Tóth Csaba és Kiss József Géza jegyzi a Martin Opitz Kiadó által 2020-ban megjelent munkát, az Árpád kori magyar pénzek katalógusának III. kötetét. Ebben sorozatosan bukkanok olyan szójelekkel írt mondatokra, amelyek a magyar hieroglif írás segítségével elolvashatók s amelyekről eddig semmit sem tudott a tudomány. Közülük előbb a Ragyogó nagy ország mondatot mutatom be az Árpád kori ÉH 180 érem előlapjáról (1. ábra), mert ennek avar és hun előzménye is van. Azt követően ugyanonnan a Lyukó sar ten (mai magyarsággal: Lyukó úristen) mondatot adom közre az etruszk megfelelőjével együtt (4. és 5. ábra).
1. ábra. Az ábra felső sorában az egyik apahidai hun turulon lévő Ragyogó ország, a Gizella kincs turulos fibuláján lévő Ragyogó nagy ország és az Árpád kori ÉH 180 érem jelmontázsának Ragyogó nagy ország alakban elolvasható részlete, az alsó sorban a székely írás "n" (nagy) és "r" (ragyogó) jele, valamint a heraldika által megőrzött ország szójel
A magyar hieroglif írás eredetileg a kőkori ősvallás kb. 40 szójelből álló jelkészlete volt és - jelenlegi tudásunk szerint, a jelkészlet szűkössége miatt - rövid ősvallási fohászokon kívül más, hosszabb szövegek rögzítésére nem volt alkalmas (1). Ilyen rövid, ősvallási kötődésű mondatokat lehet olvasni a hieroglifikus írásemlékeken, közte az Árpád kori pénzeken is. E rövid mondatok esetenként ismétlődnek, amint ezt a tárgyalt mondatnál is látjuk. Az 1. ábrán látható hun és avar előzmények azt jelentik, hogy az Árpád házi uralkodók hun és avar állameszmét (nyelvet, írást, kultúrát) örököltek az elődeinktől.
E néhány szójel a koronatan gyökereiről is árulkodik, mert az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Koronát az országgal azonosítja. Ha ezen az uralkodót ábrázoló éremképen a korona helyén megjelenik az ország szójele (amelyik a sumér khur "hegy, ország" szójellel genetikus kapcsolatban van), az a koronatan és talán a Szent Korona létezéséről is tanúskodik (mert nem ismerünk másik koronát, ami az országot a koronával vetné össze). (2)
2. ábra. Az Árpád kori ÉH 180 dénár uralkodót ábrázoló előlapja, ahol a vizsgált Ragyogó nagy ország jelmontázs a korona helyén jelenik meg
A koronát idéző jelektől jobbra és balra is egy-egy karika alakú lyuk/Lyukó hieroglifa látható az érmén. Ezekkel együtt egy szabályos szimmetrikus mondatot alkotnak (3. ábra), ami többek között az Altáj vidéki szkítákra, valamint a hunokra és avarokra is jellemző szövegkép-alkotási módszer volt. Az így kiegészült mondat olvasata: Lyukó ragyogó, nagy országa. Lyukó a szkíták, hunok és avarok napistenének neve, vagy jelzője, amellyel gyakran találkozhatunk a régészeti leleteken látható hieroglifikus szövegekben.
3. ábra. Az éremkép uralkodójának koronáját is tartalmazó szimmetrikus mondat olvasata: Lyukó ragyogó nagy országa (fotógrafika)
4. ábra. Az érem uralkodójának a teste is elolvasható jelekből áll, a fej alatti rész olvasata: Lyukó sar ten (mai magyarsággal: Lyukó úristen) (fotógrafika)
5. ábra. Alba Longa-i etruszk urna központi helyén lévő jelek pontosan megegyeznek az Árpád kori ÉH 180 dénár uralkodójának testét idéző jelekkel (fotógrafika)
Az 5. ábrán lévő Alba Longa-i jelmontázs párhuzama a jelekhez tartozó hangalakok egyfajta ellenőrzését is lehetővé teszi, mert az etruszk főisten neve (Tin) egyeztethető a magyar ten jelnévvel (az isten szavunk második szótagjával). A jelcsoport közepén lévő lyuk/Lyukó jel közepén van egy fizikai lyuk, amelyik a kunyhót modellező urna szellőzőnyílása. Ezt a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenciót más esetekben magyar etnikumjelzőnek tekintettem, mert csak a magyar hieroglif írásban jelent lyukat ez a jel.
Az etruszkok e régebbi jelrendszere, amelyik jobbára cseréptárgyakon maradt fent, a neolitikus forradalom bevándorlóival kerülhetett Anatóliából a Balkánon és a Kárpát-medencén át Itáliába. Jellemzője e vándorló népesség jelhasználatának, hogy a Vincsa kultúra jeleiből 49 magyarazonos. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ten jele a bizonyság arra, hogy ezen az úton a ten jel és a Ten/Tin istennév is átkerülhetett Etrúriába. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy az ősvallás, a koronatan gyökerei és az állameszme lényege is legalább ilyen idős.
A fentiekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az Árpád házi érmeinken található nem latinbetűs szövegek igen régi, akár neolitikus ősvallási hagyományt is őrizhetnek. A magyar őstörténet kutatása új lendületet vehet, sok problémás kérdés választ kaphat, ha a múzeumok polcain porosodó több száz, vagy több ezer hieroglifikus szövegünket, közte a hasonló éremfeliratokat az akadémikus tudomány elolvassa és hasznosítja.
Jegyzetek
(1) Később ebből a kb. 40 szójelből kialakultak a székely írás betűi s attól kezdve a betűírás már szabadabb szövegrögzítést tett lehetővé.
(2) Az olvasó esetleg csóválja a fejét, amikor ebben a cikkben a szkíta, hun, avar, etruszk és sumér jelrendszer mellett a Vincsa kultúra jeleivel is rokonítom a magyar hieroglif írás s ami ezzel nagyjából egyet jelent, a székely írás jeleit. Ezt az álláspontomat több más érv mellett a Nemetz Tiborral végzett matematikai valószínűségszámítás eredményére alapozva alakítottam ki. Ugyanis az derült ki e számítás során, hogy az emberiség által használt írásrendszerek monogenezissel, egyetlen ősi központból (a kőkori ősvallás jelkészletéből) formálódtak ki. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legkorábbi jelrendszer lényegében (a Genevieve von Petzinger által bemutatott 10-40 000 éves jelek több, mint fele) azonos a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleivel. Ezért az írástörténeti kutatás terén nehezen behozható előnnyel rendelkezünk más népek kutatóival szemben. Bárhova nézünk (az európai neolitikum jeleitől az amerikai indiánok edényeiig, a hun ékszerekig, vagy az ainu sámánköpenyekig), mindenütt ismerős jeleket és elolvasható szövegeket talál az, aki már megismerkedett a magyar hieroglif írás szójeleivel.
Irodalom
Tóth Csaba - Kiss József Géza (2020): Az Árpád kori magyar pénzek katalógusa III., II. Andrástól Ottóig, Martin Opitz Kiadó, Budapest
Varga Géza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése