Tomka Gábor közölte néhány ónodi kályhacsempe képét. Ő a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, aki a budapesti késő középkori jelvény három rovásjelét annak idején "rontott latin M"-nek minősítette (1). Ezt a jelvényt a Magyar Nemzeti Múzeummal kötött, a főigazgató által aláírt letéti szerződésünk eredetileg hunnak tartotta. Azóta - az előkerült párhuzamok alapján jogosan - lefokozták késő középkorivá. Ami nem változtatott azon a tényen, hogy ez egy elsőosztályú nyelvemlék lenne, ha a muzeológusok nem tévesztik el a jeleit. Mert akkor az MTA rováskorpusza, meg az MKI rováskorpusza is közölhette volna a helyes olvasatát és az odakerül a tudomány asztalára.
1/b. ábra. A szentgericei unitárius templom egyik mennyezetkazettája sok részletében hasonló világmodellt ábrázol, mint az ónodi kályhacsempe, valamint - lineáris jelváltozatokkal - a karcagi csatkarika
A jelen cikkünk számára ebből az a következtetés adódik, hogy Tomka Gábornak - régészkollégái sorához hasonlóan - felmentése lehet jelfelismerésből. A budapesti jelvényről írt tanulmánya alapján a latin nagybetűket sem ismerheti fel minden esetben tévedés nélkül. Ezért tőle nem várhattuk, hogy az ónodi kályhacsempéken felbukkanó magyar hieroglifákat (a székely írásjelek szójel-előzményeit) azonosítsa. Ettől a régész-múzeológus társaságtól, amelyik a Magyar Nemzeti Múzeumot pillanatnyilag meghatározza, már az is dícséretes eredménynek számít, hogy az előkerült szép ónodi kályhacsempék jeleit nem rongálták meg. Sőt - a hieroglifáiról nyilván mit sem sejtve - közzé is tették azokat. Ennek köszönhetően a jelen cikkben e kályhacsempék közül bemutathatok és elolvashatok egyet (1. ábra).
Az ónodi kályhacsempén egy elolvasható jelekből szerkesztett szabályos felülnézeti világmodell van. A közepén szokás szerint az Isten neve (itt a Lyukó szójel) jelenik meg, amelyet hun és avar világmodellek közepén ismételten megtalálunk (2. ábra). A világmodell sarkain az égbe vezető út valamilyen elolvasható jelképe (esetünkben a tulipánnal szimbolizált égig érő fa) látható. Erről a tulipánról az énlakai Egy Isten mondatjelnek köszönhetően tudjuk, hogy a magyar jelhasználatban az Isten szót jelöli (3. ábra). A sugár irányú mondataiban az Istennel azonos világoszlop lépcsős toronytemplomra emlékeztető ligatúrája, a Magas kő jelenik meg.
Jegyzet
(1) Az esetet leíró cikkeimet a Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia címre kattintva ismerheti meg az olvasó (4. ábra).
Irodalom
Tomka Gábor: 16. századi kályhacsempék az ónodi vár ásatásaiból. Archaeologiai Értesítő, 2007., 132 (1). pp. 241-246. ISSN 0003-8032, Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2009, 359–383.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése