Soroksári honfoglalás kori hieroglifikus írásemlékek Bencze Zoltán és Szigeti Judit cikkében

Az academia.edu-n jelent meg Bencze Zoltán és Szigeti Judit Honfoglalás kori temető Soroksár határában c. cikke, amelyben az alábbi honfoglalás kori írásemlékek képét közlik. A régészek intézményesítettnek látszó szokása szerint ezek elolvasható voltát nem említik, ezért e cikkben - rovológiai tekintetben előzetes bejelentés gyanánt - olvasattal egészítem ki a dolgozatukban közölteket. Az olvasatot a székely írás előzményét jelentő szójeles írásunkkal értem el, amely írásrendszert a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be 1993-ban. Amennyiben a Teremtő megengedi, mindegyik írásemlékről külön cikket fogok írni, hogy alaposabb elemzést adhassak és párhuzamokat mutathassak be róluk. 

1/a. ábra. Soroksári honfoglalás kori lelet a szimmetrikus Nagyságos Lyukó szár (mai magyarsággal: Nagyságos lyukó úr) mondattal

Az 1/a. ábra bal szélén lentről felfele a honfoglalás kori nagy, sar "sarok, úr", Lyukó és a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változata látható. Az ábra jobb szélén a honfoglalás kori hieroglifáknak megfelelelő székely "n" (nagy), "s" (sar "sarok, úr"), "ly" (Lyukó), népi szár "növényi szár, úr" hieroglifa, valamint a székely írás "sz" (szár) jele van. Ezek az ismert székely rovásjelek és a 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók tették lehetővé az elolvasást.

A leletleírás ezt mondja a jelekről: "három pontkör, levélminta és inda dísz".

A ló csontjai között hosszú, keskenycsont-

háromszög díszítéssel, tegez szájának oldalsó díszlapja, 10,5×0,6 cm, ltsz.: 2010.131.34.(5. kép 3.)

1/b. ábra. A szimmetrikus Nagy Lyukó szár mondatot hordozó soroksári honfoglalás kori lelet rajza és fényképe

Az 1. ábrán látható lelet a szerzők leírása szerint: "(5. kép 4.) A tegez

szájrészének oldalsó síkját egy vékony hosszúkás lemez díszíthette, melyen ismét sajátos mintát látunk. A motívum párhuzamát, és fémen való térképét a tarsolylemezeken, azok szegélydíszítésében, szablyák ezüstlemez alkatrészein, hajfonatkorongokon láthatjuk. A minta a háromszög alakú vésetek pontból indított változata. A csontlemez hátoldala irdalt, a vésetekben szintén vörös festék nyoma látható, és igen jó megtartású."

1/c. ábra. A karosi tarsolylemez peremén körbefutó jelsorban ismétlődik a világoszlopot ábrázoló "háromszög alakú véset" (a székely írás "zászlós s" jelének hieroglifikus előzménye)

2. ábra. A soroksári sar "sarok, úr" jel az Istennel azonosnak tekintett Tejút egyfajta jelképes ábrázolása hegyekből rakott világoszlop formájában

3. ábra. A soroksári nyaklánc végein a sar "sarok, úr", közepén a Lyukó és a nagy, a közbenső elemeken pedig a Dana és az ős hieroglifát találjuk 

Irodalom

Bencze Zoltán - Szigeti Judit: Honfoglalás kori temető Soroksár határában, Budapest Régiségei 2010. 42-43. p. 53-79. 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást? 

Varga Géza: Honfoglaló tartalom

Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...