Megjelent egy Korszakváltáshoz érkeztünk a hunok kutatásában – régészek a Mandinernek c. cikk Kovács Gergő tollából. A riportalanyok a finnugrista történelemhamisítás fellegvárait képviselik.
- Szenthe Gergely régész, történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárában dolgozik, szűkebb szakterülete a hun kor és az avar kor régészete. Vele sikerült személyes kapcsolatba kerülnöm kb. egy évtizede, ha ugyan ez szerencsének nevezhető (1).
- Rácz Zsófia régész, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének docense, a Kárpát-medence népvándorlás kori régészetével, hun korral, a germán királyságok időszakával és avar korral foglalkozik. Az ő riportban megjelent véleménye is tarthatatlan, ami a hun-magyar szellemi-kulturális kapcsolatok megítélését illeti.
A cikk címe ugyan korszakváltást emleget, az olvasónak azonban a riportalanyoknak a hun-magyar azonosság kérdésében hangoztatott álláspontját olvasván joga van azt hinni, hogy ez még várat magára.
1/a. ábra. A Telkiből előkerült hun csat egyik elolvasható jelsora a Lyukó ragyog az égben mondatot rögzíti, a felső sorban láthatók a lakatról a Lyukó, ragyog és ég hieroglifák, az alsó sorban pedig a hun hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "R" és "g" rovásbetűk sorakoznak
A riportban Szenthe Gergely több (például a Telki határában előkerült) lelet kapcsán elmondja: "Az előbb említett áldozati leleteket korábban a hun etnikumhoz kötötték: ma már a lelőhelyek gyarapodása és főleg az alapos feltárások alapján azt látjuk, hogy ezek mögött sem egy etnikai tudat, hanem egy etnikumok között kapcsolatot teremtő, láthatólag birodalmi közösségi tudat formáló ereje jelenti a kapcsolatot." Elbámulhatunk azon, hogy minden magyarázat nélkül letagadja a hun etnikai tudat létezését (2). Egyetlen szót sem ejt arról, hogy a legkülönbözőbb hun leleteken egy sor magyarul elolvasott szöveg található. Azaz Szenthe Gergely továbbra is kitart a mellett a gyakorlat mellett, miszerint a közönség nem szerezhet tudomást a hun etnikai tudatot, a hun-magyar azonosságot érintő, a hun és a magyar identitást összekötő tényekről. A Magyar Nemzeti Múzeumban máig uralkodónak tűnő eljárás alapján ilyen összefüggésekről vitát sem lehet nyitni, el kell hallgatni, le kell tagadni őket. A fenti ábrákon a Telki hun leletek egyikéről mutatok be szójelekkel elolvasható részleteket és a csömöri hun cikáda fibuláról egy hasonló mondatot (1-3. ábra). Ezek nem érintik meg a riportalanyok ingerküszöbét, ám a magyar nyelvemlékek a létükkel is cáfolják az előadott álláspontjukat. S hogy ez a jelenség (a hunok magyar írása és nyelve) nem korlátozódik a Kárpát-medencére, arra egy további példát is bemutatok (4. ábra).
Kovács Gergő: Elképzelhetőnek tartják, hogy a hun-magyar rokonságelmélet bizonyítására vagy cáfolására előkerülhetnek bizonyítékok a közeljövőben, akár a Kárpát-medencéből is?
Rácz Zsófia: "Van folyamatban olyan, nagy mintaszámon – több ezer népvándorlás kori temetkezésen – alapuló genetikai kutatás, amely sokat tehet majd hozzá ehhez a kérdéshez, legalábbis, ami a különböző korszakokból származó népességek biológiai összefüggéseit illeti. A Kárpát-medencei régészeti leletanyag, a hun kori (5. századi) és a honfoglalás kori (10. századi) lelőhelyek között azonban több száz éves kronológiai különbség van, a régészeti kultúrákban ilyen távlatokban nem figyelhető meg folyamatosság sem az anyagi, sem a szellemi kultúra terén." Hozzátehetjük: a genetikai elemzések lényegében semmit sem mondanak a hunok nyelvéről és kultúrájáról. Tájékoztathat a biológiai összefüggésekről, ám bennünket az identitás azonossága érdekelne. Ez talán azonos azzal a "birodalmi tudattal", amihez a riportalanyok szerint a hun kori vezetőréteg hasonulni igyekezett. Értsd: a korszakban divat volt magyarul beszélő hunná lenni és annak megfelelően viselkedni. Az anyagi és a szellemi kultúra területén kimutatható a hun-avar-magyar folyamatosság, sőt a nyelvi-kulturális azonosságot és folyamatosságot nyelvemlékek sora dokumentálja. A riportban megszólalók ezekről - szakmai és etikai okok miatt - nem vesznek tudomást.
Jegyzetek
(1) Szenthe Gergely is tagja volt annak a múzeológus-csoportnak, amelyben valaki (Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes vezetése idején) barbár módon lereszelte a budapesti késő középkori jelvény jeleket hordozó felületét, mások pedig falaztak ehhez a köztörvényes bűncselekményhez. Tomka Gábor főigazgató-helyettes is rátett egy lapáttal e történelemhamisításra, amikor a leleten megmaradt rovásjeleket "rontott latin M" betűnek minősítette (5. ábra).
5. ábra. A budapesti késő középkori jelvény itt látható jeleit minősítette Tomka Gábor főigazgató-helyettes "rontott latin M"-nek
E gyászos folyamatban Szenthe Gergely is különös dokumentum-csonkító tevékenységet végzett. Mintha azt kellett volna eltitkolnia, hogy Hadháziné Vadai Andrea hun korinak minősítette az általam múzeumi letétbe helyezett és ott meggyalázott leletet. Vadai Andreát a főnöke, Bálint Csanád úgy mutatta be nekem, mint a legjobb hun koros régészt. Persze Vadai Andrea ennek ellenére tévedhetett is, amikor ezt a leletet hun korinak minősítette.
Szenthe Gergely eljárása mégsem menthető. A Vadai Andreától származó szakvéleményből éppen a korra vonatkozó részletet hagyta ki, amikor egy általa gépelt csonka másolatot adott róla. Pedig a korbecslés miatt kértük a szakvéleményt. Azóta sem kaptam választ arra, hogy ezt a dokumentum-csonkítást miért követte el Szenthe Gergely. Ez a riport most arra enged következtetni, hogy a hun és magyar kort összekötő kulturális kapcsolatok létét a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE régészei napjainkban is tagadni próbálják.
(2) Pedig a kérdés (a hun etnikai tudat mibenléte és annak a "birodalmi tudattól" való megkülönböztethetősége) több kötetnyi magyarázatot igényelne. Ha egy kevert genetikai adottságú, ám a közös birodalmi tudathoz igazodó hun, vagy hun kori vezető rétegről van szó, akkor nyilván az általuk közösen használt nyelv és világnézet (az ősvallási vonatkozású szövegek és jelképek) jelentik a választ. Szenthe Gergelynek azt is meg kellene magyaráznia, hogy egy régész miből tudja kimutatni a hunok közös etnikai tudatát, vagy annak hiányát, ha a leleteken rögzített világnézettel és nyelvvel nem is foglalkozik.
Irodalom
https://qubit.hu/2022/07/06/fantasztikus-honfoglalas-kori-kincsek-kerultek-elo-a-fold-alol-paty-kozeleben?utm_source=related&utm_medium=qubit.hu&utm_campaign=widget-3199347
VálaszTörlésHátha nem láttad még!
Köszönöm! Az egyik pátyi tarsolylemezről írtam már egy cikket is.
TörlésGézával nem a végkövetkeztetésein vitatkozunk, hanem az indoklásán. Egy RÖVID JELSORt a világ bármely pontjáról (csak) rovásírásunk fogalomjeleivel "ELOLVASNI" tudományos manipuláció! Pl. a hun fibula olvasata alapvetően hibás -- a jelek ui. az ellenkező irányba 'néznek'. 2., Az ETRUSZK ábécé jeleivel is azonosíthatók a fibula jelei: K, A, i. A skandináv rónákkal pedig: P, A, i. 3., A hiba az, hogy ezeket a lehetőségeket Géza MEG SEM EMLÍTI! SZÓJELképző MODELLjével pedig ligatúrákat az etruszk és a rúna jelkészlet világában is lehet(ne) képezni! Q. e. d.
VálaszTörlésAhhoz, hogy az indoklás igazát felmérhessétek, el kell olvasni azt és meg kell érteni. Aki nem olvasta el és nem alkalmas a tanulásra, arról lepereg. Ám nincs olyan szabály, hogy mindenkinek meg kell értenie. A tudományos bizonyítás nem népszavazással történik.
TörlésA budapesti jelvény kb. az 1200-as években készült. Ebben a korban nem számíthatunk komolyan az etruszk írást használó igazi etruszkok jelenlétére a Magyar Királyság területén.
Törlés