Hozzátehetjük: a magyar hieroglif írás párhuzamainak kutatása során már ezt megelőzőleg is találtunk olyan jeltörténeti összefüggéseket (egyező, magyarul elolvasható mondatjeleket), amelyek a magyar íráskultúra baktriai rokonságáról tanúskodnak (1).
Ezt megelőzőleg azt is tisztáztuk, hogy a Föld jelünk (a székely írás "f" betűje) a Homo sapiens sapiens 50 000 évvel ezelőtti, közel-keleti őshazáját ábrázolja felülnézetben, amit az Ornella Semino genetikus és 16 társa által később közreadott nevezetes dolgozat a szerzők tudtán kívül megerősített.
(MTI) Forrás: https://kuruc.info/r/6/214909/
Összefoglalva
A genetikai eredmény és a jelpárhuzamok erősítik egymást. Hozzátehetjük még a magyar történelem forrásainak mesésnek tűnő adatait is, miszerint Nimród ősapánk építtette Bábel tornyát, valamint, hogy Attila Engadiban született/nevelkedett. Nyilván rengeteg kutatni- és magyaráznivaló van még ezen adatok körében, ám az kétségtelen, hogy egy irányba mutatnak. Ami nem jelenti azt, hogy azonnal sutba kell dobnunk minden más őshazaelképzelést, mert a hosszú idő alatt valamikor otthon voltunk Észak-Kínában, az Urál mentén és a Kárpát-medencében is. Csupán azt jelenti az Afganisztán felé mutató adatok csokra, hogy figyelembe kell venni ezeket a szempontokat is egy nagyobb méretű őshazakoncepció megalkotásakor, a jelkincsek felmérését pedig módszeresen és a teljességre törekvően el kellene végre kezdeni.
Imre Kálmán szerint: „Izgató kérdés a krónikás azon megjegyzése, hogy Atilla „Engadiban nevelkedett", mivelhogy ENGADI csak egy található térképen és ez a Holt-tenger nyugati partján fekszik, azonos távolságra Jeruzsálemtől és Aradtól, nem is messze az esszeusok vagy esszenusok fő fészkétől, Qumrantól”
Itt a Palesztinában lévõ „ARAD"-ról van szó, és azt is tudni kell, hogy Atilla „királyi cserefiúként" volt a római császárnál, mialatt a római herceg - Aetius - a hun-király udvarában nevelkedett. Így kerültek Atilla és Aetius (Éciusz) szoros barátságba. „Engadi" tehát Atilla idejében a Római Birodalomhoz tartozó terület ... volt, ahol Péter apostol által alapított ún. „antiochiai" gyülekezethez tartozók éltek. Vagyis ezek is a Saul-Pál-féle zsidó-kereszténység visszautasítói voltak, tehát az ortodoxia „eretnekei". Ha Atilla itt nevelkedett, akkor kétszeresen volt „Jézushitű". Születésénél fogva, mint hun-királyfi és a mai „kopt-kereszténység" őseinél is a saját vallását élhette Engadiban. De valószínűleg a kaukázusi hun-testvéreit is meglátogatta, és Edessaban is járt, hiszen útjába esett és azért küldte királyi apja a rómaiakhoz, hogy a római és a velük szomszédos „hun" területeket és népeiket megismerje."
Jegyzet
(1) A Baktria-Margiana Archaeologiai Complex (röviden BMAC), vagy más néven Oxus civilizáció, a modern régészeti megjelölése egy bronzkori civilizációnak, amelyik Kr. e. 2400–1900 között virágzott a mai északi Afganisztánban, Kelet-Türkmenisztánban, Dél-Üzbegisztánban és Nyugat-Tádzsikisztánban. Középpontjában az Amu Darja (Oxus) folyó található.
(2) Ezzel nem érthetek egyet. A jeltörténeti kutatások a szükséges, ám el nem végzett adatgyűjtések alapján képesek lehetnek az etnokulturális folyamatok feltérképezésére, a genetikai és egyéb kutatási eredmények kiegészítésére. Ezt a lehetőséget illusztrálják a jelen cikkben közölt párhuzamok is. A Magyarságkutató Intézet azonban elhatárolódott az általam javasolt írástani kutatásoktól és így messze nem rendelkezik azokkal az adatokkal és elméleti alapokkal, amelyekre egy alapos kutatás során szert tehetne. A főigazgató a nekem írt levelében arra hivatkozott, hogy ezzel nem akar és nem is tud foglalkozni. E kijelentésnek rögvest ellentmondva mégis írástörténeti konferenciát rendeztek, ám az ott elhangzó előadások a székely írás eredetét illető elméleti tisztázatlanságról árulkodtak. A konferencia eredményének tekinthetjük, hogy rovásírásos szövegek nyelvemlékként való kezelését természetesnek tekintették, ami egy újabb keletű tudománytörténeti fordulat egyik jele. Annak megemlítését azonban nem tartották szükségesnek, hogy ezt a fordulatot az általam végzett munka kényszerítette ki - pedig arra emlékezhetnek néhányan. Ezt írtam: "Amikor megpróbálja alátámasztani a ... minősíthetetlen magatartását, komolyan vehető érvek nélkül marad. Arra ugyanis, hogy a székely írást miért zárták ki a magyar nyelvemlékeket bemutató kiállításról, elvileg sem lehet tudományos igényű magyarázatot adni. Ha a kiállítás a címe szerint a magyar nyelvemlékeket mutatja be a kezdetektől, akkor a rovásemlékeket nem lehet kihagyni belőle. Ez a mellőzés politikai (pontosabban: magyarellenes rasszista) alapokon áll és semmi köze se a tudományhoz, se a nemzeti kultúrához, se a becsülethez. Ez a mellőzés nem menthető az illetékesek által előadott zavaros mellébeszéléssel." (Osservatore Letterario, Ferrara, 2010.)
(3) A Magyarságkutató Intézet tevékenységében - a ballib egyetemi oktatás következményeképpen - érzékelhető egy távolságtartás a magyar íráskultúra kezdeteivel (a "rovásírással" és a magyar hieroglif írással), valamint az ezekkel szorosan összefüggő ősvallás-ismerettel szemben. Az az elzárkózás és hozzá nem értés, amit részükről a nemzeti írástan terén tapasztalunk - sajnos - puszta udvariassággá degradálja a miniszter úr elismerő szavait, amit a genetika terén elért eredményeikért egyébként megérdemeltek.
Irodalom
Ma is élő Árpád-házi leszármazottat találtak a Vajdaságban (Index)
„Nagyon hibás útra téved, aki nem folyamatában értelmezi a dolgokat” (Magyar Nemzet, interjú Kásler Miklóssal)
Varga Géza: Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról
Varga Géza: A budapesti hun jelvény jelei
Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig
Varga Géza: Andronovo edény az "Ak laka" mondattal
Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?
Varga Géza: Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai
Varga Géza: Fehér Bence megveregeti Vékony Gábor, a "talán legképzettebb rováskutatónk" vállát
Rovásemlékeink (Az ELTE honlapja a rovásírást oktató előadássorozatukról)
Hatalmas baklövések származhatnak a hibás korszakolásokból.
VálaszTörlésMárpedig a genetikai kormeghatározás alapvetően függ attól, hogy helyesen
sorolják-e be az összehasonlítandó mintákat. Ez pedig a régészettől függ, ami vagy megbízható vagy nem.
Genetikailag nem lehet abszolút időmeghatározást végezni, csak sorrendiséget lehet megállapítani.
Továbbra is rendkívül veszélyesnek tartom, hogy kapásból leválasztják árpád népét a magyar, Kárpátokon belüli etnogenezis folyamatáról, ha csak azt hangsúlyozzák mostantól, hogy ők "csak" rendet tettek a Kárpát-medencében, az itteni kultúrához meg semmi közük sincs.
Minek is ünnepeljük akkor őket? Elhanyagolható tényezők.
Már olyan hangok hallatszanak, hogy "esetleg, részben talán" magyarul beszéltek. Csak talán!
Nagyon súlyos következményei lesznek, ha elidegenítik a honvisszatérőket az itthon maradtaktól.
Legalább olyan tragikus fordulat fog beállni, mint a finnugrizmus esetében.
Nem kellett nektek a finnugrizmus? Kaptok helyette egy heterogén kárpát-medencei népességet és egy idegen hódítót.
Egy a baj! A magyar népesség kezdetektől fogva hihetetlenül egységes képet mutat mind nyelvileg, mind egyéb kulturális jellemzőit tekintve.
EZT KELL HANGSÚLYOZNI! A genetika nem lehet, csak másodlagos tényező a magyar etnogenezisben, és így kellene kezelni, nem pedig valamiféle abszolútumként.
A magyarság vagy vezetőinek déli eredetéről a krónikáink is tudnak, mert szerintük Nimród apánk építette fel Bábel tornyát. Ezen felül Attila is Engadiban született. Ezek meggondolkodtató körülmények. Miért ne lehetne az Árpád-ház déli eredetű? Én ebben semmi kivetnivalót nem látok. Minden adattal többet tudunk meg a múltunkról. Kétségtelen, hogy az értelmezés nagyon sokféle lehet, de az adatok szaporodásával egyre tisztább lehet a kép.
Törlés"A Magyarságkutató Intézet tevékenységében érzékelhető egy ellenérzés, vagy távolságtartás a magyar íráskultúra kezdeteivel (a "rovásírással" és a magyar hieroglif írással), valamint az ezekkel szorosan összefüggő ősvallás-ismerettel szemben."
VálaszTörlésEz önmagában is figyelmeztető jel!
Ha a genetikát tisztességesen akarnák felhasználni, akkor kapva-kapnának a korszakalkotó felismeréseiden.
Amilyen gyerekcipőben jár az archeogenetika, amennyire kétségbeejtően kevés a mintavétel, különösen annak megbízhatósága, bármit bele lehet magyarázni.
Bele is fognak rondítani, ebben biztos lehetsz!
Mivel nem értenek hozzá és rangjukon alulinak gondolhatják a tanulást tőlem (bár már most is ezt teszik, amikor nyelvemlékként kezelik a székely írással írt szövegeket), veszélyesnek az idegen vizeken evezést, inkább a homokba dugják a fejüket. A világforradalom jelenlegi helyzetében csak ennyire képesek.
TörlésMegy Elek: "A szkíta-hun szakrális hieroglifák műveltsége döntő érv műveltségünk eredetéről, ami a Szentkoronán és a paláston is szerepel. Ez az igazság pecsétje!"
VálaszTörlésVarga Géza: Pontos!
Kedves Géza!
VálaszTörlésÉppen az Őn munkásságát tanulmányozom. Lebilincselően érdekes, de még nagyon az elején tartok. Köszönöm, hogy felhívta figyelmemet kutatási eredményeire. Büszke lehet arra, hogy Varga Csaba kutatásainak inspirálója volt A székely rovásírás eredete című könyvével.
Üdvözlettel: Nahlik Gábor
Varga Géza
Kedves Gábor!
Köszönöm! Az MTA berkeiben is felkél már a Nap? Nagyon jó fordulat lenne, ha szervezetileg és hivatalosan is érdeklődnének a magyar hieroglifák iránt és kutatást is indítanának ebben az irányban.
Üdvözlettel: Varga Géza
Ketni: Teljesen egyetértek.
VálaszTörlés