Korábban már közreadtam egy cikket a kunbábonyi avar kagán sírjában talált csaton olvasható Ten országa mondatról (1/a. és 1/b. ábra). Egy másikat meg a Monoki Ibolya által kalotaszegi minta alapján hímzett szép falvédőről (1/a. és 2. ábra). Mégis csak tegnap ismertem fel, egy újabb kalotaszegi hímzés világmodelljét látván (3. ábra), hogy ugyanaz a mondat szerepel mindhárom tárgyon, sőt előfordult hasonló a Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján is (1/c. ábra). Találtam már egyező mondatokat Kínától a Kárpát-medencéig, a korai hun kortól a honfoglalásig és a kalotaszegi hímzéskultúra virágzásáig (azaz szinte napjainkig). Ideje lenne ezeket összeszedni és együtt felmutatni. Azt tanúsítja ez az összefüggésrendszer, amit a genetika is: hogy a magyarság évezredeken át otthon volt a sztyeppe országúton. Azonban annyival több ez a hieroglifikus írástörténeti-nyelvi adatsor a genetikainál, hogy a nyelvemlékekkel az identitást is azonosítani lehet. Ez most a legégetőbb kérdése a vitázó akadémikus kutatóknak (nyelvészeknek, régészeknek és genetikusoknak), ám a kérdést eldöntő hieroglifikus nyelvemlékekről - szakmai, módszertani és etikai hiányosságaik miatt - mégsem hajlandók tudomást venni. A párbeszédbe bekapcsolódhatna immár a néprajztudomány is. (1)

1/a. ábra. A kunbábonyi avar csaton és a kalotaszegi nagyírásos világmodellen Ten országa alakban egyaránt elolvasható mondat

1/b. ábra. A kunbábonyi avar kagán sírjában talált csat és mondatjele, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "nt/tn" ten szójele, valamint a magyar heraldika ország szójele

1/c. ábra. A Gizella-kincs avarok által készített turulos fibuláján találunk hasonló elrendezést, ahol a hármas halom egy kettős kereszt alakú (tehát a Ten jelhez hasonlóan a Tejutat jelképező) növény felső részén (a virágjában) található

2. ábra. Kalotaszegi nagyírásos párnaminta legalsó sorában, fejjel lefelé "lógva" jelenik meg több példányban a Ten országa mondatjel (Monoki Ibolya munkája)

3/a. ábra. A kalotaszegi nagyírásos világmodellen szintén előfordul a Ten országa mondat (a világmodell oldalfelezőin a Nap ten országa szöveg részeként)

3/b. ábra. A kalotaszegi világmodell Nap ten országa olvasatú mondata

Világos bizonyítéka ez a néhány párhuzam több fontos tételnek:

Az avar ékszereket nem idegenek (merovingok, bizánciak stb.), hanem avarok készítették. Nem csak az avar szójelek, a magyar népi hieroglifák, meg a székely rovásjelek egyeztethetők egymással, hanem a vélük rögzített ősvallási jelentőségű mondatok is azonosak. Az avarok magyarul beszéltek, a székely írás pedig hun-avar eredetű, hasonlóképpen a magyar államcímerhez. Népi hieroglifáink elolvasható mondatokat őriznek a hun-avar korból, amelyeket ideje lenne nyelvemlékként kezelni.

Egyre inkább nyilvánvaló, hogy azok a látszólagos akadályok, amelyek a kutatók számára eddig lehetetlenné tették a magyar hieroglif írás létének tudomásul vételét, valójában nem akadályai, hanem bizonyítékai ennek a létezésnek. A díszesség, a képszerű jelek és szövegszerkezetek, a sorvezetés hiánya, a szövegszimmetria, vagy az egyszer álló, máskor meg "lelógó" jelek léte stb. nem más, mint e régi hieroglifikus rendszer sajátossága. Ugyanezeket a jellemzőket találjuk meg mindenütt, ahol a magyar hieroglif írás megjelenik.

Újabb hieroglifikus nyelvemlékek szegülnek szembe az akadémikus "tudomány" százötven éven át e témákban előadott, az egyetemeken a székely írás eredetéről ma is oktatott megalapozatlan állításaival.

Jegyzet

(1) Az avar kortól napjainkig használatban maradt hieroglifikus írás- és nyelvemlékek cáfolják azt a nézetet, amelyet legutóbb Szabados György fogalmazott meg Szádeczky-Kardoss álláspontját idézve. E szerint a római kor végétől Szent Istvánig nincsen rendszeres belső keletkezésű írásbeliség a Kárpát-medencében.

Irodalom

Szabados György: Vázlat a magyar honfoglalás kárpát-medencei hátteréről, in: Népek és kultúrák a Kárpát-medencéből, Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére, Magyar Nemzeti Múzeum és tsai, Budapest, 2019.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: Kalotaszegi párna nagyírásos mondatai

Varga Géza: Kalotaszegi nagyírásos világmodell hieroglifikus mondatokkal

Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: "Lyukó Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján

Varga Géza: Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról

Varga Géza: A csúcshegyi honfoglalás kori gyűrű az "Ég ura" mondattal

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza: Pillanatfelvétel a magyar mennyországból

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!