Kaptam egy felhívást az Őrségi Vendégváróktól, amelyen egy mandalafestő alkalomra invitálnak. Kavicsokra lehet mandalákat festeni s azokat haza is lehet vinni. Rokonszenves ötlet, az Őrségbe látogató turisták figyelmét minden lehetséges érdekességgel és foglalatossággal le kell kötni. Tőkehiányos vidékeken (s ugyan hol van a közelben tőkebőség?) célszerű olyasmivel kezdeni, ami a helyi anyagokat hasznosítja, némi szellemiség hozzáadásával. Kézenfekvő gondolat a kavicsfestés (vagy akár a hímes tojás festése is - amelyen eredeti mandalák is előfordulnak). Ha jól érzik magukat a vendégek, akkor visszajönnek és segítik az őrségiek megmaradását.
1. ábra. Szép kavicsok a mandalafestő körből
Hasonló mandalafestő próbálkozásokkal egyre gyakrabban találkozunk. Én legutóbb a zalaegerszegi nyomdában láttam egy fiatal nőt, aki a maga festette mandalákat sokszorosította ott. Örvendenék, ha ennek a mozgalomnak lenne komolyan vehető anyagi eredménye és egyúttal valódi tudományos ismeretterjesztő hatása is. Miért ne használnánk fel őseink örökségét, ha az szép is, meg hasznos is?
2. ábra. Felülnézeti világmodell egy veleméri rajzos sindün, a pontos megfelelőjét Hoppál Mihály néprajzkutató mutatta be egy nepáli magar példán, a középső X az Ószövetségben is említett, egy forrásból kiinduló négy szent folyó rajza (Bél isten szójele), körülötte négy Föld szójellel, a magyar királyok a koronázáskor azért intéztek kardvágást a világ négy tája felé, mert ez a szokásos (már a sumer királyok óta gyakorolt) kifejezése annak, hogy magukat a négy világtáj urának tartják
Az - sajnos - a legtöbb esetben ránézésre kiderül, hogy a mandalafestők nincsenek igazán tisztában a mandala fogalmával és azzal sem, hogy a legszebb és magyarul elolvasható mandalákat mi magyarok készítettük még hun korunkban. Ezeknek a hun eredetű magyar világmodelleknek elolvasható szövege van és rokonságot tartanak az indián, a tibeti és az indiai mandalákkal is. Amiből nyilvánvaló a mandalakészítés végső soron kőkori eredete. Rokonszenves lenne, ha a mandalafestőink törekednének a magyar és az őrségi mandalahagyomány megismerésére, megőrzésére és népszerűsítésére. A hagyománytisztelet nem öncél, hanem - s ezt talán mindenki megérti - jól felfogott anyagi érdek is. Ugyanis, ha értelmes vendég téved a köreinkbe, az kíváncsi lehet a kitűnő tökös-mákos rétest majszolgatván az írás és a népi jelkészlet eredetére, korai alkalmazásaira is. Ha ez a vendég szellemi izgalmat is jelentő értékes magyarázatot kap tőlünk a mandalákról, aminek helyi vonatkozásai is vannak (hiszen több őrségi falunak van saját világmodellje) akkor jobban érzi magát és szívesebben belemarkolhat a pénztárcájába is.
A mandala magyarul felülnézeti világmodell. A teremtett és rendezett világ részeit ábrázoló jelekből alkotott, végsőkig leegyszerűsített, elolvasható világtérkép. Ebből fakad, hogy egyes indiai mandalák egy-egy imádság szövegét rögzítik. A hazai világmodelleken is megfigyelhető ugyanez, ősvallási imádságot rögzít például a szombathelyi Iseumban kiásott római kori hun világmodell. A hasonló (körben kiolvasható) világmodellek idővel köriratokká váltak, amelyek a legkorábbi négysoros verseink és népdalaink forrásai lettek. Ilyen, világmodellből kialakult körirat van a berekböszörményi gyűrűn és a karcagi csatkarika is.
Számunkra fontos, hogy azok a jelek, amelyek az igazi mandalákat (felülnézeti világmodelleket) alkotják, azonosak a magyar hieroglif írás jeleivel, azaz kivétel nélkül képszerű szó- vagy mondatjelek. Ugyanezek a hieroglifák szerepelnek az archaikus mintájú őrségi fazekasedényeken, vagy hímes tojásokon is, meg a festett ládák vagy rajzos sindük világmodelljein. Örvendenék neki, ha a mandalafestők mindezek iránt érdeklődnének és felhasználnák őket a saját vállalkozásuk fejlesztésére, vonzóbbá és kulturálisan érdekesebbé tételére.
Az irodalomjegyzékben szereplő cikkeimben ilyen felülnézeti világmodelleket mutatok be.
4. ábra. Az Iseum területén kiásott római kori hun világmodell köriratában a Lyukó ten országa mondat ismétlődik
Számunkra fontos, hogy azok a jelek, amelyek az igazi mandalákat (felülnézeti világmodelleket) alkotják, azonosak a magyar hieroglif írás jeleivel, azaz kivétel nélkül képszerű szó- vagy mondatjelek. Ugyanezek a hieroglifák szerepelnek az archaikus mintájú őrségi fazekasedényeken, vagy hímes tojásokon is, meg a festett ládák vagy rajzos sindük világmodelljein. Örvendenék neki, ha a mandalafestők mindezek iránt érdeklődnének és felhasználnák őket a saját vállalkozásuk fejlesztésére, vonzóbbá és kulturálisan érdekesebbé tételére.
6. ábra. Veleméri világmodell
7. ábra. Szentgyörgyvölgyi világmodell
Irodalom
Varga Géza: Angolszász boglár hun mondatokkal
Varga Géza: A balatonújlaki és bakui világmodellek párhuzamossága a hun-magyar azonosság bizonyítéka
Varga Géza: A veleméri világmodell frank és indián párhuzama
Varga Géza: Frank világmodell a sar og "Óg úr" ligatúrával
Varga Géza: Frank világmodell hun jelekkel
Varga Géza: A Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Őrségi tartalom (további, őrségi vonatkozású cikkek)
Varga Géza: A magyarság jelképei (könyvismertető)
Varga Géza: Veleméri rajzos sindük
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó jelei
Varga Géza: Czibor Imre tálkájának felülnézeti világmodellje
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Rómainak mondott gyűrű a III. századból
Varga Géza: A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése