Honfoglalás kori veret a szerbiai Homokdiódról magyar hieroglifikus mondattal

Stela Doncseva (2021) közli The production of metal Art in Bulgaria in the 10th century, Based on Data from the Art Centres in Preslav Region c. kötetében egy honfoglalás kori veret rajzát (1/a. ábra). Lelőhelyeként a szerbiai Oreshak településnevet adja meg, amelynek magyar neve Homokdiód. A leírás szerint a lelet X-XI. századi, ám a hasonló fémtárgyak könnyen átvészelik az évszázadokat, ezért vélhetjük honfoglalás korinak is. A rajta lévő mondatjel jellegzetes magyar hieroglifikus kompozíció, amelyet könnyen el lehet olvasni.

Az egyetlen bizonytalanságot a jelek "fogazottsága" jelenti. Nem egyértelmű, hogy ez mikor csak egy grafikai megoldás (amivel az árnyékot kívánta jelezni a grafikus) és mikor kiolvasható szójel. A lehetséges válaszoknak megfelelően több olvasat is lehetséges:

- Amennyiben a kacskaringón lévő "fogak" egy Jóma ligatúrát alkotnak, ez esetben az isten neve Jóma ten. Az ős hieroglifán lévő "fogak" pedig egy magas ősi kő mondatrész kiolvasásához járulnak hozzá. Minden jel felhasználásával a Magas Jóma sar ős ten köve (mai magyarsággal: Magasságos Jóma úristen köve) olvasathoz jutunk.

- A "fogak" hasznosítása nélkül az olvasat Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen). Ez egy igen régi és széles körben elterjedt képszerű mondatjel. Megtalálható a szkítáknál (1/c. ábra), a hun hatás jeleként a merovingoknál (1/b. ábra) és a honfoglaló magyaroknál is.

Az olvasatot a párhuzamok alapján, a hieroglifikus írásemlékek feltérképezésével lehet pontosítani (1). Pillanatnyilag a két fenti olvasat között egy közbülső megoldás látszik a legvalószínűbbnek, mert a magas kő ábrázolási konvenció gyakori, a Jóma ligatúra azonban a Kárpát-medencében ritkább. 

1/a. ábra. A homokdiódi mondatjel legvalószínűbb olvasata: Magas Jóma sar ős ten köve (mai magyarsággal: Magasságos Jóma úristen köve)

Az 1. ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "m" (magas), ős, "harmadik k" (kő), ten és "s" (sarok, úr) jele látható. A jelpárhuzamok és az olvasat alapján a homokdiódi veretet a szkíta és hun eredettudattal rendelkező, Attila örökségének visszaszerzésére érkező honfoglaló magyarok készítették. 

1/b. ábra. Hun hatásról árulkodó meroving ezüstgyűrű a Jóságos úristen mondattal

1/c. ábra. A krími szkíta aranykorona az Isten ligatúrát hordozza

Jegyzet

(1) Jóma egy kőkori isten neve. A Jóma ligatúra az amerikai indiánok népi jelrendszerének leggyakrabban használt jele (3. ábra), ami megtalálható a szkítáknál (2. ábra) is. A lelet korszakához és etnikumához legközelebb a volgai bolgárok anyagában és a magyar népi jelhasználatban (3. ábra) találtam. A magas kő ábrázolási konvenció és az úristen ligatúra egyaránt széles körben elterjedt a sztyeppi és az Árpád kori magyar anyagban is. Lásd ezekről bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben!

2. ábra. Paziriki szkíta szőnyeg Jóma ligatúrája

3. ábra. Azték tál, a köriratában Jóma "Jó magas, Jó mágus" ligatúrákkal és a magyar Jóma ligatúra egy hímes tojásról (jobbra lent)

Irodalom

Stela Doncseva (Stela Doncheva): The production of metal Art in Bulgaria in the 10th century, Based on Data from the Art Centres in Preslav Region, Faber, Veliko Türnovo, 2021. (academia.edu) 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Azték tál Jóma ligatúrával

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza: Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus "Ragyogj jóságos úristen" mondattal

Varga Géza: A krími szkíta korona Isten hieroglifája

Varga Géza: Délszláv területek magyar hieroglifikus nyelvemlékei

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...