Az alábbi hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amelyet itt is megköszönök.
1/c. A berekböszörményi Árpád kori gyűrű köriratának szövege ugyanúgy négy részre van tagolva és a negyedekben ismétlődő szövegek ugyanúgy tükrözöttek, mint a fenti hímes tojás hieroglifái s miként az amerikai indián szövegek átlósan tükrözött némelyike (Sindümúzeum)
A Jóma ligatúra a jó "folyó, Isten" és a ma "magas" hieroglifákból áll és a Tejúttal azonos kőkori isten nevét rögzíti. Ezzel a Jóma névvel függ össze a finn jumala "isten", a magyar ima szó, az iráni Jima isten és az első japán császár Jimmu Tenno neve is, A Jóma ligatúra az Őrségtől Dél-Amerikáig elterjedt, az amerikai indiánok népi jelkészletének leggyakrabban használt eleme. Előfordul paziriki szkíta szőnyegen is (2. ábra).
2, ábra. Paziriki szkíta szőnyeg részlete a Magasságos Jóma Köve alakban elolvasható hieroglifikus mondatjel arra a templomkörzetre utal, ahol Jóma istent tisztelték
A Magyar hieroglif írás c. kötetben már kifejtettem, hogy a világ írásrendszerei monogenezissel keletkeztek, egyetlen kőkori központban alakultak ki és onnan terjedtek el. Lényegében a székely írás kőkori eredetű jelei képezik azt a közös jelcsoportot, ami a különböző jel- és írásrendszereket összeköti, ami közöttük közös elemet képez. Ezt a megállapításomat a Genevieve von Petzinger által a különböző kontinensek barlangjaiban talált 10-40 ezer éves jelkészlet azonossága alátámasztotta. Petzinger ezek hasonlóságából arra következtetett, hogy még Afrikában alakultak ki és onnan terjedtek el a világ távoli kontinenseire. Amihez hozzátehetjük, hogy a Petzinger által talált jelek kb. fele azonos a székely írás jeleivel (pl. a 17 ausztráliai jelből 10 székelyazonos).
E jelhasználati folyamatot a jelkészlet megváltozásának kimutatásával lehet szintekre tagolni.
A legrégebbi szintet a Genevieve von Petzinger által felmutatott jelcsoport jelenti, amelyek valóban lehetnek afrikai eredetűek és kb. 100 ezer évesek.
A második réteget a Közel-Keleten, a bibliai Éden területén kialakult és a körbe zárt kereszttel (Föld jellel) jellemezhető, nagyjából 50 ezer éves jelcsoport képezi. Ezek a jelek eljutottak a Pirenesusoktól Dél-Amerikáig.
A fentebb bemutatott hímes tojáson előforduló Jóma ligatúra egy harmadik, még későbbi szintet jelent. Ez a közel 10-15 ezer éves jelcsoport a szkíta-hun-indián népekre és szomszédaikra jellemző, amelyek közé (rokonságába) a magyarság is tartozik.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: A Mas d' Azil-i jeles kavicsok
Varga Géza: Hímes tojások jelei
Lóga Zsolt: Történelem tanárként, kedvenc kutatási területem a magyar őstörténet. Nemrég fedeztem fel önt, nagyon szívesen követem tevékenységeit. Hálásan köszönöm a nagyszerű munkásságát amelyet az őstörténeti írásbeliség kutatásának a területén tesz.Ön által sokkal könnyebben felfogom az ábrázolásainkon levő írásjeleket, azokban levő összefüggéseket és helyesen értelmezem. A magyarok Istene áldja meg a munkásságáért !
VálaszTörlésVarga Géza: Köszönöm a figyelmét és az elismerést!