Bevezető
Merike Joosep írja a világhálón a Shigir-idolról:
"The Shigir Idol is the oldest known wooden sculpture in the world, made during the Mesolithic period, shortly after the end of the last Ice Age. The wood it was carved from is approximately 12,000 years old. The sculpture was discovered on January 24, 1890 at a depth of 4 m (13 ft) in the peat bog of Shigir, on the eastern slope of the Middle Urals, near the village of Kalata (modern Kirovgrad) and approximately 100 km (62 mi) from Yekaterinburg. It was extracted in ten parts. The piece was originally 5.3 metres tall. Sadly, parts of it went missing during the Soviet Era. Now only 2.8 metres remain, along with sketches drawn in 1914 by the Russian archaeologist Vladimir Tolmachev."
"The sculpture is carved from larch. As identified from the annual rings, the tree was at least 159 years old when felled. Stone tools were used for carving the markings. The top portion is a head with a face with eyes, nose, and mouth. The body is flat and rectangular. Geometrical motifs decorate its surface, including zigzag lines and depictions of human faces and hands. Horizontal lines at the level of the thorax may represent ribs. The monumental wood carving features seven faces, one three-dimensional up the top and six others etched into the body of the piece. Alongside its many faces are a series of horizontal and diagonal lines and abstract shapes, chevrons and a herringbone among them. The arrangement resembles a totem pole.
The object was carved with stone stools, the fine details were done with a sharp object, which is thought to have possibly been a sharpened beaver tooth ( this tool has been found in nearby areas from the same era).
Nobody has yet been able to crack the code masterfully carved into the sculpture’s surface, It could be the world's oldest writing, a pictorial map, or have some relation to deities, with some anthropologists suggesting the lines could represent boundaries between the spiritual world and earth.
The sculpture is currently on display at the Sverdlovsk History Museum in Yekaterinburg, Russia."
2. ábra. A Shigir idol rajza
Magyarul:
"A Shigir idol a világ legrégebbi, ismert, fából készült szobra, amelyet a mezolit korszakban készítettek, nem sokkal az utolsó jégkorszak vége után. A fa, amiből faragták, körülbelül 12 000 éves. A szobrot 1890. január 24-én fedezték fel 4 m mélységben (13 láb) Shigir tőzegmocsárában, a Közép-Urál keleti lejtőjén, Kalata falu közelében (modern Kirovgrad) és körülbelül 100 km-re (62 mérföld) Jekatyerinburgtól. Tíz darabban szedték ki. A faoszlop eredetileg 5,3 méter magas volt. Sajnálatos módon a szovjet korszak alatt egyes részei eltűntek. Most már csak 2,8 méter maradt, Vlagyimir Tolmachev orosz régész 1914-ben rajzolt vázlataival együtt.
A szobrot vörösfenyőből faragták. Ahogy az évgyűrűk alapján megállapítható, a fa a kivágásakor legalább 159 éves volt. Kőszerszámokat használtak a jelölések faragásához. A felső rész egy fej, szem, orr, száj arc. A test lapos és négyszögletes. Geometriai motívumok díszítik felületét, beleértve cikkcakk vonalakat, emberi arcok és kezek ábrázolását. A mellkas szintjén lévő vízszintes vonalak jelképezhetik a bordákat. A monumentális fafaragás hét arcú, felül egy háromdimenziós, és hat másik belevésett a darab testébe. Sok arca mellett vízszintes és átlós vonalak, absztrakt formák, ékzárak és heringcsontok sora található. Az elrendezés egy totemoszlopra hasonlít."
3/b. ábra. Az idol részlete
"Kővel faragták a tárgyat, a finom részleteket éles tárggyal végezték, amiről úgy gondolják, hogy egy kiélezett hódfog (ez az eszköz a közeli területeken került elő ugyanabból a korból).
A szobor felületébe mesterien vésett kódot még senki sem tudta feltörni, lehet a világ legrégebbi írása, képi térkép, vagy valamilyen kapcsolata van az istenségekkel, néhány antropológus szerint a vonalak a spirituális világ és a föld közötti határokat képviselhetik.
A szobor jelenleg a Szverdlovszki Történeti Múzeumban látható Jekatyerinburgban, Oroszországban."
Az olvasat írástörténeti alapja
Az 1970 óta folytatott kutatásaim alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a világ írásrendszereit, néhány ritka kivételtől eltekintve kőkori eredetű ősrokonság fűzi egybe. Ezt a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. Az első jelkészlet nem az állam és a könyvelés igényeit elégítette ki kb. 5000 évvel ezelőtt a különböző folyóvölgyi kultúrákban, hanem az ősvallásét 100-50 000 éve Afrikában és a Közel-Keleten. A szűkebb afrikai gyökereket Genevieve von Petzinger, a valamivel bővebb közel-keleti jelkészletet e sorok írója azonosította. Az ősvallás céljait szolgáló, természetes úton keletkezett jelrendszerek ezekből az ősi központokból terjedtek el a világban. Ezért a világ írásrendszereit ősrokonság fűzi egybe. A távoli írásrendszerek közös jelei lényegében azonosak a magyar hieroglif írással és a belőle kialakult székely írással. Ez teszi lehetővé, hogy a magyar jelek alapján megértsük és elolvassuk a Shigir idol szövegeit.
A Shigir idol jeleit más korai írásemlékeken és európai barlangi jelek között is sikerült azonosítani (4. ábra). Ez bizonyítja a jelkészlet általános elterjedtségét, egy kőkori ősvallási jelhasználat létét.
A Shigir idol jelei megtalálhatók magyar szójelek között is, amelyek akrofóniáját a 90-es években rekonstruáltuk. Innen ismerjük a feltehető kőkori jelentésüket és hangalakjukat. E magyar párhuzamok segítették a Shigir idol szövegének megértését és az elolvasását. Természetesen a hangalak időközben esetleg bekövetkezett változásait nem ismerjük, ezért a hangalakot illetően csak egy alátámasztott javaslatot tehetünk.
5. ábra. A Magyar hieroglif írás c kötetben 2017-ben már közlöm az idol néhány részletének lehetséges olvasatát
A magyar hieroglif írás éppen az effajta igen régi írásemlékek elolvasására, megértésére való. Valóban úgy tűnik, hogy ez a világ legrégebbi írása. Nem volt modern értelemben vett, bármilyen gondolat és nyelv rögzítésére alkalmas írás. A korlátozott számú szójeleivel csak néhány ősvallási jelentőségű mondatot lehetett leírni vele. Ám ezen a shigiri idolon és társain éppen ilyen szöveg van.
Az idol több, egymás fölött következő istenábrázolásként és a hozzájuk kötődő szövegként értelmezhető (5. ábra). A hétfejű isten ábrázolása a magyar népmesék hétfejű sárkányát és a hétfejű obi-ugor bálványokat idézi.
6. ábra. A Shigir-idol hét istenábrázolásból áll
A jelek az eddig elolvasott egyéb szövegekben is azonos jelentést hordoznak. A sok párhuzam és az olvasatok állandósága fontos körülmény. Azt jelzi, hogy e jeleket széles földrajzi és időbeli intervallumok között használták ugyanannak a nyelvnek, vagy ugyanazon ősvallás műszavainak a rögzítésére. Ez az elterjedt használat nyújt lehetőséget a Shigir idol jeleinek a magyar hieroglif írás segítsével történő elolvasására. Az alábbiakban a Shigir idol szövegfolyamát részekre bontom és elolvasom.
Az első istenábrázolás olvasata
A második istenábrázolás olvasata
8. ábra. A második istenábrázolás kísérőszövege lényegében azonos az elsőével
A 8. ábra alján a kis vonalakból álló jelcsoportoknak három állása van. Ezek feltehetően ugyanannak a szójelnek az istenidéző szertartás során használt három változatát: a ragyogj, ragyog, ragyogtál szavakat jelölik. Ezt figyelembe véve a második istenábrázolás alatti jelek a következő értelmet hordozzák lentről felfele: Ragyogj, ragyogj, ragyogj magas kő ura! Ragyog, ragyog a magas kő ura. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál magas kő ura. E mondatok az istenidéző szertartás három szakaszát, az isten megidézését, megjelenését és búcsúztatását jellemzik.
9. ábra. A Shigir idol harmadik istenábrázolása (balra) és hieroglifáinak párhuzamai a székely írásban (jobbra)
A Shigir idol harmadik istenábrázolása a 9. ábrán látható. A kép közepén végigfutó függőleges vonalról azt feltételezem, hogy nem jel, csupán egy repedés. Ha ugyanis jel lenne, akkor az írásemlék alsó részén lévő (hegyeket ábrázoló) sar "sarok, úr" hieroglifa helyett az égig érő fát ábrázoló képszerű szár "növényi szár, úr" hieroglifát kellene elolvasni. Ez esetben a Magas kő jelpár közzé is oda kellene olvasni egy lineáris szár jelet. S meg kellene magyarázni, miért használták egymás közelében a szár jel kétféle (képszerű és lineáris) alakját. Könnyebb azt gondolni, hogy ez a középső függőleges vonal csupán egy hasadás. Amit persze szemrevételezéssel kellene ellenőrizni. Az olvasat fentről lefele: Ragyog magas kő sar, ragyog Bél sar, mai magyarsággal: Ragyog a magas kő ura, a ragyogó Bél úr. A szövege lentről felfele is értelmes: Urunk Bél, a ragyogó úr, a magas kő, ragyogj.
A negyedik istenábrázolás olvasata
10. ábra. A Shigir idol negyedik istenábrázolásának "képaláírása": Bél sar magas kő (mai magyarsággal: Bél úr magas köve), valamint hieroglifáinak párhuzamai a székely írásban (jobbra)
Az idol negyedik istenábrázolását kísérő szöveg (10. ábra) olvasata fentről lefele: Bél sar magas kő (mai magyarsággal: Bél úr magas köve). Lentről felfele az olvasat mai magyarsággal: A magas kő ura Bél.
A ragyogó hieroglifa párhuzamai
8/a. ábra. A Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánembere, ragyogj, ragyogtál hieroglifákkal a karján
8/c. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondatjelében a ragyogó szójel vízszintes változatban jelenik meg
A Bél hieroglifa párhuzamai
9/a. ábra. Egy Ragyogj Bél szár (mai magyarsággal: Ragyogj Bél úr alakban elolvasható írásemlék, fogakból álló 16 000 éves nyaklánc eleme egy franciaországi temetkezési helyről (Genevieve von Petzinger nyomán)
9/b. ábra. A Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrű a Bél úr földje vagy a Bél úr az isten, esetleg a Bél úr isteni földje mondattal (fotógrafika)
A magas kő ábrázolási konvenció párhuzamai
10/a. ábra. A velszi sztélére az istennel azonos világoszlopra (Tejútra) utaló Magas kő jó ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő jóságos ragyogó ura) mondatot írták
10/b. ábra. III. századi kaukázusi szarmata jelvény olvasata: Jó szár magas kő (mai magyarsággal, ragokkal kiegészítve: Jóságos urunk magas köve, vagy Jóságos urunk a magas kő)
10/c. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez központi jele a magas kő ligatúra
10/d. ábra. A szarmata jogarcsúcs a kőből való égbolt modellje, hieroglifáinak olvasata: Magas ősi kő, vagy Magasságos ős köve
10/e. ábra. A korondi korsó (balra), valamint a Magas kő mondatjel a korsóról (jobbra fent) és lineáris változata a karcagi csatkarikáról (jobbra lent)
A sar "sarok, úr" hieroglifa párhuzamai
11/a. ábra. A kevermesi megalit jeleket hordozó felületrészlete
11/b. ábra. Csornai hun szíjvég a három hegyet ábrázoló sarok hieroglifával (középen), a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jele (balra) és a Tordos-Vincsa kultúra hasonló alakú jele (Winn/112b, jobbra)
11/c. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc hármas csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal, Jézus Krisztus mellén a sar "sarok, úr" hieroglifa
11/d. ábra. A budapesti késő-középkori jelvény a letéti szerződés megkötése előtt (balra) és jeleket hordozó felületének a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálás ürügyével végrehajtott barbár lereszelése után (jobbra), a lelet alsó részén a sar "sarok, úr" hieroglifa látható
A szár "növényi szár, úr" hieroglifa lineáris párhuzamai
.
12/a. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szár, ten, sar(ok) és ég hieroglifái a középső sorban, valamint a székely írás megfelelő ("sz", "nt/tn", "s" és "g") rovásjelei alattuk
ábra. Az apahidai hun csat nyelvén a szimmetrikus Nagy ügy szár, mai magyarsággal: Nagy folyó ura mondat olvasható
ábra. Zilahi tányér magas szár kő ligatúrákkal
Irodalom
Genevieve von Petzinger: Why are these 32 symbols found in caves all over Europe (video, 2015.)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei
Varga Géza: A Genevieve von Petzinger által közölt európai barlangi jelek azonosak a székely jelekkel
Varga Géza: Velszi sztélé olvasható jelekkel Kr. e. 3000 tájáról
Varga Géza: Az apahidai hun tarsolylemez mondatai
Varga Géza: A kevermesi megalit olvasata
Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán
Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia
Varga Géza: Egy apahidai hun csat magyar hieroglifái
folyt. köv.
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Merike Joosep:
VálaszTörlésThank you very much for your work! That's a dream come true! I don't go into details with a lot of things I publish, I just want to draw peoples' attention to things that still exist in this world. And I am so happy if someone makes connections with other things what he has noticed - so we might crack a puzzle or make a new theory about long lost periods, just come nearer to truth.
Magyarul:
Nagyon szépen köszönöm a munkádat! Ez egy valóra vált álom! Sok publikációmban nem megyek bele a részletekbe, csak olyan dolgokra szeretném felhívni az emberek figyelmét, amelyek még léteznek ezen a világon. És nagyon örülök, ha valaki más dolgokkal is összefüggésbe hozza azt, amit észrevett – így talán feltörhetünk egy rejtvényt, vagy új elméletet alkothatunk a rég elveszett időszakokról, csak közelebb kerüljünk az igazsághoz.
Varga Géza:
Köszönöm! Egyetértünk.
Merike Joosep:
TörlésKeep going! Changing of world can start from us, too.
Folytasd! A világ változása tőlünk is függ.