Az Index.hu írja, hogy az MTA új agykutató elnöke tavaly írt egy levelet Orbán Viktornak, amelyben a kutatóhálózat körüli harcok során kikelt „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatók” ellen. „...akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot” – írta.
1. ábra. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese szerint a képen rontott latin M betű látható, ki lehet-e találni ez alapján, hogy milyen végzettsége lehet: társadalomtudományos, vagy inkább műszaki?
Mondatai miatt akkor Freund végül elnézést kért, és azt hangsúlyozta, hogy valójában a Palkovics-féle tervek ellen próbált lobbizni a miniszterelnöknél. Ez így is volt, azonban most a választás előtt a Mandinernek adott interjújában Freund ismét beleszállt a társadalomtudósokba. „Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják” – mondta a kormányközeli hetilapnak.
Erre előbb levélben reagált a magyar szociológia két nagy öregje, Ferge Zsuzsa és Szelényi Iván, majd 67, inkább ellenzéki bekötöttségűnek számító tudós és akadémikus tiltakozott. „Tisztelettel kérjük, hogy az MTA egyik elnökjelöltjeként tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik” – írták.
Az tehát a kérdés, hogy szembefordíthatók-e egymással a társadalomtudományok és a természettudományok képviselői, van-e közöttük lényeges eltérés?
Úgy vélem, hogy korántsem véletlen ennek a kérdésnek a felmerülése. Amíg ugyanis a természettudományok képviselői számára a szakterületük mindig tartogat ellenőrzési lehetőséget (korlátokat), addig a társadalomtudósnak ilyen szakmába épített korlátai nincsenek, vagy egy kis mellébeszéléssel átugorhatók. Például a hídtervező mérnök nem tervezhet az áthidalandó szakadék szélességénél rövidebb hidat, mert az lezuhan. A történész azonban a legnagyobb szabadsággal akkorákat hazudhat, amekkorát nem szégyell. S az elmúlt százötven év a tanú arra, hogy - tisztelet a kevés kivételnek - történészeink, régészeink és nyelvészeink nem nagyon szégyenlősek.
Irodalom
Varga Géza: A magyar hieroglif írás kutatása ismét a genetikával párhuzamos eredményeket szolgáltat
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Félek, hogy a genetika sem mentes olyan előföltevésektől amik tág teret adnak a mellébeszéléseknek.
VálaszTörlésKásler már kinyilatkoztatta a turulok baktriai származását.
Török Tibor a kedvence, jól érzékelhetően a genetikával szélhámoskodik.
Az archeogenetika ezer sebből vérzik. Már a mintavételnél, a minták kiválogatásánál elbukhat minden.
Amilyen következtetéseket meg levon a finnugrista régészeti eredmények alapján és a magyartalanító történelmi "adatok" alapján, az fölöttébb botrányos.
Ő sem azért kapja a fizetését, hogy föltárja a magyarok valódi történetét.
Kedves ketni! Nem gondolom, hogy a most beharangozott genetikei felismerés (az Árpádok afganisztáni gyökereinek felmutatása) joggal vitatható lenne. Vagy, ha vitatni akarod, akkor a felhozottaknál konkrétabb és súlyosabb érveket kellene előadnod. Török Tibor is, meg Kásler Miklós is kitűnő emberek s egyelőre el kell fogadnunk az álláspontjukat. Bizonyára van igazság abban is, amit írtál, de csak a gyanakvás és az előítélet nem elegendő a tudományos igényű cáfolathoz. Ráadásul a magyar hieroglifikus írásemlékek kapcsolatai is alátámasztják ezt a genetikai eredményt. Igen, a jeleink elterjedtsége alapján könnyen lehetséges, hogy a magyar kultúra és etnikum egyik szála, meghatározó vonulata éppen Afganisztán területén virágzott 4500 évvel ezelőtt. Köszönöm a hozzászólást!
Törlés