Bevezető
Kiss Istvántól kaptam az alábbi hírt, amiért itt is köszönetet mondok. A horvátországi Belovar melletti Gudovác kastély romjai közötti ásatásokon került elő ez a szép hímes tojás, amit a magyar hieroglif írás segítségével azonnal el tudtam olvasni (erről a kőkori eredetű írásról a Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be 2017-ben). A Blaga & Misterije c. horvát újság így ír a hímes tojás felfedezéséről:
1. ábra. A sárban talált legrégebbi húsvéti tojást a jó Mátyás király idejéből hónapokig rakták össze, és végül felfedte minden szépségét
A történelem előtti idők óta a tojást az élet és annak megújulásának szimbólumaként tartják számon. Az első Dalmáciába érkezett szlávok magzati testhelyzetben lettek eltemetve, tojással a mellkasukon. A kozmikus és emberi újjászületés szimbólumaként a tojást számos más kultúrában is feljegyezték.
Szokás volt az is, hogy az alapokba temettek egy tojást, hogy megvédjék a rájuk épített házat, kastélyt vagy palotát a gonosztól. Goran Jakovljević régész a Bjelovar melletti Gudovac kastély romjaiban 2003-ban végzett kutatása során összesen 148 húsvéti tojáshéj töredéket talált egy földrögben, amelyek hat hónapos gondos összeszerelés után megmutatták minden ősi szépségüket. hat évszázaddal ezelőtt hozták létre.
A tojás darabjainak mérete háromtól tíz milliméterig terjedt, sőt 41 darab is kisebb volt három milliméternél. Katonai technikával készült, geometrikus motívummal díszített, a 15. század első felére, azaz Corvin Mátyás uralkodása idejére datálható. A Horvátországban talált legrégebbi húsvéti tojásnak tartják, és az egyik legrégebbi Európában.
Ismeretes egyébként, hogy a tojást a 11. század óta ajándékozták, a szláv népeknél gyakran horogkereszttel, azaz négykarú kereszttel díszítették, amelyek mindegyike derékszögben végződik. A nácik a XX. században elrontották ezt a sok nemzetben jelenlévő szimbólumot.
A színes tojás mágikus erőt képviselt, és szeretteinek ajándékozására használták. Az is ismeretes, hogy a tojást azért helyezték a magba, mert azt hitték, hogy a termést megvédi a jégesőtől.
A húsvéti tojásfestés mélyen gyökerezik a horvát hagyományokban. Környékünk ókori népeinek sírjaiban agyagtojásokat találtak még a horvátok érkezése előtti időkből.
A belovári Városi Múzeum szerint, ahol ma a gudovaci húsvéti tojást őrzik, a kastély legnagyobb dicsőségét Péter magiszter, a szlavóniai királyság helytartója, a zágrábi püspök helytartója és a püspöki birtokok menedzsere idején élte át. Corvin Mátyás király magyar udvarában nagy rangot kapott.
A kastélyban uralkodó dicsőséget és fényűzést számos régészeti kutatás során talált tárgy is bizonyítja, mint például fazekak, evöeszközök, kések, villák és serpenyők, valamint nagy mennyiségű állatcsont, amelyek az egykori lakók gazdag táplálkozásáról tanúskodnak. A többit megőrizték, mert mocsári sárban álltak, ami mindent megőrzött, ami beleesett. Köztük egy rög tele volt kagylótöredékekkel.
A kutatások kimutatták, hogy 1543 körül Gudovac megváltoztatta a szerepét, mint az alacsonyabb rendű nemesek tulajdona, ahol kemencéket gyártottak, és a törökök elleni védelem egyik erődítményévé vált. A 16. század közepe táján a történeti források már nem említik, és feltételezések szerint Gudovac akkoriban vált rommá.
Ám évszázadokkal később a húsvéti tojás felfedezése óriási szenzációt keltett. A Belovari Városi Múzeum időszaki állandó kiállításának részeként, a Gudovac - Gradina középkori lelőhelyének szentelt Régészeti Osztály kiállításaival együtt került kiállításra. Időközben egyfajta szimbólummá, Belovar emlékévé is válik, amelyen, amennyire az erőforrások engedik, a Bjelovar - Bilogora térség helyi turisztikai testületei dolgoznak.
Régészeti Intézet / Gudovac - Gradina
A hímes tojás olvasata
A hímes tojás mindkét végén a magyar hieroglif írás zsenge szójelének 8 példányát találjuk (3. ábra). A tojás derekán pedig a sar "sarok, úr" szójelek futnak körbe (4. ábra). Ezek adják a Zsendülő sar (mai magyarsággal: Zsendülő "feltámadó" úr) olvasatot. Arra utal ez a mondat, hogy a napisten minden évben feltámad és vele újra kezdődik az élet. Aligha van ennél szebb és egy hímes tojásra alkalmasabb gondolat.
A zsengeünnepet a kőkor óta ülik meg a különféle vallások. Az ünnep alkalmából az első termésből vinni kellett a papoknak. Jézus Krisztus feltámadása is a mindannyiunkra váró Feltámadás zsengéje (biztosítéka, példája és ígérete) a keresztény egyházak szerint.
A zsenge jel olyannyira elterjedt, hogy a kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jele is pontosan ilyen formájú (amit Szekeres István ismert fel). Ugyanez a jel megtalálható a jeruzsálemi Feltámadás (Szent sír) templom bejárata felett is, kőbe vésve.
A hasonló mondanivalójú (a zsenge hieroglifát a felületükön hordó) hímes tojásokból már ismerünk néhány példányt a magyar népművészetben (5. ábra).
Irodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése