Az egyik kérésnek alig tudok eleget tenni, máris jön a másik. Szerencsére. Most Amerikából kaptam az alábbi levelet Tóth Istvántól, aki az amerikai indiánok nyelveit, e nyelvek magyar kapcsolatait kutatja. Különösen érdekes e szempontból Kalifornia, ahol az Otto von Sadovszky által kalugornak (kaliforniai ugornak) nevezett indián népek éltek, vagy maradékaikban ma is élnek. Szerinte a kalugor nyelvek a magyar nyelv legközelebbi rokonai közé tartoznak. Nézetének nincs tudományos igényű kritikája, mert az nem komoly érv, hogy át kellene dolgozni az egész nyelvtörténetet. Mintha ezt támasztaná alá a Tóth Istvántól kapott képanyag is (1).
Kedves Géza! Elküldöm ezt a linket, melyen a kaliforniai indián jeleket mutatják be fotókon. Szerintem talál érdekes irásjeleket, amelyek összekötnek minket a kaliforniai indiánokkal. Igen, kérem azoknak a képeknek a megfejtéseit.
Nagyon köszönöm, Tisztelettel: István
1. ábra. Az első kaliforniai képen (Alabama Hills, Inyo Nemzeti Erdő) egy sámán alakja látható, aki a tulipán alakú, Ragyogj! Isten. Ragyogtál olvasatú mondatjelet tartja a kezében
2. ábra. A szibériai sámán ugyanúgy szarvakat visel, mint a kaliforniai kollégája
A megküldött mellékletben elérhető háromszáz körüli fénykép elemzéséhez kutatócsoport kellene. A legelső kép (1. ábra) mindjárt hallatlanul érdekes, mert egy jelekkel ellátott sámánábrázolás látható rajta. A szójelek a sámán alakjával együtt - a hieroglifikus írás szabályainak megfelelően - egy ősvallási jelentőségű képet alkotnak. Karácsonykor ugyanis a Nap a Tejút hasadékában ragyog fel. Ezt a pillanatot az emberiség a kőkor óta várja és megörökíti. Ez történt ezen a távoli sziklafelületen is. Hasonló írásemlékeket többet is hátrahagytak eleink Eurázsiában és Amerikában egyaránt. A sziklákba vésett feljegyzések készítéséhez a székely írás előzményét, a Magyar hieroglif írás szójeleit használták fel. Ez teszi lehetővé a sziklarajzok értelmezését, valamilyen szintű elolvasását (2).
E sámánábrázolásnak szibériai (2. ábra), szkíta (3. ábra) és magyar (7. ábra) párhuzama is van. Elsősorban a jelhasználat azonossága szembetűnő. A 2. ábrán bemutatott szibériai képen ugyan nincsenek jelek, mert a bimbózó modern tudományosság számára ezek nem voltak fontosak. Ám az ismert szibériai sámánkellékeken (paláston, koronán, dobon) megtaláljuk a székelyazonos jelek sorát (16/b. ábra). A szibériai, szkíta, magyar és kaliforniai sámánszertartásokon azonos, vagy rokon a világnézet, a jelkészlet és a jelhasználat is. A jelen cikkben e kaliforniai sziklarajz rovológiai (magyar írástani) vonatkozásait elemzem.
4. ábra. A fenti szkíta papnők kezében lévő, Lyukó isten olvasatú mondatjel (balra), valamint a mondatjelet alkotó hieroglifák megfelelői: a székely "ly" (lyuk/Lyukó), "nt/tn" (ten) és "us" (ős) jelek (lentről felfele)
A 3. ábra szkíta papnőinek kezében elolvasható jelvények vannak. A magasabban tartottak Lyukó isten alakban szólalnak meg (3. és 4. ábra). Ezekhez hasonló van a kaliforniai táltosnál is (1. és 5. ábra). Egy azték templomon a Lyukó isten mondatjel is előfordul (9. ábra). A kaliforniai sziklarajzon a sámán alakja mellett a Lyukó istennév is megtalálható (1., 10/a. és 12/a. ábra).
A Ragyogj! Isten. Ragyogtál. mondatjel
A sámán kezében tartott, tulipán alakú mondatjel egy széles körben elterjedt istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata. Ezeknek közös jellemzője, hogy a jelcsoport elején és végén a ragyogj/ragyogtál/ragyogó hieroglifák jelennek meg, középen pedig az Isten.
Ez az Isten igen régi összetétel és talán etnikumjelzőnek is gondolhatjuk a jelhasználat és a szó alapján. A szkíták által is használt Isten szó nem csak a kaliforniai sziklafalon, hanem más indián emléken is előfordul (8. ábra). A párizsi Azcatitlan kódexben lévő azték toronytemplomon két további szkíta mondatjel (a Magasságos Jó köve és a Lyukó isten) megfelelőjét is megtaláljuk (9. ábra).
5. ábra. A kaliforniai sámán kezében lévő, tulipán alakú, szimmetrikus Ragyogj! Isten. Ragyogtál. mondatjel (balra és középen), valamint az indián hieroglifáknak megfelelő székely "us" (ős), "nt/tn" (ten) szójelek és az "r" (ragyogó) rovásbetű (jobbra, fentről lefele)
6. ábra. A szkíta Pazirik-kultúra Isten olvasatú jelképe a Kr. e. VI. századból, ehhez hasonló jelvényt tartanak a kezükben a 3. ábrán látható szkíta papnők is
7. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a Ragyogj! Ten országa. Ragyogtál. mondatjellel (középen), a mondatjel (balra), valamint a mondatjelet alkotó hieroglifák megfelelői a magyar jelkincsben: az államcímerünk ország szójele, a nikosburgi ábécé "nt/tn" (ten) szójele és a székely "r" (ragyogó) rovásbetű (jobbra, fentről lefele)
8. ábra. Maja világmodell Teotihuacanból (középen), a világmodell hieroglifái (balra) és a székely írás megfelelő jelei (jobbra, fentről lefele): "ly" (lyuk. Lyukó), Ak (patak, Heraklész), ős, ten, "ü" (ügy "folyó") és "f" (föld), a jelek lehetséges értelmezése mai magyarsággal: Lyukó Ak az isteni folyó földje
Egy vélemény szerint a maják is a penut indiánok közé tartoznak, ezért - ha az isten szó etnikumjelző Amerikában - akkor talán a penut csoport jelzője lehet.
A Ragyogj Lyukó mondatjel
A hieroglifikus írásemlékek sorának tanúsága szerint a szkíták, a hunok és az avarok a napistent Lyukó néven is tisztelték. A jelen cikkben tárgyalt kaliforniai sziklarajz e hieroglifa születését helyezi a kőkorba. Abba a korba, amikor Amerika benépesült és a közös jeleket az indiánok ősei odavitték.
10/a. ábra. A kaliforniai Ragyogj, Lyukó mondatjel
A ragyogj/ragyogtál/ragyogó hieroglifa
A székely írás "r" (ragyogj, ragyogtál, ragyogó) jele egy vonal. Az írástörténet során e vonalnak vízszintes, ferde és függőleges változatai is voltak (3). Ez azért alakult így, mert az istenidéző szertartásokon e vonalak vették körül (előzték meg és követték) az istent felidéző jeleket (16/b. ábra). Mivel a jelmontázsok készítői törekedtek a szimmetriára, ezért e vonalak helyzete a képi ábrázoláshoz igazodott (14/c. ábra).
11/b. ábra. A székely írás "r" (ragyogó) jele
A lyuk/Lyukó hieroglifa
A kaliforniai sámán mellett, a válla magasságában lévő körbe zárt pont a lyuk/Lyukó hieroglifa, ami a napistent idézi.
12/a. ábra. A kaliforniai lyuk/Lyukó hieroglifa
12/b. ábra. Őrségi szárnyas napkorong minta a Napot jelző lyuk/Lyukó, az Éden szent folyóit jelző négy jó és az égig érő fát idéző szár "úr" hieroglifával (Velemér, Sindümúzeum)
A 11/b. ábrán látható három hieroglifa közül kettő (a lyuk/Lyukó és a jó) a kaliforniai sziklarajzon is megjelenik. A harmadik (a szár) helyett a sámán kezében lévő tulipán alakú Isten (ős + ten) ligatúra idézi az Istennel azonos, eget tartó fát. Tehát a világnézet és a hozzá kötődő jelhasználat az eltelt évezredek ellenére azonos maradt.
A kő hieroglifa
A jó "folyó" hieroglifa
A jó hieroglifa az égig csapó hullámtaraj rajza. Az Istennel azonos égi folyót (a Tejutat) idézi. Ezzel függ össze a magyar jó szó "Isten, folyó, jó" jelentésbokra. Kérdés, hogy az amerikai atapaszk Jakiszta égisten nevében az „ég, világosság” értelmű ja/jak szótag ennek rokona-e?
14/a. ábra. A kaliforniai jó "isten, folyó" hieroglifa
14/b. ábra. Közép-ázsiai szkíta bronzló jó "isten, folyó" hieroglifákkal Kr. e. 500 tájáról
14/c. ábra. Zamárdi avar szíjvég a Ragyogj nagy jó sar, mai magyarsággal: Ragyogj nagyságos folyó úr mondattal
Az ügy "folyó" hieroglifa
A kaliforniai sziklarajz sámánja feletti függőleges hullámvonal az ügy "folyó" jele, amely az égi folyóra, a Tejútra utal.
15/a. ábra. A kaliforniai ügy "folyó" hieroglifa
15/b. ábra. A székely írás "ü" (ügy "folyó") jele
Összegzés
A kaliforniai sámán környezetében lévő jelek jól értelmezhetők a magyar hieroglif írás segítségével. Azokat a fogalmakat: a Napot (10/a. és 11/a. ábra), az égi folyót (13/a. és 14/a. ábra), a kőből/hegyekből rakott lépcsőként szolgáló világoszlopot (12/a. ábra) és az Istennel azonos égig érő fát (5. ábra) idézik, amelyeket a sámánszertartás során megemlítettek. Egyúttal a szertartás folyamatát is leírják. A sámán kezében lévő virágszerű mondatjel ugyanis egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata (5. ábra). A kaliforniai és a magyar őskultúra egykori közösségét és erejét dokumentálja, hogy a szövegkönyv párhuzama megjelenik a keresztény elemekkel burkolt, de az ősvallási világnézet alapjait is őrző Szent Koronán (12/c. ábra).
Tóth István nyelvészeti kutatásaiba betekinthet az olvasó a honlapján és az onnan elérhető könyveiben (4).
Jegyzetek
(1) A képek java része a ma ismert penuti (kalugor) nyelvterületen kívüli helyeken készült. Azonban a történelmük során a penutok egy része tovább vándorolt. Ezért nem lehet pontosan tudni, hogy a sziklarajzok penutokhoz köthetők-e. A székely jelek párhuzamai egyébként is megtalálhatók Észak-, Közép- és Dél-Amerikában mindenütt. Tehát talán nem köthetők csak a penutokhoz, csak a kaliforniai ugorokhoz.
(2) A kaliforniai sziklafeliratok olvasatát a magyar hieroglif írás alapján határozom meg. Nem tehetek másként. Az indián jeleket formailag azonosítani lehet a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak a jeleivel. Ezért szükségszerűen a magyar hieroglifák ismert jelentését és hangalakját kell magadnom olvasatként, mert - tudomásom szerint - másik jelentés és hangalak nem ismert. Ahogyan egy mai ausztrálnéger újságolvasó a latin betűket használja, hasonlóképpen olvashatjuk mi is a kaliforniai szövegeket magyar szójelekkel. Azonban illik elmondanom, hogy az így kapott hangalak aligha pontosan azonos azzal, amit a kaliforniai indiánok e jeleknek tulajdonítottak. Úgy vélem, hogy az olvasatommal elsősorban a szöveg értelmét tisztázom, a hangalakot legjobb esetben is csak megközelíthetem. Természetes, hogy ezt ellenőrizni kellene az indián nyelvek segítségével. Amíg ez nem történik meg, addig be kell érnem azzal, hogy csupán az írástudomány pillanatnyilag legjobb eredményével, az első olvasatokkal szolgálhatok. Remélem, minél előbb megtörténik ezeknek az indián nyelveket ismerők általi pontosítása.
(3) A modern székely írásban ma a függőleges vonal az "sz" (szár "növényi szár, úr") jele. A székely számrovás "egy" számjele is egy függőleges egyenes. Ezek könnyen öszekeverhetők a ragyogó hieroglifa függőleges alakjával. Korábban ezt az összetévesztést megakadályozták a képszerű szár jel ágai, amelyek csak a modern székely írás kialakulásakor kophattak le. A népi jelhasználatban a szár ágai napjainkig megmaradtak (11/a. ábra).
A szentgyörgyvölgyi korsó jeleinek egyik lehetséges olvasata: Négy szár "Négy úr", mert székely rovásszámokkal pontosan így kell leírni a négyes számot. Ez ellen azonban felhozható, hogy a korsón valójában nyolc faábrázolás szerepel. Újabban tisztázódott, hogy a különféle hieroglifikus ábrázolásokon lévő vonalkázás a székely "r" megfelelője és egy elterjedt istenidéző szertartás szövegkönyvének lényeges eleme. Ebből következően a korsó jeleinek valószínűbb olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj Szár!, mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj Uram!
Ugyanezt az istenidéző szöveget találjuk egy Hoppál Mihály által bemutatott szölkup sámándobon is (15/b. ábra). Az istenidéző szertartás szövegkönyve (faábrázolással együtt) megjelenik a Szent Koronán is (15/c. ábra).
16/b. ábra. Szölkup sámándob az istennel azonos égig érő fa (a szár "úr") ábrázolásával, valamint az azt megelőző Ragyogj! és követő Ragyogtál! hieroglifákkal egy istenidéző szertartás kelléke és szövegkönyve
(4) Tóth István író és kutató oldala a penuti-magyar nyelvrokonságról:
KAPCSOLATOK A VINTU ÉS A MAGYAR NYELV KÖZÖTT
A vintu nyelv lexikálisan több mint 520 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez!!! Morfológiailag szinte azonos a magyarral, szintetikus, agglutináló nyelv! A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés előtagragozással.
A vintu a fehér betelepülések előtt Kalifornia legerősebb népe volt.
Az őspenuti, az ősvintu nyelv közvetlen ősének közbenső állomásai Amerikában: Alaszka, Kanada és Oregon állam parti területei voltak. Mint minden nyelvnek, így az őspenutinak is voltak előzményei és ez az ősnyelv az amerikai kontinensen kivülről Eurázsiából származik és csak hosszas vándorlások után érkezett a területre. Az őspenuti arról az ősi ősnyelvi területről érkezett, mely 7-8.000 évvel ezelōtti időkben a Kárpát-medencétōl Anatólián és Mezopotámián át Turkesztánig terjedt. Az ősnyelv központi területének magja valószinüleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában volt, ahol az első földműves és állattenyésztő kulturák kialakultak és nagy valószinűséggel az ősi szubartui szubar (szabir) néphez köthető. A magyar és a penuti nyelvek ebből az ősnyelvből erednek.
A vintuk elsősorban vadász és gyűjtögetőkként ismertek, Azonban ennek ellentmond, hogy a vintu nyelvben tömegesen maradtak fenn olyan kulturális szavak, melyeknek magyar megfelelőik vannak.
-földművelésre és állattenyésztésre utaló magyar kulturális szavak a vintu nyelvben:
-bolyhoz, -cukor, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -horol -hurol, -kapa, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerités, -kolomp, -köpül, -kotor, -kürt, -kút, -leves, -ōröl, -szab, -szár, -szed, -szitál, -szō, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr, -vályú, -verem, -vet, -zsák.
További magasabb kulturális szintet igazoló szavak: -csat, -csobak, -csobolyó, -csörgō, -csupor, -fed (fedél), -furulya, -gyűrű, -gyűszű, -kapu, -karika, -kör, -köt, -kúp, -kupac, -pokróc, -síp, -szalag, -szenny, -tábla, -takaró, -tál, -zseb..
(A vintu-magyar szómegfelelések a könyv szóegyezés listájában).
Irodalom
Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.
Hoppál Mihály: Sámánok világa. Püski Kiadó, Budapest, 2010.
Hoppál Mihály: Jelek és sámánok a sziklarajzokon; Gondolat, Bp., 2016.
Tóth István író és kutató oldala a penuti-magyar nyelvrokonságról
Berze Nagy János: Az égigérő fa, Pécs, 1958.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve
Varga Géza: "Dana ten országa" hieroglifikus mondat a Nagy Károly által az avaroktól rabolt ékszeren
Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja
Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Varga Géza: Az MTA rováskorpusza
Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Azték templom magyar mondatjelei egy Tlaxcala-i kódexben
Varga Géza: Azték toronytemplom magyar hieroglifikus mondatokkal
Varga Géza: Magyar hieroglifákkal elolvasható "Nagy Isten" mondatjel egy mixték kéziratban
Távoli nyelvrokonok Kaliforniában? (nyest.hu)
Varga Géza: "Lyukó Ak folyóisten földje" hieroglifikus mondat Teotihuacanból
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése