Mexikói "Jóságos Lyukó" mondatjel szkíta párhuzammal

Az 1. ábrán látható, kőlapba faragott mondatjelet Bill Kelly adminisztrátor tette közzé 2022 március 12-én a Symbology nevű fészbuk-csoportban. Azt kérdezte róla: - Van ötleted? - Kérdésemre annyit árult el róla, hogy az írásemlék mexikói. A jelekre pillantva - természetesen - volt ötletem, mert ezek az amerikai indiánok az ősvallás rokonsága miatt ragaszkodtak a magyar hieroglif írás jeleinek alkalmazásához (1). Mivel ezt a két jelet már jól ismerjük (ha ugyan ezt elmondhatjuk bármiről, ami Kolumbusz előtti), azonnal készen álltam az olvasattal. Azonban tájékoztatnom kell az olvasót, hogy ez az olvasat a hangalakot illetően nem lehet igazán pontos. A szójelek eleve nem rögzítik a szó pontos hangalakját és persze csak sejtéseink lehetnek arról, hogy az indiánok miként ejtették ezeket a szavakat. Inkább csak a jelentésnek a képi tartalom alapján történő megközelítéséről lehet szó (2). Persze a hangalak tisztázására is lehet némi reményünk. A magyar jó szó penut nyelvekben való előfordulását már Otto von Sadovszky is feltételezte s e ligatúra felső részén éppen a jó szójelét látjuk (3). 

Ha akadna valaki az indián nyelvek és népi jelek ismerői közül, aki ennek ott Amerikában utána nézne, akkor erről többet is megtudhatnánk. 

1. ábra. Mexikói kőlap a Jó Lyukó (mai magyarsággal Jóságos Lyukó és/vagy Lyukó folyó) mondatjellel

2. ábra. Szarmata üst a Jóságos Lyukó országa mondattal (a kör alakú Lyukó szót az üst szája rögzíti - hasonló rögzítési/olvasási módot magyar népi kerámiákon tapasztalhattunk)

3. ábra. Szentgyörgyvölgyi korsó, amelynek szájára a lyuk/Lyukó hieroglifát rajzolták, hogy világos legyen: az életet jelentő vizet Lyukó istentől kapjuk

4. ábra. Az Uljap kurgán szkíta szrvasainak agancsán ugyanaz a Jóságos Lyukó mondat olvasható

Jegyzet

(1) Finnugrista kiképzésű, másik templomba járó és a kreativitás terén visszafogottabb olvasóim esetleg kiakadhatnak azon, hogy az amerikai indiánok által használt jeleket a magyar népnévvel nevezem meg. Nos, feltételezem, hogy a prekolumbián Amerikában követ faragó indiánok nem használták a népnevünket. Azonban ez a magyar hieroglif írás elnevezés kifejezi azt, hogy a székely írás szójeleket használó elődje már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Amerikáig, sőt Ausztráliáig. Ezt a régi ősvallási jelhasználatot én fedeztem fel s a felfedezőnek joga van elnevezni azt, amit talált. Nem gondolom, hogy a kőkorban magyaroknak hívták volna a közös jeleket használó és elterjesztő csoportokat. A magyar népnév pusztán arra utal az írás elnevezésében, hogy mi őriztük meg a jeleket és a mai magyar jelkincs alapján lehet valamelyest megérteni és elolvasni ezeket az ősi írásmutatványokat. 

(2) A mexikói mondatjel két szójelből áll.

- A körbe zárt pont alakú jel az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele, a kínai írásban a "Nap" jele, a sumér írásban a "kút, forrás" szójele, a székely írásban pedig a "ly" rovásbetű, ami a lyuk szóból keletkezett az akrofónia során. A hun és avar régészeti emlékeken gyakori a lyuk/Lyukó szójel előfordulása. A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredéken a Nagyon nagy Lyukónak mondat maradt fenn (a honfoglalás korában a kohászok Lyukó istenhez fohászkodtam a munka sikere érdekében). 

- A kacskaringó az égig csapó hullámtaraj ábrázolása, az égi folyó (a Tejút) jelképe. A jó "folyó, isten, jóságos" szójele. Ebből alakult ki a székely írás "j" rovásbetűje. Amikor fejjel lefelé lóg, mint az 1. és a 2. ábrán is, akkor ez az isteni nézőpontnak felel meg. Ez a gyakorlat is megtalálható sztyeppi és magyar népi hieroglifikus írásemlékeken.

(3) A jó szó egyrészt az Isten állandó jelzője, másrészt egykor "folyó" jelentést is hordozott, amit ma már nem kötünk a szóhoz. Amikor jóistent mondunk, az eszünkbe sem jut, hogy ez a szó azért vált az Isten állandó jelzőjévé, mert eleink azonosnak gondolták az égi folyóval, a Tejúttal. 

Irodalom

Varga Géza: Szarmata tartalom

Varga Géza: Szarmata üst "Jó ország" mondata

Varga Géza: Hieroglifikus "Ragyogj nagy jó Úr" mondat egy azték vázán

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika

Varga Géza: Zelliger Erzsébettel és Janurik Tamással beszélgetünk az academia.edu-n

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről 

Őrségi szállás (fészbuk csoport)