Püspöki Nagy Péter felmutat egy forrást az avarok írásáról, amit - csupán feltételezve, de helyesen - a székely írással azonosít. Írásának ezt a részletét alább megismételjük, elolvasható hieroglifikus és vegyes rendszerű avar-magyar szövegeket mellékelve hozzá. (1)
1. ábra. A kunbábonyi avar kagán övcsatján az "ország" jelentésű hármas halom alatt az égig érő fa "Ten" ábrázolása látható, az olvasata: Ten országa (mai magyarsággal: isten országa)
A szó- és mondatjeleket alkalmazó avar-magyar hieroglifikus írás persze alkalmatlan lenne bibliafordítás céljára, de a
léte azt valószínűsíti, hogy ugyanezeket a jeleket használták betűző
íráshasználattal is. Annál is inkább feltételezhetjük ugyanezen jeleknek a szójelként és egyúttal betűként való használatát, mert efféle vegyes rendszerű jelhasználatot felmutató írásemléket többet is ismerünk. Például ilyen a Bodrog-alsóbűi fúvókatöredék is, amelyik a honfoglalás korából származik, de egy korábban is ott élő (kézenfekvően avar) lakosság hagyatéka lehet. Vagyis ekkor (az avar korban, vagy előtte) már lezajlott az akrofónia és megszületett a
később székely írásnak nevezett betűző jelhasználat is. Ez megegyezik a hagyományban megőrződött állásponttal, miszerint a székely írás a hunoktól maradt ránk (a magyar hagyomány az avarokat is hunokként említi).
2. ábra. Ugyanezt az Isten országa mondatot a csempeszkopácsi templom kapubélletében ilyen alakban olvashatjuk el, azt bizonyítja ez a párhuzam, hogy az avarok írása az Árpád-féle honfoglalás után is tovább élt - ahogyan azt Püspöki Nagy Péter feltételezte
A forrásban említett avar bibliafordítás minden valószínűség szerint a Kaukázustól északra, Quardusat szerzetesnek köszönhetően a magyarul beszélő szabírhunok számára készült. Ez a
szabírhun bibliafordítás Baján avarjaival együtt került be a Kárpát-medencébe,
mert Baján még a sztyeppén hódoltatta a szintén magyarul beszélő és a heftalita
Hun Birodalomból korábban kivándorló (Iránba, majd a Kaukázus északi előterébe települő) szabírokat. Ők hozhatták magukkal a fent említett bibliafordítás mellett a mervi oázisban 531 táján készített Szent Koronát is.
3. ábra. Csomor Lajos ötvös szerint a Gizella-kincs turulos fibuláját az avarok készítették, amit a rajta lévő hieroglifikus szövegek megerősítenek
4. ábra. A pécsi avar szíjvégen elolvasható a hieroglifikus Lyukó, a nagyságos, ragyogó király szár (úr) mondat, a fej felett lévő kerek Lyukó "napisten" jel oldalt még nincs kiemelve, a kép bal oldalán a székely jelpárhuzamok és a zalavári avar "király" hieroglifa
5. ábra. A Nagy Károly avar hadjáratának hadizsákmányából származó Conques-i Szent Fides-szobor koronáján lévő Ten "isten" jel és a rajta lévő további hieroglifák, az olvasat: Lyukó ten az Ak ügy, a sarok ügy (mai magyarsággal: Lyukó isten a Heraklész-folyó, a sarok-folyó)
6. ábra. A Tolna-megyei hun kori súly betűző felirata tiszta alfabetikus szöveg már az avar kor előtti időkből, a "harmadik k" segítségével az olvasat kb. Keszi Dénesné, vagy Kész a Dionision
7. ábra. A honfoglalás-kori Bodrog-alsóbűi fúvókatöredéken vegyes rendszerű jelhasználattal találkozunk: a Lyukónak szó töve a lyuk szójellel, a végződése pedig betűzve van leírva
8. ábra. A feltehetően hun-avar korú morvaországi (fent) és Dél-dunántúli (lent) leletek hieroglifikus szövegének olvasata: Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész, a nagyon nagy folyó), a Dél-dunántúli lelet alsó részén egy sarok jel is megmaradt (az istennel azonosított égi folyó, a Tejút, az északi sarkon állt a mitológiai világkép szerint)
10. ábra. A Vukovár környéki fémtükör és a székely írás párhuzamos jelei (kivétel a képszerű magyar szár jel, amely egy magyarszombatfai tányér népi jelváltozata)
A fentiek alapján a hunok és az avarok használták a székely írás elődjét, a szó- és mondatjeleket alkalmazó magyar hieroglif írást és az ebből kialakított, ma székely írásnak nevezett betűző írásunkat is. A székelyek szó- és mondatjeleiről hiteles forrásunk is fennmaradt Veit Gailel pozsonyi honfitársunknak köszönhetően s ezek a szó- és mondatjelek, például az "us" (ős), a ten "isten, élet" és a "tprus" (tapar us "szabír ős") ma is kimutathatóak a székely írásemlékekben.
A betűző írásunkkal bibliafordítás is készült a számukra, míg Anonymus a Volgán átkelő honfoglalókról szólván (nyilván egyidejű) évkönyveket említ. Mindezek alapján kétségtelen, hogy a hun-avar kor és a honfoglalás kora a magyar írástörténet kiemelkedő fontosságú időszaka volt. A honfoglalók saját könyvtárakkal rendelkezve vonultak be a Kárpát-medencébe, ahol a magyarul beszélő avarok is magyar nyelvű könyveket használtak az egyházi szertartásokon.
A hun-avar-honfoglaló nép ötvösei a világ talán legszebb írásemlékeit állították elő, amelyeket ma is el lehet olvasni a magyar hieroglif írás segítségével.
A betűző írásunkkal bibliafordítás is készült a számukra, míg Anonymus a Volgán átkelő honfoglalókról szólván (nyilván egyidejű) évkönyveket említ. Mindezek alapján kétségtelen, hogy a hun-avar kor és a honfoglalás kora a magyar írástörténet kiemelkedő fontosságú időszaka volt. A honfoglalók saját könyvtárakkal rendelkezve vonultak be a Kárpát-medencébe, ahol a magyarul beszélő avarok is magyar nyelvű könyveket használtak az egyházi szertartásokon.
A hun-avar-honfoglaló nép ötvösei a világ talán legszebb írásemlékeit állították elő, amelyeket ma is el lehet olvasni a magyar hieroglif írás segítségével.
Jegyzetek
(1) Az avarok által használt, végső soron kőkori eredetű írás az ősvallás jelkészlete volt, amit az ősmagyar korban használtak a szkíták, a szarmaták, a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is. Az ősvallási kötődésű szójelek (hieroglifák) segítségével a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv szavait és mondatait rögzítette. Már a paleolitikumban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig. A jelhasználatra jellemző az elolvashatóság és a díszítő célzat egysége. A vallási nézetek szolgálatában törekedtek a jelek szimmetrikus és/vagy képeket alkotó elhelyezésére. Az eddig megismert kb. 40 hieroglifa és az elolvasott 2-300 hieroglifikus nyelvemlék alapján csak rövid ősvallási vonatkozású mondatok leírására volt alkalmas. Legkorábbi elolvasott írásemléke pillanatnyilag a Stádel barlangban előkerült, 40 000 éves oroszlánfejű idolon látható. E kőkori szójel-készletnek a jelsorrendjét a jelek ősvallási jelentősége határozta meg, első helyekre az isteni triász: Anat (ünő, nő "anya"), Bél (pel, pi "fiú"), Dana (Du, Ten "isten, élet") jelei kerültek (a "c" csak egy későbbi beszúrás a jelsorrendbe). Ez a jelsorrend az ismeretlen előidőkben (talán 4-5 ezer évvel ezelőtt?) történt akrofónia során megőrződött a kialakult modern ábécék jelsorrendjében is.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: A bojnai idolok hieroglifikus mondatai
Varga Géza: A Vukovár környéki rovásírásos fémtükör
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Amennyiben javasolhatom, szállásfoglalás végett hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése