1. ábra. A meroving boglár világmodellje (középen) és jeleinek székely párhuzama (jobbra), a legvalószínűbb olvasata sugár irányban és a köriratban is: Nagy Lyukó sar (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó úr)
Megkapó szépségű és írástani tanulságokkal is szolgáló világmodellt olvashatunk el a jelen cikkben bemutatásra kerülő meroving bogláron. A korong jelei egytől egyig a magyar hieroglif írás és a székely írás jelei - azaz egy (eredetileg) hun jelvénnyel lehet dolgunk. A hasonló meroving ékszerek hun eredetűek, vagy ihletésűek.
A teremtett és rendezett világ szakrális középpontját (az Ararát körüli Édent) jelek segítségével ábrázoló világmodellek több évezredes szabálya szerint a világ középen az Isten, a sarkain pedig (esetenként az oldalfelezőkön is) a magasba vezető út jelének kell szerepelnie. E feltételrendszernek a központi, kereszt alakú ligatúra is megfelel, mert közepén van Lyukó napisten hieroglifája, amihez a világoszlopot ábrázoló sar/sarok (mai magyarsággal úr) jelek csatlakoznak (2. ábra). A korong köriratában négyszer ismétlődik a Nagyságos Lyukó úr mondat, amit körben olvasható, négysoros imádságként alkalmazhattak. Egyes indiai világmodellekről tudjuk, hogy imádságként elolvashatók. Ez a több ezer éves ősvallási szokás adhatja a magyarázatát annak, miért négysorosak a legrégebbi magyar népdalok. Ebből viszont arra is következtethetünk, hogy e korong szövegét annak idején valamilyen dallam segítségével énekelték. A dallam ma is létezhet a magyar népdalkincsben, csak - a kereszténység felvétele miatt - ma már másik szöveg kötődhet hozzá.
2/b. ábra. A kelet-európai hun kereszt a meroving korong készítójének gondolatot adó hun jelhasználat és ősvallás dokumentuma
2/a. ábra. A Lyukó sar, mai magyarsággal Lyukó úr olvasatú mondatok keresztet alkotnak
2/b. ábra. A kelet-európai hun kereszt a meroving korong készítójének gondolatot adó hun jelhasználat és ősvallás dokumentuma
3. ábra. A Nagy Lyukó sar (mai magyarsággal Nagyságos Lyukó úr) mondat
4. ábra. A meroving hieroglifák és a székely betűk összehasonlító táblázata
Az "s" (sar "sarok, úr") hieroglifának három változata is látható a bogláron, ugyanezek a jelváltozatok a magyar népi hieroglifák között és a székely írásban is megtalálhatók. A négy hegyábrázolás az Éden négy hegységét (a Kaukázust, Elburzt, Zagroszt, Tauruszt) jelképezi.
A fenti meroving hieroglifák elolvasásakor és a székely jelekkel való összehasonlításuk során ugyanazokat a rendszerszerű azonosságokat és eltéréseket találtuk, amelyeket más hieroglifikus szövegeknél is tapasztaltunk.
Például a meroving nagy hieroglifa egy álló hegyet ábrázol, míg a székely "n" betű ehhez képest - a rovástechnológia igényeinek megfelelve - egy negyed fordulattal függőlegesre lett állítva.
A 4. ábra alsó sorában szereplő székely "s" betű Bél Mátyás ábécéjéből való. Őt rendre azzal szokás vádolni, hogy a pennával papírra írás miatt váltak cikornyássá a jelei, ezért - így szól a körültekintést nélkülöző akadémikus verdikt - Bél Mátyás jelei "barokkosan rontottak". Ezzel szemben itt azt tapasztaljuk, hogy az aranydrótból formált meroving sar/sarok szójel vége még jobban kunkorodik, azaz még "barokkosabbnak" mondhatnánk, ha a merovingok sejthettek volna bármit is a barokk kor későbbi megszületéséről. Valójában arról van szó, hogy a nagy szójelet meg kellett különböztetni a hozzá nagyon hasonló Óg hieroglifától, ezért az előbbinek a szélét kifelé, az utóbbiét pedig befelé kunkorították. (2) E kunkorodásokból az is következik (azok számára, akik ismerik az ősvallás irodalmát), hogy e jelek az égbolt kupoláját ábrázolják. A szelek ugyanis néha felemelik és visszaejtik az ég boltozatát, amelynek ezért a pereme csorbult.
A sar jel kiolvasásakor pedig csak akkor kapunk értelmes mai mondatot, ha a sar helyett az úr szót illesztjük a mondatba. Ennyit változhatott a nyelv a sar szójelből kialakított székely "s" betű megszületése óta.
E sorozatosan jelentkező megfigyelések azt igazolják, hogy a hieroglifák értelmét és hangalakját is megközelítettük, megtudtunk valamit a magyar nyelv és írás hun kor óta(?) bekövetkezett változásairól.
Jegyzetek
(1) Az írástani ismeretek színvonala az akadémikus "tudomány" számára nem engedi meg a jelvény kifejezés használatát a hasonló hieroglifikus leletek esetében, hiszen "mint tudjuk" ezek csak díszítések. Ezen a küszöbön a végzettségükre és a beosztásukra büszke "tudósok" - az eddigi tapasztalataim alapján - még akkor sem hajlandók átlépni, ha megbeszéljük és a beszélgetőpartnerem szóban elismeri, hogy nincs olyan törvény, miszerint egy dísz nem lehet egyúttal elolvasható is, sőt vannak kifejezetten díszítő célzattal alkalmazott írások is (mint pl. az egyiptomi hieroglif írás). Miután mindezeket az írástani elveket megbeszéltük és egyeztettük pl. a Magyar Nemzeti Múzeum egyik főigazgató-helyettesével, azt követően a budapesti hun(?) jelvény elkeskenyedő részén lévő "sormintáról" tárgyalván, mégis visszatért az - Á, az csak díszítés! - "érvhez" és meg sem próbálta ellenőrizni, hogy a "díszítés" elolvasható-e, vagy sem.
(2) Sarok szavunk két (sar és Óg) hieroglifa hangalakjának egyesítéséből keletkezett azzal összefüggésben, hogy a világmodellek sarkain e két jel szokott előfordulni. A jelek összetartozása a bronzkor óta megfigyelhető az anatóliai és a kárpát-medencei leletanyagban, előfordul az Iseum területén kiásott hiteles, római kori leleteken is.
Irodalom
Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Az abingdoni világmodell
Szabír jelek az Iseumban
Hun írásemlékek idegen címkével (égipatróna.hu)
Merovingok vagy késő hunok? (Obrusánszky Borbála)
Gepidák a meroving-kultúra időszakában (Arcanum)
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás
Magyar hieroglif írás
Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (youtube video)
Például a meroving nagy hieroglifa egy álló hegyet ábrázol, míg a székely "n" betű ehhez képest - a rovástechnológia igényeinek megfelelve - egy negyed fordulattal függőlegesre lett állítva.
A 4. ábra alsó sorában szereplő székely "s" betű Bél Mátyás ábécéjéből való. Őt rendre azzal szokás vádolni, hogy a pennával papírra írás miatt váltak cikornyássá a jelei, ezért - így szól a körültekintést nélkülöző akadémikus verdikt - Bél Mátyás jelei "barokkosan rontottak". Ezzel szemben itt azt tapasztaljuk, hogy az aranydrótból formált meroving sar/sarok szójel vége még jobban kunkorodik, azaz még "barokkosabbnak" mondhatnánk, ha a merovingok sejthettek volna bármit is a barokk kor későbbi megszületéséről. Valójában arról van szó, hogy a nagy szójelet meg kellett különböztetni a hozzá nagyon hasonló Óg hieroglifától, ezért az előbbinek a szélét kifelé, az utóbbiét pedig befelé kunkorították. (2) E kunkorodásokból az is következik (azok számára, akik ismerik az ősvallás irodalmát), hogy e jelek az égbolt kupoláját ábrázolják. A szelek ugyanis néha felemelik és visszaejtik az ég boltozatát, amelynek ezért a pereme csorbult.
A sar jel kiolvasásakor pedig csak akkor kapunk értelmes mai mondatot, ha a sar helyett az úr szót illesztjük a mondatba. Ennyit változhatott a nyelv a sar szójelből kialakított székely "s" betű megszületése óta.
E sorozatosan jelentkező megfigyelések azt igazolják, hogy a hieroglifák értelmét és hangalakját is megközelítettük, megtudtunk valamit a magyar nyelv és írás hun kor óta(?) bekövetkezett változásairól.
Jegyzetek
(1) Az írástani ismeretek színvonala az akadémikus "tudomány" számára nem engedi meg a jelvény kifejezés használatát a hasonló hieroglifikus leletek esetében, hiszen "mint tudjuk" ezek csak díszítések. Ezen a küszöbön a végzettségükre és a beosztásukra büszke "tudósok" - az eddigi tapasztalataim alapján - még akkor sem hajlandók átlépni, ha megbeszéljük és a beszélgetőpartnerem szóban elismeri, hogy nincs olyan törvény, miszerint egy dísz nem lehet egyúttal elolvasható is, sőt vannak kifejezetten díszítő célzattal alkalmazott írások is (mint pl. az egyiptomi hieroglif írás). Miután mindezeket az írástani elveket megbeszéltük és egyeztettük pl. a Magyar Nemzeti Múzeum egyik főigazgató-helyettesével, azt követően a budapesti hun(?) jelvény elkeskenyedő részén lévő "sormintáról" tárgyalván, mégis visszatért az - Á, az csak díszítés! - "érvhez" és meg sem próbálta ellenőrizni, hogy a "díszítés" elolvasható-e, vagy sem.
(2) Sarok szavunk két (sar és Óg) hieroglifa hangalakjának egyesítéséből keletkezett azzal összefüggésben, hogy a világmodellek sarkain e két jel szokott előfordulni. A jelek összetartozása a bronzkor óta megfigyelhető az anatóliai és a kárpát-medencei leletanyagban, előfordul az Iseum területén kiásott hiteles, római kori leleteken is.
Irodalom
Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Az abingdoni világmodell
Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
Levél Sosztarits Ottó úrnak, a szombathelyi ISEUM igazgatójának
A Conques-i Szent Fidesz-szobor magyar hieroglifái
A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást
Frank világmodell hun jelekkel
Frank turul magyar hieroglifákkal
Frank világmodell a sar og "Óg úr" ligatúrával
Hun írásemlékek idegen címkével (égipatróna.hu)
Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal
Merovingok vagy késő hunok? (Obrusánszky Borbála)
Gepidák a meroving-kultúra időszakában (Arcanum)
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás
Magyar hieroglif írás
Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (youtube video)
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése