97 A braziliai Ingá-kő jelei

A neten körbefutó cikk (A 6000 éves brazil Ingá-kő az Orion csillagképet és a Tejutat ábrázolja) tájékoztat a braziliai Ingá-kőről és a jeleiről. Ez az írásemlék alátámasztja a magyar és az indián jelkészlet közös eredetéről a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben kifejtett álláspontunkat.

1. ábra. Az Ingá-kő több magyar jel párhuzamával

Ez az írott szikla is azt bizonyítja, hogy több a munka a magyar íráskutatás területén, mint amennyit el lehet végezni. Csak Vásáry István és társai panaszkodnak, hogy a finnugrizmus kimerítette a lehetőségeit és nincsenek új adatok a kutatás számára. Hozzátehetjük: ez a szakmailag indokolhatatlan korlátok miatt van, amit a saját kutatásaik elé állítottak. A finnugrizmus alapító atyái annak idején elhatározták, hogy a magyarságnak nem lehet saját írása, mert a viszonylag rövid történelme alatt minden kultúrkincsét a közelben élő szomszédaitól kellett összeszednie - ezért aztán a magyar kultúra gyökereit eleve tudománytalan a kőkorban és távoli tájakon keresni. Ez a finnugrista szemellenző aztán elvégezte a maga dolgát: az akadémikus téveszmék követői nem tudnak értelmes választ adni a székely írás eredetére és a mindenütt felbukkanó jelpárhuzamokra.

Jelpárhuzam pedig ezen az Ingá-kövön is szép számmal akad. Ezek - a Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk szerint - nem tulajdoníthatók véletlen egyezésnek, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetők. A jelkészlet még a kőkorban alakult ki, amikor (vagy 50 000 évvel ezelőtt) a magyarok és az indiánok ősei (a Homo sapiens sapiens csoportjai) együtt éltek a Közel-Keleten. Az alábbi képeken bemutatjuk az ismerős jeleket és mellékeljük a nekik megfelelő magyar hieroglifák (vallásos jelentőségű szójelek) olvasatát. Bizonyos ugyanis, hogy az indiánok is szójeleket véstek a sziklába, ezért célszerűbbnek gondoljuk az akrofónia-rekonstrukciók során kikövetkeztetett magyar szóértékek megadását. 

Jó lenne, ha akadna egy indiánkutató, aki ismerné e jelek indián jelentését is, mert az egyfajta ellenőrzése lehetne az eddig végzett írástörténeti munkánknak, amelynek vallástörténeti és egyre inkább népesedéstörténeti vonatkozásai is vannak! A feltáruló jelpárhuzamok ugyanis segíthetnek Amerika benépesedés-történetének pontosításában is. Otto von Sadovszky és Csőke Sándor kutatásaiból sejthetően a megfelelő indián jelnévnek nem csak a jelentése, hanem a hangalakja is rokonságban lehet a magyar jelnévvel. 

2. ábra. Az X alakú jel a magyar hieroglif írás Bél jelével rokonítható

3. ábra. Szekeres István felismerése szerint ez a jel a cél, vagy a celőke "vessző" jele

4. ábra. Ez az alakzat az "eget tartó fa" jellegzetes ábrázolási konvenciója, amit a székely írás "g" betűjével és a magyar hieroglif írás ég szójelével azonosítunk

5. ábra. Ez az égig érő fa egyfajta rajza, ami a székely "gy" (Egy) és "sz" (szár) jelekhez  áll közel, azonban pontosan nem azonos egyikkel sem 

6. ábra. Ez is az égig érő fa rajza, azonban az ágak visszahajlása arra utal, hogy a sziklarajz készítője ismerte a mítoszt, miszerint az égbolt terhe alatt a fa ágai meggörbülnek, a magyar hieroglif írásban hasonló a tprus (tapar us "szabír ős") jele

7. ábra. A magyar számrovásban ilyen az ezer számjele, a sumerben pedig az "isten" szójele hasonló, a két jelentést az a magyarázat köti össze, hogy az ezer szavunk eredetileg ősúr hangalakú és jelentésű volt (vö. Assur, Ozirisz!)

8. ábra. A sztyeppén és a magyar hieroglif írásban ez a jó szójele (ami régen folyót is jelentett, ma is a Tejúttal azonos Isten egyik jelzője), ebből egyszerűsödött le a székely írás "j" betűje, a jel egy égig csapó hullámtarajt ábrázol, azaz a Tejút egyik jelképe ez is

9. ábra. Lyukó napisten jelének egyik változata ilyen, ebből a hieroglifából lett a székely írás "ly" betűje, a jel a Napot ábrázolja, egyúttal egy lyukat is jelent (ezért gyakoribb a két vagy három koncentrikus körből álló jelforma)

10. ábra. A megszemélyesített Tejút, az ábrázolás alsó része bizonytalan, ha összeérnek az alsó vonalak, akkor a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol karácsonykor kél a Nap, ez esetben a magyar hieroglif írás "us" (ős) szójelével azonos, ha nem érnek össze, akkor az Orion csillagkép ábrázolásával lehet dolgunk 

11. ábra. Az eget tartó napisten ábrázolási konvenció két jelből áll: az ég boltozatát a nagy hieroglifa alkotja, amit középen a Lyukó jel támaszt alá, pontosan ilyen jel van az Indus-völgyi kultúra egyik edényén is

12. ábra. A Tejút és hasadékának ábrázolása formailag a magyar hieroglif írás "us" (ős) jeléhez áll közel

13. ábra. A magyar hieroglif írás "us" (ős) jelének közelebbi formai párhuzama, a jel kerete a hasadékot ábrázolja, a benne lévő függőleges pedig a szár (a napisten, az úr) hieroglifája

14. ábra. Nem tudni, hogy ez a két jel összetartozik-e, vagy véletlenül érintkezik egymással, a felső az ég, az alsó az ős jele, azaz együttesen az ős ég mondatot rögzítik

15. ábra. Az ős hieroglifának a magyar jelkészletben is van olyan változata, amelynek két "szeme" is van

16. ábra. Az Istennel azonos égig érő fa szárát ábrázoló szár "úr" hieroglifa nem csak a Tejút hasadékában, hanem önállóan is megtalálható az Ingá-kövön

17. ábra. Az égig érő fa egyfajta ábrázolása a magyar hieroglif írás Ten "isten, élet" jelével egyezik meg

18. ábra. Az égig érő fát ágasfaként ábrázoló jel a magyar hieroglif írás tengely jele, a székely írásban ebből a formából alakulhatott ki a "t" betű 

19. ábra. Ez az indián jel a magyar hieroglif írás vas jelének megfelelője, a magyar vas (egykor vaske) szó az őskő összetétel egykori alakjából rövidülhetett le, az őskő pedig a meteorvas neve volt, amit az amerikai indiánok is ismertek, a magyar ősvallásban a világ végét az égszakadás (égitest becsapódása) jelentette, ez alapozta meg a jel vallási jelentőségét

20. ábra. A székely írás "zs" betűjének és a magyar hieroglif írás zsenge szójelének indián megfelelője az égig érő fa egyfajta ábrázolása, a kínai sen "fiatal növény" szójel is hasonló alakú

21. ábra. Az Ingá-kő jelei közül 13 darab azonosítható magyar jellel  

22. ábra. A bal oldali antropomorf figura az Orion csillagképben sejtett ősapa (a magyar mitológiában Nimród), a jobb oldalon mellette álló jelhármas olvasata szár vas szár, mai magyarsággal: Úr, a (metor)vas ura 

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!