Oldalcsoportok

2024. április 29., hétfő

Árpád kori hieroglifikus írásemlékek Rózsa Zoltán és Szigeti Judit cikkében

Rózsa Zoltán és Szigeti Judit Visszaforduló állatalakok Árpád-kori gyűrűkön, csüngőkön/pecsétlőkön  c. tanulmányában mutatja be két egyszerű Árpád kori hieroglifikus írásemlék képét (1). Hozzátehetem: a visszaforduló állatalakok egy végső soron kőkori eredetű mitológiai mondanivalót közvetítenek, ezért a jeleiket joggal nevezhetjük hieroglifáknak (ősvallási kötődésű szójeleknek) (2). Az alábbi ábrákon ezek olvasatát adom közre. 



1. ábra. Az Árpád kori korong emberalakján egy függőleges szár "úr", a szarvas előtt pedig egy ferde ragyogó hieroglifa látható (Kiskundorozsma, Daruhalom-dülő)



Az 1. ábrán lévő korong két jelét alig lehet megkülönböztetni egymástól. Ezért illik tájékoztatnom az olvasót arról, hogy milyen szempontok alapján döntöttem a fent adott magyarázat mellett, azt milyen bizonytalanság terheli és milyen másik olvasat lehetséges még ezen kívül. 

A székely írásban ma a függőleges egyenes az "sz" (szár "növényi szár, úr"), a ferde vonal pedig az "r" (ragyog, ragyogj, ragyogtál) betűje. A régiségben azonban az "sz"-nek gyakoribb a képszerű, ágakkal is rendelkező változata, amelyet napjainkig megtalálunk például a hímes tojásainkon. Az "r" esetében pedig rendszeresen találkozhattunk vízszintes, ferde és függőleges változattal is (amelyek gyakran csoportokban mutatkoztak). Van tehát esély bármelyik jel eltérő magyarázatára. 

A döntést végül az a megfontolás segítette, hogy az Árpád korban (tehát a jelformákat illetően egy viszonylag kései és modern korban) már kialakulhatott a székely írásban máig fennmaradt formakincs. Ennek megfelelően, ám még nem egyetlen hangot jelölő betűként, hanem szójelként olvastam el őket (mert egy magányos betűnek aligha lett volna szerepe). 

Az ágakkal rendelkező képszerű szár szójel ebben az időpontban talán már visszavonult a népi (az Árpád korban is hagyományőrzőnek tekintett, díszítést is célzó) jelhasználatba. Ezt a korongot már olyan szakember készíthette, aki a társadalom fejlődési irányvonalat követő rétegének ízlését kiszolgálva az újabb székely jelformákat alkalmazta. 

Támogatni látszott ezt a megoldást a két szójel jelentése is. Az "úr" jelentés jobban illett az emberalakhoz, a "ragyog" pedig a szarvashoz. Az állat ugyanis a csillagokból kirakott égi  szarvasvadászatban a ragyogó jelzővel gyakran jellemzett égi folyón menekül az üldözői elől. Azaz a szarvas melletti ferde vonal lehet a Tejút jelképes ábrázolása is.



2/a. ábra. Hadúszoboszló-Aranyszeg lelőhelyről származó szarvasábrázolás kacskaringó alakú "folyó" hieroglifával (amelynek párhuzama a magyar uralkodói jogar kristálygömbjébe vésett oroszlánon látható)



2/b. ábra. A magyar királyi jogar kristálygömbjébe vésett oroszlánábrázoláson is megjelenik a "folyó" hieroglifa



Az alább látható párhuzamok (3-12. ábra) segítenek megközelíteni a fenti rövid Árpád kori írásemlékek jeltörténeti és ősvallási vonatkozásait, egyúttal érzékeltetik az identitást meghatározó gyökerezettségüket is.


Jegyzetek

(1) A régészek intézményesítettnek látszó szokása szerint ezek elolvasható voltát nem említik, ezért a jelen cikkben - rovológiai tekintetben előzetes bejelentés gyanánt - olvasattal egészítem ki a szerzők által közölteket. Az olvasathoz a székely írás előzményét jelentő szójeles írásunk segítségével jutottam, amely írásrendszert a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be 1993-ban.

(2) Érdemes lenne megvizsgálni, hogy ez a jellegzetes testtartás visszaköszön-e a Kassziopeia-Auriga-Perzeusz csillagképek által alkotott csillagszarvas  tartásában is. Ezt a Tejúton a Sarkcsillag (a napisten palotája) felé menekülő csillagszarvast ugyanis egy lapp mítosz szerint az Orion csillagkép és a mögötte lévő Gemini "Ikrek" csillagkép űzi egy égi szarvasvadászaton. Nem nehéz e képben a csodaszarvas mondánkat és a magyar mitológia szereplőit: Enéh, Nimród, Hunor és Magor alakját felfedezni. A kőkorban ez a történet és a szereplői Eurázsia és Amerika tájain széles körben ismertek voltak (3. ábra). 



3. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz az égig érő fánál (a Tejútnál) folytatott szarvasvadászat ábrázolásával  (a szerző fotógrafikája)




4. ábra. A sumer sar "növényzet" szójel (L172)




5. ábra. Magyarszombatfai edény az Éden jelekből összeállított, idealizált térképével, közepén a lyuk/Lyukó jellel (ez a bőség és az életerő forrásával azonos napisten jelképe), valamint négy szár "úr" hieroglifával, amelyek az égbe vezető utat, az Istennel és a Tejúttal azonos égig érő fát idézik




6. ábra. A sumer "szül, teremt" szójel (L58) jelentése igazolja azt a felismerésünket, hogy az edényeink fazekasjelei azért idézik fel az Édent, mert az edénynek is teremtő, életerőt adó hatást tulajdonítanak







orsegi_szallashely

8. ábra. Franz Simon őrségi edénye a szár "növényi szár, úr" képszerű szójelével


9. ábra. Muraszombati edény az Istennel azonosnak tekintett Tejútra utaló, az égig érő fát ábrázoló szár "növényi szár, úr" képszerű szójelével




10. ábra. Alsólendvai cserépedény a szár "növényi szár, úr" lineárissá vált szójelével





11. ábra. Árpád kori edény az Istennel azonosnak tekintett Tejútra utaló  "folyó" hieroglifával



12. ábra. A trialeti kultúra aranycsészéje a Jó sar (mai magyarsággal: Jó úr, vagy A folyó ura) mondattal



Irodalom

Rózsa Zoltán - Szigeti Judit: Visszaforduló állatalakok Árpád-kori gyűrűkön, csüngőkön/pecsétlőkön  Kincsvadászat kaland és tudomány - közösségi régészet projektek Pest megyében, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 2021., (academia.edu)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől





Varga Géza




Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...


2024. április 28., vasárnap

Soroksári honfoglalás kori hieroglifikus írásemlékek Bencze Zoltán és Szigeti Judit cikkében

Az academia.edu-n jelent meg Bencze Zoltán és Szigeti Judit Honfoglalás kori temető Soroksár határában c. cikke, amelyben az alábbi honfoglalás kori írásemlékek képét közlik. A régészek intézményesítettnek látszó szokása szerint ezek elolvasható voltát nem említik, ezért e cikkben - rovológiai tekintetben előzetes bejelentés gyanánt - olvasattal egészítem ki a dolgozatukban közölteket. Az olvasatot a székely írás előzményét jelentő szójeles írásunkkal értem el, amely írásrendszert a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be 1993-ban. Amennyiben a Teremtő megengedi, mindegyik írásemlékről külön cikket fogok írni, hogy alaposabb elemzést adhassak és párhuzamokat mutathassak be róluk. 



1/a. ábra. Soroksári honfoglalás kori lelet a szimmetrikus Nagyságos Lyukó szár (mai magyarsággal: Nagyságos lyukó úr) mondattal


Az 1/a. ábra bal szélén lentről felfele a honfoglalás kori nagy, sar "sarok, úr", Lyukó és a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változata látható. Az ábra jobb szélén a honfoglalás kori hieroglifáknak megfelelelő székely "n" (nagy), "s" (sar "sarok, úr"), "ly" (Lyukó), népi szár "növényi szár, úr" hieroglifa, valamint a székely írás "sz" (szár) jele van. Ezek az ismert székely rovásjelek és a 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók tették lehetővé az elolvasást.

A leletleírás ezt mondja a jelekről: "három pontkör, levélminta és inda dísz".

A ló csontjai között hosszú, keskenycsont-

háromszög díszítéssel, tegez szájának oldalsó díszlapja, 10,5×0,6 cm, ltsz.: 2010.131.34.(5. kép 3.)

1/b. ábra. A szimmetrikus Nagy Lyukó szár mondatot hordozó soroksári honfoglalás kori lelet rajza és fényképe


Az 1. ábrán látható lelet a szerzők leírása szerint: "(5. kép 4.) A tegez
szájrészének oldalsó síkját egy vékony hosszúkás lemez díszíthette, melyen ismét sajátos mintát látunk. A motívum párhuzamát, és fémen való térképét a tarsolylemezeken, azok szegélydíszítésében, szablyák ezüstlemez alkatrészein, hajfonatkorongokon láthatjuk. A minta a háromszög alakú vésetek pontból indított változata. A csontlemez hátoldala irdalt, a vésetekben szintén vörös festék nyoma látható, és igen jó megtartású."



1/c. ábra. A karosi tarsolylemez peremén körbefutó jelsorban ismétlődik a világoszlopot ábrázoló "háromszög alakú véset" (a székely írás "zászlós s" jelének hieroglifikus előzménye)



2. ábra. A soroksári sar "sarok, úr" jel az Istennel azonosnak tekintett Tejút egyfajta jelképes ábrázolása hegyekből rakott világoszlop formájában






3. ábra. A soroksári nyaklánc végein a sar "sarok, úr", közepén a Lyukó és a nagy, a közbenső elemeken pedig a Dana és az ős hieroglifát találjuk 



Irodalom

Bencze Zoltán - Szigeti Judit: Honfoglalás kori temető Soroksár határábanBudapest Régiségei 2010. 42-43. p. 53-79. 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást? 

Varga Géza: Honfoglaló tartalom





Varga Géza




Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...


2024. április 26., péntek

Elolvasható szemelvények az Avarok és szlávok kiállítási katalógusból

Az academia.edu-n jelent meg egy kiállítási katalógus Avarok és szlávok címmel, amelyben néhány rovológiai érdekességű leletet is bemutat Anita Dugonjic és szerkesztőtársa. Mint a bevezetőben írja, az Avarok és szlávok című nemzetközi kiállítás két részből áll: az Avarok és szlávok a Dráva folyótól délre egy horvát kiállítás, az Avarok és szlávok a Dunától északra pedig egy szlovákiai kiállítás. A kiállításokon horvát múzeumok, magángyűjtemények régészeti anyagai, köztük a közelmúlt régészeti feltárásai során talált tárgyak egy csoportja, valamint szlovákiai múzeumok és intézmények tárgyai láthatók. A fent említett időszakot gondosan kiválasztott ékszerek, harci felszerelések, mezőgazdasági eszközök, kerámia és csonttárgyak mutatják be. 

A tárgyak némelyikén a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható mondatok vannak, amit a szerkesztők nem vettek észre.  A jelen cikkben e leletek leírását egészítem ki az olvasatukkal. Az egyes írásemlékek részletesebb leírását külön-külön cikkekben fogom közreadni. A magyar hieroglif írást a kb. 40 azonosított szójelével és az ábrázolási konvencióival egyetemben a 2017-ben kiadott Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le. 


1/a. ábra. A Vukovár melletti Sotinban fellelt avar jelvény három Ragyogó szabír (ős)ten mondatjelből áll



1/b. ábra. A Sotin-i jelvény részlete talán az egykor a szabíroknál használatos bálvány rajzát őrizte meg


A Sotin-i jelvénynek az 1/b. ábrán látható részlete Ragyogj, ragyogj, ragyogj Szabír (ős)ten! olvasatú. Az alján három ferde vonal (ragyogj/ragyog/ragyogtál szójel) ismétlődik. A tetején két ten "isten" szójel van egymás felett, ami a nikolsburgi ábécében lévő tprus mondatjel alapján szabír ős alakban is olvasható és az égig érő fát ábrázolja. Egy régi Szabír isten mondatjel változata lehet e kis bálvány-modell tetején. Erről külön cikket szeretnék írni később. 






2. ábra. Úristen magas köve olvasatú Nustárban (Berzétemonostoron) talált veret a Vinkovci Városi Múzeum anyagából




3. ábra. Biskupija (Knin megye) felülnézeti világmodellje Nagyságos Lyukó mondatokkal a Split-i múzeumból




4. ábra. Biskupija (Knin megye) szembőlnézeti világmodellje a Ragyogó ég mondattal a Split-i múzeumból




5/a. ábra. Brestovac (Pozsega környékén) előkerült veret az Orion csillagképet ábrázoló, az atyaistent jelképező Nimród tamgával








6. ábra. Cadavica lelőhelyről származó ezüstgyűrű a Ragyogj nagyságos Lyukó mondattal a zágrábi múzeumból




7. ábra. Citluk-i lelet (Bosznia), Zadar-i múzeum, az olvasat: Ragyogó nagy folyó




Irodalom 

Anita Dugonjić  - Anita Rapan Papeša: Avari i Slaveni / Avars and Slavs / Avarok és szlávok, Kiállítási katalógus (academia.edu) 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást? 

Varga Géza: Hun és avar tartalom 

Varga Géza: Szarmata régészeti leletek magyar mondatokkal 

Varga Géza: Honfoglaló tartalom





Varga Géza




Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...



2024. április 25., csütörtök

Kimmer sztélé Kair faluból a hieroglifikus Lyukó a ragyogó folyó mondattal

I. V. Brujako Két kimmeriai sztélé a Fekete-tenger északnyugati régiójából c. cikkében közli két kimmer (1) kőoszlop képét és leírását. Mindkét szobrot a Fekete-tenger északnyugati régiójában találták. Ez a fajta szobor - írja a szerző - valószínűleg köztes láncszem a tisztán fallomorf (kimmer) és antropomorf (szkíta) szobrok között. A figyelmünkre leginkább méltó részlet az egyik sztélén egy elolvasható hieroglifákból (ősvallási vonatkozású szójelekből) alkotott, kerek pajzsszerű kompozíció (1. ábra). A jelen cikkben e hieroglifákat olvasom el a magyar hieroglif írás segítségével. 


1. ábra. A kimmer sztélé Lyukó a ragyogó folyó alakban elolvasható jelmontázsa, balról a kimmer hieroglifák, jobb szélen pedig fentről lefele a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "r" (ragyogó), "j" ( "folyó") és "us" (ős) rovásjelek



2. ábra. A ferdén áthúzott pajzsmező a székely írás "ly" (Lyukó) rovásjelének egyik változatára emlékeztet (a székely jel azért szilvamag alakú, mert a kört nehéz lenne fába róni)


Az olvasat a Lyukó olvasatú nagy körre ferdén keresztbe tett, nyílvesszőre emlékeztető (ős, vagy ragyogó ős olvasatú) jelsor miatt két rétegűnek tűnik. A egyik lehet a kisebb jelekből álló Lyukó, a ragyogó folyó mondat. Lényegében ez a jelsor alkotja a nagy kört. A másik a nagy körből és a "nyílvesszőből" álló Lyukó ős, vagy Lyukó a ragyogő ős mondat.

E sztélé nyilvánvalóvá teszi, hogy a korai vaskorban Kelet-Európa nagy részét uraló kimmerek ugyanazt a jelkészletet használták, mint az őket megelőző neolitikus és bronzkori kultúrák népessége, valamint az őket követő szkíták, hunok, szarmaták, avarok és honfoglaló magyarok is. Mivel az ótürk írás és a germán rúna ettől a magyar hieroglifikus jelkészlettől észrevehetően eltér (eltérő jelformáik vannak és modernebb írásrendszert képviselnek), kézenfekvően merül fel a kérdés, hogy ennek nyelvi okai vannak-e.    


3. ábra. A kimmer sztélé nézetei



4. ábra. A kimmer sztélé fényképe



Jegyzetek

(1) A kimmerek a Kr. e. XII. század és Kr. e. VIII. század között uralták az eurázsiai sztyeppe Kárpátok és Kaukázus közötti részét. Hérodotosz a Fekete-tenger északi partvidékének legősibb népeként ír róluk.


Irodalom

I.V. Brujako: ДВЕ КИММЕРИЙСКИЕ СТЕЛЫ ИЗ СЕВЕРО-ЗАПАДНОГО ПРИЧЕРНОМОРЬЯ (Két kimmeriai sztélé a Fekete-tenger északnyugati régiójából), Povolzhskaya Arkheologiya. 47, 2024.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza: Szkíta tartalom







Varga Géza




Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...