Vesna Bikic közli egy elolvasható díszítéssel (hieroglifikus mondatjellel) ellátott sztalacsi kerámia képét a XV. századból az academia.edun-n olvasható Sgraffito pottery decoration and group identities in the medieval Balkans? c. cikkében. A szerző ezt a rajzolatot bizánci eredetű balkáni mintának tartja, mert nem ismeri a magyar hieroglif írást, amelynek a leírását 2017-ben adtam közre. Az egykor a magyar államhoz tartozó Sztalacsot pontatlanul minősíti balkáninak. Ez a szójelekből alkotott igen régi mondatjel nem bizánci eredetű, hanem magyar.
1. ábra. A Vesna Bikic által közölt XV. századi, a Tapar ős ten (mai magyarsággal: Szabír isten) olvasatú sztalacsi kerámia fényképe
A 2. ábrán egy Vesna Bikic által adott rajzsorozat látható, amelyben három magyar hieroglifából (ősvallási kötődésű szójelből) felépített ligatúrát (szójelekből alkotott mondatjelet) látunk különböző készültségi fokozatokban. A balról első jel a nikolsburgi székely ábécé tprus (tapar ős "szabír ős") jelének legegyszerűbb párhuzama, vagy előképe. A második rajzon erre rátettek egy ten "isten, élet" jelet, a harmadikon pedig minderre egy ős jelet is. Végül így az olvasat szabályosan tapar ős ten, mai magyarsággal szabír isten.
2. ábra. Vesna Bikic rajza a sztalacsi mondatjel változatairól
Vesna Bikic dolgozata az academia.edu-n olvasható, a fent látható grafika az ő 3. ábrájának a részlete. Dolgozatának címe magyarul: Sgraffito kerámiadíszítés és csoportidentitások a középkori Balkánon.
.jpg)
3. ábra. A székely írás tprus (tapar ős "szabír ős") mondatjele
4. ábra. A székely írás ten "isten, élet" szójele a fenti jel kivonata
A 4. ábrán látható ten "isten, élet" szójel grafikai alakja a 3. ábrán lévő tprus (tapar us "szabír ős") mondatjel mindennapi használatra alkalmas, egyszerűbb változata, kivonata, összetevője. Az eredeti, gazdagabb grafikai alakhoz több jelentés is társult. A fentebb bemutatott párhuzamok alapján ez a teljesebb jelentésbokor a tapar ős ten (szabír isten) mondatjelben érhető tetten. A grafikai összetétel szétválásakor, egyszerűsödésekor ez a korábbi összetett jelentés is széthasadt. Az új grafikai alakokhoz az elhúzódó folyamatban az eredeti jelentésbokor egyik-másik jelentése társult. Így válik érthetővé az, hogy a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor életet adó szervére miért tették a három ágpárral rendelkező faábrázolást. A tehénszobron ugyannak a jelformának ten "isten, élet", a nikolsburgi ábécében pedig tapar us "szabír ős" a jelentése. Azért, mert a legteljesebb összetétel eredetileg a tapar ős ten "szabír isten" jelentést rögzítette s a jelszármazékok ebből a grafikai és szemantikai örökségből hol ezt, hol azt őrizték meg.
5. ábra. A székely írás ős szójele
A sztalacsi mondatjel annak bizonyítéka, hogy a sztyeppi eredetű hun-avar-magyar népesség megőrizte szabírhun eredethagyományát és több évezredes íráskulturáját. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár is feljegyezte, hogy a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü). A jellegzetes jel a székely írás nikolsburgi ábécéjében ellentmondásosnak látszó módon maradt fent. Az ott megadott tprus (tapar ős "szabír ős") jelnév alapján várnánk a ligatúrában az ős szójel grafikai megjelenését is, ám ez a nikolsburgi ábécében megőrzött grafikai változatból hiányzik. A nikolsburgi ábécé két rokon jele (a tprus és a ten) alapján csupán sejteni lehet, hogy a mondatjel eredetileg tartalmazta az ős szójelet is. Ez az idők során - a hétköznapi használat megkövetelte egyszerűsödés miatt - eltűnt a ligatúra tetejéről. Egy zamárdi avar szíjvégen, ha kopottan is, de megmaradt az ős szójel, ami ezt a magyarázatot erősítette (6. ábra). A Vesna Bikic által közölt sztalacsi cserépedény mondatjele és a 2. ábrán látható rajzai meggyőző alátámasztását jelentik a magyar mondatjel alakváltozatairól adott fenti értelmezésnek. Az amerikai indián változat azt bizonyítja, hogy a Szibériából Amerikába vándorlók már vitték magukkal ezt a jelünket is (7. ábra).
6. ábra. A zamárdi avar szíjvég egy tapar us "szabír ős" olvasatú mondatjel (a szíjvég felső részéről készített fotógrafika középen), balra a székely írás tprus (tapar us "szabír ős) mondatjele, amelynek tetejéről már lekopott az ős szójel, amelynek már csak az emléke maradt meg a jelnévben, jobbra a székely írás ős szójele
7. ábra. A nebraskai Sloan kanyonban látható Tapar ős mondatjel is azt igazolja, amit Vesna Bikic közlése, hogy a ligatúra tetején egykor létezett egy azóta lekopott, a Tejút (égig érő fa) hasadékát ábrázoló hieroglifa
8. ábra. Iráni cserépváza a székely tprus jel párhuzamával (Hisszar tepe, Kr. e. 4300), ezen a tájon, amit a sumér iratok Szubar-ki néven emlegettek (s ahol a Kásler Miklós és munkatársai által végzett genetikai kutatás eredménye szerint az Árpád-ház genomja kialakult), ez idő tájt a szabírok éltek
Ezzel remélhetőleg nyugvópontra jut (vagy új figyelmet kap?) a nikolsburgi tprus jelről folytatott vita, amelyet az 1993-ban kiadott Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk tanulmányai indítottak el. E kötetben Simon Péter, Szekeres István és e sorok írója is szó- vagy mondatjelnek tekintette a tprus jelet, amit Máté Zsolt, Vékony Gábor, Róna-Tas András és Sándor Klára sikertelenül próbáltak megcáfolni. Végül az MTA rováskorpusza 2021-ben felemás módon beismerte a Máté Zsolt által megfogalmazott kritika megalapozatlanságát. A vita történetét korábban A temporius-téveszme diadalútja c. cikkben foglaltam össze. Az azóta előkerült amerikai indián, szabír, avar és sztalacsi jelváltozatok a mondatjel történetének felvázolását és jelentésbokrának meghatározását teszik lehetővé. Egy feltételezhetően kőkori eredetű ősvallási jelentőségű mondatjelről, hieroglifikus ligatúráról van szó, amely a magyar ős- és kultúrtörténet kezdeteibe, a sztyepp és Amerika népesedés- és vallástörténetébe enged bepillantást.
9. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szaporítószervén lévő jelváltozat elsősorban a ten "élet" jelentést hordozza az eredeti ligatúra jelentésbokrából
10. ábra. A Vukovár melletti Sotinban előkerült, Ragyogj ragyogj ragyogj tapar ős (mai magyarsággal: Ragyogj ragyogj ragyogj szabír ős) olvasatú avar jelvény részlete talán az egykor a szabíroknál használatos bálvány rajzát őrizte meg
.
Irodalom
Vesna Bikic: Sgraffito pottery decoration and group identities in the medieval Balkans?
Jànos B. Nagy - Varga Géza: A world tree shown on a pottery given by Asko Parpola can be read as "szabir ancestor"
Jànos B. Nagy - Varga Géza: Szabír ős olvasatú világfa egy Asko Parpola által közzétett indusvölgyi cseréptáblán
Máté Zsolt: A székely írás latin rejtélye
Benkő Elek - Sándor Klára (szerzők) Vásáry István (szerkesztő) 2021: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.
Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja
Varga Géza: Az MTA rováskorpusza így dolgozza fel a körön kívülről érkezett tprus-magyarázatot
Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése