelei



2/e. ábra. A wittischlingeni meroving fibula Bél nagy szár (mai magyarsággal:  Bél nagyúr) olvasatú részlete


2/f. ábra. A tiszaalpári Árpád kori ezüstgyűrű jeleinek olvasata: Ragyogj, ragyogj Nagyságos Bél szár (mai magyarsággal a Ragyogj nagyságos Bél úr) Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál 


A moszkva környéki bronzkereszten a Bél szár megnevezés alatt lévő vízszintes vonal a ragyogó szójele. E kis vonal alakú szójel arról nevezetes, hogy igen sokféle dőlésszöge lehet. Ami annak köszönhető, hogy az istenidéző szertartások szövegkönyvei általában egy képet alkotnak, ahol a "ragyogó" hieroglifák csoportjai az égbolton elhelyezkedvén, nagyon különböző állásúak. Példa erre a zamárdi avar temető egyik szíjvégén lévő szembőlnézeti világmodell (3. ábra). Ugyanakkor a szár hieroglifának volt egy ágakat is ábrázoló, képszerűbb változata (2/b. ábra) s esetenként annak alkalmazásával elkerülhették a ragyogó és a szár jel összekeverését.



3. ábra. A zamárdi avar temető egyik szíjvégének részlete a ragyogó hieroglifák égbolton elhelyezett csoportjaival, a középen elhelyezett, gazdagon aranyozott Nagy jó sar (Nagy jó úr) mondat az Isten megnevezése

A Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondatában a ragyogó hieroglifa vízsszintes (4. ábra). A moszkvai kereszten a jelekből képeket alkotó jelhasználat eredményeképpen balra dőlő, jobbra dőlő és vízszintes változatát is megtaláljuk a ragyogó hieroglifának. Krisztus csuklóira azonban - bár ott az ábrázolás kívánalmainak egy függőleges vonal felelne meg - három ferde vonalat tettek. Ezek ugyanis a ragyogó szójelek, amelyeket így meg lehet különböztetni a szár hieroglifáktól (1. ábra).


4. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország olvasatú mondata


A moszkvai kereszt Krisztusán a köpeny alja egy szimmetrikus jelsort alkot. Ennek közepén a "zászlós s" (azaz a sar/szár "úr" hieroglifa) változatát látjuk (1. és 5/a. ábra). Előtte és utána is van egy-egy nagy hieroglifa. Ezt a szimmetrikus jelsort nagy sar/szár "nagyúr" alakban olvashatjuk el.


5/a. ábra. A Moszkva környéki bronzkereszt sar/szár "úr" hieroglifája az Istennel azonos világoszlop (a Tejút) jelképe


5/b. ábra. A Karos II. 29. sírból előkerült tarsolylemez sar/szár jele (balra), amely a székely írás "s" (sar "sarok, úr") és "sz" (szár "növényi szár, úr") jeleiből alkotott kép az istennel azonos világoszlopról


5/c. ábra. Hun szíjvég a hieroglifikus Bél a nagyon nagy úr mondattal Nyergesújfalu Sánc-hegyről a Moszkva környéki bronzkereszten is olvasható sar/szár "úr" hieroglifával a középpontjában



5/d. ábra. A honfoglalás kori anarcsi korong a világoszlopot (a Tejutat) ábrázolja fa képében


Istenidéző szertartási kézikönyv a bronzkereszten

A sztyeppi írásemlékek kevéssé ismert, pedig gyakran előforduló típusa az istent megidéző szövegek csoportja. Istenidéző szertartási kézikönyv vázlatának tekinthető jellegzetes írásemlék ez a Moszkva környéki bronzkereszt is. Az emlékcsoport ismerői számára feltűnő a Krisztus csuklóin lévő "vonalkázás". A köpeny ujjának lezárására elegendő lett volna egyetlen függőleges vonal is, itt azonban három ferde vonal van. Ez a ferde vonal a magyar hieroglif írás ragyogj, ragyog, ragyogtál szójele (a székely írás "r" betűje). E vonalak a képszerű hieroglifikus ábrázolásokon egy istenábrázolás, vagy az isten megnevezésének két oldalán szoktak csoportosan megjelenni (1., 3. és 6. ábra). Így jellemzően három jelcsoport alakul ki, ami az istenidéző szertartások hármas tagolásának felel meg. A kezdő (hívogató) és a befejező (búcsúztató) jelcsoport döntően ferde vonalakból áll, a középső pedig maga az epiphania, az Isten megjelenésének megörökítése.

Találunk hasonlót az 531 táján a szabírhunok számára a mervi oázisban készített Szent Korona pártájának Krisztus-zománcán is (6. ábra). A kezdő és befejező jelcsoportokban mindkét tárgyon három-három ferde vonalat találunk Krisztus két oldalán. S a két szövegben egyaránt megtalálható a Ragyogó sar (mai magyarsággal: Ragyogó úr) szövegrészlet.

E jelek hieroglifikus mondatokat alkotnak a moszkva környéki bronzkereszten. A sajátos alkalmazás beleillik a kor és a hely jelhasználatába:

Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Bél szár, ragyogó nagy sar/szár. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál.

Mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Bél úr, ragyogó nagy úr. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál.

A párhuzamok közül említésre érdemes a nagymácsédi bronzkereszt, amelynek jelei latin betűkkel és rovásjelekkel is értelmes olvasatot adnak.

Van egy további - a "szakma" által régen ismert, ám elolvasatlanul hagyott - Árpád kori ereklyetartó bronzkereszt is, amelyiken az Egy ten "Egy isten" hieroglifák olvashatók Krisztus arcán (1/b. ábra).

Azaz a sztyeppi hun-szabír-magyar kereszténység emléke, vagy hatása lehet ez a Moszkva környéki bronzkereszt is.



6. ábra. Istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata a Szent Korona pártájának Krisztus-zománcán


Jegyzet


(1) A nagymácsédi keresztet ábrázoló szlovák érmet kiadó Szlovák Nemzeti Bank honlapja szerint a galántai járásban előkerült nagymácsédi (Velka Maca-i) kereszt X-XI. századi. A kereszt felülete „vésett szimbólumokkal“ és figurális ábrázolással díszített. A „vésett szimbólumok“ azonban a székely rovásírás N, D, N, és R jeleivel azonosak. A vésett betűket páronként összefogja egy-egy föléjük rótt, szóhatárt jelölő vízszintes vonás. A mással-hangzókat magánhangzókkal kiegészítve a NaD iNRi (mai írásmóddal a „Nagy INRI“) szöveget kapjuk. A kereszteken az INRI felirat feltüntetése szokásos jelenség, a kereszt készítője ehhez csupán a nagy jelzőt illesztette. Nagy szavunkat ma nem „d“-vel, hanem „gy“-vel írjuk, de hogy ez nem volt mindig így, azt a nádor „nagyúr“ szavunk is alátámasztja. A „gy“ hang egyébként nem a „g“, hanem a „d“ lágy párja, amit a rovásírásos szöveg (amely a nádor előtagjához hasonló, még lágyulás nélküli alakot rögzít) helyesen érzékeltet. Nagy szavunk „nad“ alakját a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1372-ből említi. Bár erre vonatkozó konkrét adatom nincs, feltételezem, hogy ez a rovásírásos kereszt a honfoglaláskori magyar temetők egy részének besorolásával kapcsolatos véleményeltérések és a rovásírás kutatásának elhanyagolása miatt véletlenül került a szlovák éremre. Mivel a köztudomás szerint Árpád magyarjai pogányok voltak, ezért kézenfekvőnek látszhatott a keresztet valamivel későbbre keltezve, szláv emléknek tekinteni. 

Valójában már a hunoknak is volt három keresztény püspöksége. A 150 évig a hunoknak adózó mervi oázisban 531 táján készült a Szent Korona a szabírhunok (magyarok) számára. Ezekről a szabírokról írja Jordanes, hogy ők tartják a kezükben az északi erdős területek prémkereskedelmét. Azaz eleink régen otthon lehettek a szlávok által is lakott kelet-európai és nyugat-szibériai területeken, ahol később is érvényesült a hatásuk.

(2) Bél istent a krónikáink Nimród néven emlegetik. Bonfini szerint Nimród neve a zsidó krónikákból került a magyarok évkönyveibe. Egyúttal persze a ruha szíja, kötése is lehet ez az X. Ám a hasonló anyagi elemeket szándékosan szokták túlhangsúlyozni a hieroglifikus szövegeket hordozó képszerű ábrázolásokon a jelek megjelenítése érdekében. Tehát az ősvallás fiúistenének helyébe lépő Krisztus ábrázolására szándékosan tették hangsúlyosan ezt az X alakú jelet. A pogány tömegeket így csábították a keresztény templomba.  

(3) Erdélyben a székelyek ma is mondják néha: Dana verjen meg! A szóhasználat hun eredetű lehet (7. ábra).

7. ábra. Kölked Feketekapu avar lelőhelyen előkerült, az Al-Duna mentén továbbélő hun csoportok által készített veret a Nagyságos Dana mondattal


Irodalom

Archaeológiai Értesítő 1908/384. 
http://real-j.mtak.hu/335/1/ARCHERT_1908_uf_028.pdf

Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán 

Varga Géza: A Szent Koronaszületésének ideje, helye ésalkalma

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán 

Varga Géza: Tiszabezdéd Harangláb honfoglalás kori gyűrűjének hieroglifái



Varga Géza





Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

2023. október 23., hétfő

A Hohhot-i Inner Mongolia Museum 内蒙古博物院 hun díszpántjának hieroglifikus mondatai

A díszes hun pántot a Hohhot-i Belső-Mongólia Múzeum (Inner Mongolia Museum, simplified Chinese: 内蒙古博物院traditional Chinese: 內蒙古博物院pinyin: Nèiměnggǔ Bówùyuàn) őrzi. A fényképét Beliczai Máriának köszönöm (1. ábra). Ahogyan az az eddig megismert hun hieroglifikus írásemlékek alapján várható volt, a leleten lévő "díszítések" a magyar hieroglif írás segítségével elolvashatóak. E cikkben ezt az olvasatot mutatom be. 



1. ábra. A Belső-Mongólia Múzeum hun díszpántjának fényképe és hieroglifikus mondatai


A díszpánton hieroglifákból (vallásos jelentőségű szójelekből) álló felülnézeti világmodellek ismétlődnek (1. ábra). A szójelek két mondatot is rögzítenek. 

- A kerek világmodell a teremtett és rendezett Föld (az Éden) jelekből alkotott térképe. A mellette lévő Lyukó jelekkel együtt ez megengedi a Lyukó Földje olvasatot. A hieroglifikus szövegek gyakori mondanivalója ez: a Földet, vagy az országot az Isten tulajdonának mondják (mint pl. az Árpád kori karcagi csatkarikán is). A világmodell a két hieroglifának megfelelő székely "ly" (Lyukó) és "f" (Föld) jellel együtt az ábra bal alsó negyedében látható. 

- A világmodell belsejében lévő jelek a Ragyogó, jó Khuár (mai magyarsággal a Ragyogó jóságos folyó úr) olvasatot teszik lehetővé. A  szavunknak egykor "folyó" értelme is volt, amit a mai olvasatban a pontosabb megértés érdekében feltüntettem. Ez a folyó a Jóistennel azonos Tejút. 

A hun díszpánt Ragyogó jó Khuár (mai magyarsággal: Ragyogó jó úr) mondatának közeli változatát megtaláljuk a magyar hímestojásokon is. Például az 1. ábra jobb alsó negyedében lévő mondathoz grafikailag és tartalmilag is közel álló mondat olvasható a 2. ábrán lévő hímes tojáson. Ez utóbbi a Ragyogó Jóma szár (mai magyarsággal Ragyogó Jóma úr)  mondatot hordozza (Míves Tojás Múzeum, Zengővárkony). 



2. ábra. Hímes tojás a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumból a Ragyogó Jóma szár (mai magyarsággal: Ragyogó Jóma úr) mondattal


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.