Kimmer sztélé Kair faluból a hieroglifikus Lyukó a ragyogó folyó mondattal

I. V. Brujako Két kimmeriai sztélé a Fekete-tenger északnyugati régiójából c. cikkében közli két kimmer (1) kőoszlop képét és leírását. Mindkét szobrot a Fekete-tenger északnyugati régiójában találták. Ez a fajta szobor - írja a szerző - valószínűleg köztes láncszem a tisztán fallomorf (kimmer) és antropomorf (szkíta) szobrok között. A figyelmünkre leginkább méltó részlet az egyik sztélén egy elolvasható hieroglifákból (ősvallási vonatkozású szójelekből) alkotott, kerek pajzsszerű kompozíció (1. ábra). A jelen cikkben e hieroglifákat olvasom el a magyar hieroglif írás segítségével. 

1. ábra. A kimmer sztélé Lyukó a ragyogó folyó alakban elolvasható jelmontázsa, balról a kimmer hieroglifák, jobb szélen pedig fentről lefele a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "r" (ragyogó), "j" (jó "folyó") és "us" (ős) rovásjelek

2. ábra. A ferdén áthúzott pajzsmező a székely írás "ly" (Lyukó) rovásjelének egyik változatára emlékeztet (a székely jel azért szilvamag alakú, mert a kört nehéz lenne fába róni)

Az olvasat a Lyukó olvasatú nagy körre ferdén keresztbe tett, nyílvesszőre emlékeztető (ős, vagy ragyogó ős olvasatú) jelsor miatt két rétegűnek tűnik. A egyik lehet a kisebb jelekből álló Lyukó, a ragyogó folyó mondat. Lényegében ez a jelsor alkotja a nagy kört. A másik a nagy körből és a "nyílvesszőből" álló Lyukó ős, vagy Lyukó a ragyogő ős mondat.

E sztélé nyilvánvalóvá teszi, hogy a korai vaskorban Kelet-Európa nagy részét uraló kimmerek ugyanazt a jelkészletet használták, mint az őket megelőző neolitikus és bronzkori kultúrák népessége, valamint az őket követő szkíták, hunok, szarmaták, avarok és honfoglaló magyarok is. Mivel az ótürk írás és a germán rúna ettől a magyar hieroglifikus jelkészlettől észrevehetően eltér (eltérő jelformáik vannak és modernebb írásrendszert képviselnek), kézenfekvően merül fel a kérdés, hogy ennek nyelvi okai vannak-e.    

3. ábra. A kimmer sztélé nézetei

4. ábra. A kimmer sztélé fényképe

Jegyzetek

(1) A kimmerek a Kr. e. XII. század és Kr. e. VIII. század között uralták az eurázsiai sztyeppe Kárpátok és Kaukázus közötti részét. Hérodotosz a Fekete-tenger északi partvidékének legősibb népeként ír róluk.

Irodalom

I.V. Brujako: ДВЕ КИММЕРИЙСКИЕ СТЕЛЫ ИЗ СЕВЕРО-ЗАПАДНОГО ПРИЧЕРНОМОРЬЯ (Két kimmeriai sztélé a Fekete-tenger északnyugati régiójából), Povolzhskaya Arkheologiya. 47, 2024.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Szarmata régészeti leletek magyar mondatokkal

Varga Géza: Honfoglaló tartalom

Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái

Varga Géza: Bronzkori hieroglifikus írásemlékek

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...