99 Az őriszentpéteri tál jelei

A most megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben közlöm egy, az őriszentpéteri helytörténeti múzeumban kiállított tál képét és jeleit. 

A Nagy Zoltán néprajzkutatótól kapott szíves szóbeli tájékoztatás szerint ez a tál nem őrségi, hanem erdélyi szász munka. Az őrségi fazekasok eredetileg "mázolozás", azaz - a tűz fölötti főzés követelményeinek jobban megfelelő - külső máz és minta nélküli edényeket készítettek. Lehetséges azonban, hogy a tejesköcsögökön ma is megjelenő X alakú jelet és egy-két párját, mindig használták az Őrségben is. A "tarkázás" (az edények külsejének gazdag és elolvasható díszítéssel való ellátása) csak az 1800-as években jött divatba, amikor főzőedények helyett tálalóedényeket kezdtek el készíteni, mert a tűzhelyekről kiszorította a cserépedényeket a zománcos vasfazék divatja. Azonban az őrségi fazekasok ekkor is csak a magyar népművészet általában használt mintáit tették az edényeikre, amit vagy az őrségi gyakorlatból (festett házormokól, bútorokról, hímzésekről stb.), vagy a szomszédos magyar tájakról vettek át.

Azt bizonyítja ez a tál, hogy a magyarországi fazekasok az 1700-as évek végén még használták a több évezredes magyar jelkészletet. Hogy ismerték-e a jelentésüket, azt csak találgatni lehet, bár a központi jelkép kitűnő (az Istennel azonos világoszlopot idéző) megválasztása értő alkalmazásra utal. Mégis, elképzelhető, hogy a régi tudás már akkor is megkopott és csak másolgatták hűségesen a felmenőiktől rájuk maradt jeleket. Így van ez ma is, a legjobbaknál is, például Czibor Imre alsópáhoki fazekasmesternél. 

1. ábra. Az őriszentpéteri tál fényképe (a szerző által készített fotógrafikája) és a rajta lévő jelek a székely írásban megtalálható párhuzamokkal 

Az őriszentpéteri tálon (1. ábra) lévő jelek magyarázata és olvasata balról jobbra: 

2. ábra. Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció párhuzama, egyik szép megvalósítása a pécsi székesegyház legkorábbi köveiről, az olvasata: Óg az Egy ősünk (mai magyarsággal: Óg az isteni ősünk), itt szerepel az Óg hieroglifa, amit az őriszentpéteri tálon is megtalálunk

- A tál első jelcsoportja az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció. Ez  együttesen az ég szójel képszerű megvalósítása (ez látható a tálon), alatta a székely "g" (ég) jel és a "gy" (Egy) hieroglifa. Az ábrán nincs feltüntetve a székely "n" (nagy) jel, ami az égbolt ívével azonos. Az ábrázolási konvenció értelme és jelentése ezek és a kőkor óta ismert seregnyi párhuzam alapján következtethető ki. Ma is gyakran mondjuk, hogy "Nagy ég!", ezért feltehető, hogy ebből kell kiindulnunk, de bele kell szőnünk valamiképpen az Egy szót is, az Isten régi nevét (ami az egyház szavunkban ma is "Isten" jelentésű). Az olvasat felállításakor gondolnunk kell arra, hogy az eltelt évszázadok alatt, amíg a fazekasok ezt a jelet másolgatták, a nyelvünk is változhatott valamelyest. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szójelekkel nem lehet jelölni a szó pontos hangalakját, tehát a ragozást, sőt a mondatszerkezet is nyitott marad valamelyest. Ez ad egyfajta szabadsági fokot, de a tévedésre is lehetőség van. A hibákat sok munkával, egy sor hasonló olvasat elkészítésével lehet minimalizálni. Lehetséges, hogy sohasem jutunk el a végleges és pontos olvasathoz, mert a múlt mindörökre és végérvényesen elveszett. Számunkra csak morzsák maradtak, azt azonban kötelességünk ezen írásemlékek segítségével megmenteni - ha van rá lehetőségünk. Lehetséges, hogy eleink a Nagyságos Egy ege mondatot olvasták ki ebből a jelszerkezetből, amit ma esetleg Nagy isten ege alakban mondanánk. 

3. ábra. Az Iseum területén egy gödörfeltöltésből előkerült vakolatdarab mintája az Óg és a sar hieroglifákkal, amelyeknek mai olvasta Óg úr (a sar "király" szóból alakult ki az úr szavunk), azt jelzi ez a párhuzam, hogy milyen régen van itthon a Dunántúlon ez a jel és a magyar (ogur) nép, ezen is szerepel az őriszentpéteri tál Óg hieroglifája 

- A tál második jelmontázsa a Nagyságos Óg olvasatot adja a két egymás fölött lévő szójel segítségével. Óg királyt az Ószövetség is említi. Ő volt Básán királya (valójában istene, akitől a királyi dinasztia származott) a sémi népek honfoglalása előtt. Ő vonult népével északra s belőlük lettek a szkíták, a sztyepp benépesítői. Óg királynak a görögöknél Heraklész felel meg s a görög mítoszok alapján ő volt a szkíták ősapja. Ennek köszönhetően vitték a honfoglalók is Heraklész bálványát a csatáikba. Óg úr neve szerepel az ogur népnévben is, mert egykor a népeket az ősapjukról nevezték el. Óg neve szerepel a magyar népnévben is (vö. Muagerisz szabírhun királyfi nevével!). Muagerisz királyfi testvére, Gordasz felett aratott győzelme óta hívjuk magunkat magyarnak s neveznek bennünket a külföldiek onogurnak (a korábbi nevünk a szabír volt).

4. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkában lévő Egy isten olvasatú mondatjelet e sorok szerzője olvasta el elsőként és az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk címlapján adtuk közre, ma már ötvösök készítik a másolatát, mert ők az értelmes emberek azon csoportjába tartoznak, akik hajlandóak gondolkozni és dolgozni is a saját boldogulásukért, itt az őriszentpéteri tál Ten "isten" jelének testvéreit látjuk (az Egy Isten mondatjel közepén)

- A tál harmadik jele a Ten "isten" szójel, amely több hieroglifikus írásemlékben is fennmaradt, például az énlakai unitárius templomban is (másolatai a 4. ábrán láthatóak). A veleméri Cserépmadár szállás bejárata felett is szerepel egy kovácsoltvasból készített Egy Isten mondatjel (5. ábra).

5. ábra. Az őriszentpéteri tálon megfigyelhető Ten "isten" jel látható a Cserépmadár szállás bejárata felett kovácsoltvasból kialakított Egy isten mondatjelben is megjelenik

- Az 1. ábra alján látható negyedik jel a világoszlopot ábrázolja egy lineárissá vált "eget tartó fa" képszerkezettel. Az archaikus díszítésű edények közepén általában az Isten valamilyen jelképe szerepel s ez az őriszentpéteri tál ennek a követelménynek megfelel, mert a Teremtő a világoszloppal azonos és a Nappal jelképezhető volt az ősvallás szerint. A kozmosz forgástengelyét képező világoszlopot az északi sarkon képzeltek el az ősvallás ismerői, ezért hasonlít a háromszög alakú lineáris képszerkezet a székely írás "s" betűjére (1. és 7-9. ábra).

6. ábra. Az őriszentpéteri tálon az égi sarok hegyén álló napjelkép azért virág alakú, mert ezáltal felidézi az Istennel azonos égig érő fát is

7. ábra. A székely írás "s" (sarok) jele Bél Mátyás ábécéjéből

8. ábra. A kitűnő Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester cserépedényén így néz ki az égig érő fa és a hasadékában karácsonykor születő Nap

9. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás "Nap" jele nagyon hasonló az őriszentpéteren és a Czibor Imre edényén láthatóhoz, mert ez az ősvallási jelkészlet az egész világon el volt terjedve s ennek köszönhetően maradt ránk is

- A tál ötödik jele a Nap jelképe, amit a világoszlop tetejére helyeztek (1., 6., 8. és 9. ábra). Ez egy, a néprajzosok számára is ismerős megoldás, mert például az obi-ugor mítoszok szerint a napisten, ha hazamegy, akkor az égig érő fa (azaz a világoszlop) csúcsához köti a lovát. Vagyis a napisten az oszlop csúcsán lakik, ahogyan azt az őriszentpéteri ábrázoláson is látjuk. A körbe zárt pont alakú napjelkép a székely írásban a "ly" jele, a magyar hieroglif írásban pedig a lyuk szójele (vagy inkább Lyukó napisten neve, amely földrajzi nevekben maradt fent). A Napot ugyanis minden jó forrásának, azaz lyuknak képzelték. 

Irodalom

Varga Géza: Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház egy őrségi parasztházból kialakított falusi szálláshely. A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral. 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson