Oldalcsoportok

2022. január 22., szombat

Világmodelles Orsógomb Anauból a "Zsenge folyó" mondattal

Anau egy türkmenisztáni város, amely kőrézkori leleteiről is nevezetes. E cikkben az Anau-kultúra egyik orsógombjának hieroglifikus szövegét mutatom (1. ábra). Az Anau-kultúra Kr. e. 4500 táján kezdődött s a Dzsejtun-kultúra következményének tartják. Az orsógomb azért érdemes a kiemelt figyelmünkre, mert a rajta lévő jeleket a székely írás, pontosabban a magyar hieroglif írás segítségével megértjük és el is tudjuk olvasni. Anau közel fekszik a BMAC kultúra észak-afganisztáni területeihez, ahol az Árpád ház genomja kialakult. Ezért ez a rövid nyelvemlék - több társával együtt - lehetőséget ad annak felmérésére, hogy a magyar uralkodóház genomja már a kialakulásakor is kötődött a magyar nyelvhez és identitáshoz. 


1. ábra. Anaui orsógomb a lyuk/Lyukó jelentésű fizikai lyukkal és a négyszer ismétlődő Zsenge folyó mondattal




2. ábra. Anaui orsógomb (középen), az orsógomb Lyukó, zsen és "folyó" hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (lyuk, Lyukó), "zs" (zsenge, zsendülő "feltámadó", "életet hozó"), Ak "patak, Heraklész" és ügy "folyó" jelek


Az orsógombon négyszer is megtalálható a függőleges hullámvonal, ami általában az Istennel azonos égi folyó (a Tejút) jele. Ez megtalálható a magyar népi hieroglifák között is (4. ábra). Ebből keletkezhetett, vagy ennek rokona a székely írás Ak "patak, Heraklész" és ügy "folyó" jele is. Amennyiben ez a "folyó" jel négyszer is szerepel egy világmodellben (mint itt is), akkor a Halüsz, Arakszész, Tigris és Eufrátesz folyókat jelzi. Ezek az Éden szent folyói, amelyek a hasonló világmodellek alapján rekonstruálható ősvallási elképzelés szerint vizüket a Tejútból kapják.

Az anaui jelhasználat ismert bizonyítéka egy pecsétnyomó, amelyet - egy jel híján - szintén sikerült elolvasni (3. ábra). Ezen is szerepel a zsen szójel és a függőleges hullámvonal rokona, az Ak "patak, Heraklész" hieroglifa. A zsen hieroglifa pontos megfelelője megtalálható a kínai írásban is a sen "fiatal hajtás, növény" szójeleként. A zsen, zsenge jel az első termés (a napisten évenkénti feltámadásának) ünnepének jele volt évezredeken át.




3. ábra. Az anaui pecsétnyomó jobb felső jelét nem ismerem eléggé, a többi jelét a jobb alsó sarokból visszafelé olvasva az Ak ... zsen ten szár (mai magyarsággal Heraklész ... a zsendülő Ten úr) mondatot kapjuk


Az anaui orsógomb világmodelljének felülnézetében látható a kör alakú lyuk, Lyukó hieroglifa (2. ábra). A világmodellek közepén az Isten neve, vagy jelzője szokott szerepelni s ezt a szerepet ez a jel betölti. Különös jellegzetessége ennek az előfordulásnak, hogy a közepe ki van fúrva. Erre Kínában (6. ábra), a hunoknál (7. ábra) és a magyar népi hieroglifák között találunk példákat (4. és 5. ábra). Ez a fizikai lyuk azt igazolja, hogy a kör alakú jel "lyuk" jelentésű. Ami egyben a magyar nyelv bizonyítéka is, mert ez a jel csak a magyar hieroglif írásban jelenti a lyuk, Lyukó szavakat. Lyukó a hunok és az avarok napistenének egyik neve, vagy jelzője volt, akihez például a bodrog-alsóbűi kohászok is fohászkodtak a honfoglalás idejét megélő avarok.



4. ábra. A magyarszombatfai világmodellben a négy szent folyót függőleges hullámvonalakkal ábrázolták, akár az anaui orsógombon, a folyók szintén az Istentől indulnak a világ négy tája felé, ám az Istent itt egy napábrázolás jelzi



5. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljén az Istent egy lyuk, Lyukó jel jelzi, amelynek a közepén van az éltető vizet adó fizikai lyuk




6. ábra. Kínai jóscsont a Shang korból, a lyuk, Lyukó jelek közepe ki van lyukasztva




7. ábra. Hun lyuk, Lyukó jel Noin Ulából, a hieroglifa közepe ki van lyukasztva, mert a hunok magyarul beszéltek, a tojó madarak ábrázolása azt emeli ki, hogy a lyuk, Lyukó jel az életet adó forrás ábrázolása



8. ábra. Anaui pecsétnyomó a sar "úr" (ez a pecsét háromszög alakja) és a lyuk, Lyukó hieroglifákkal (balra), valamint egy hun kereszt ugyanazekkel a jelekkel (középen), amelyek olvasata: Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr), végül a székely írás "s" (sar "sarok, úr") és "ly" (lyuk, Lyukó) jelei (jobbra) 



9. ábra. A Szergej Botalov kötetében 2009-ben közölt kazahsztáni ogur-szabír jelvény érthetővé teszi a lyuk, Lyukó jel, a Nap és a fizikai lyuk azonosságát



A fenti írásemlékeket és az itt fel nem sorolt társaikat aligha lehet másként értékelni, mint hogy a közel-keleti, legalább 6500 éves íráshagyomány eljutott Kínába és a szkíta-hun-avar-magyar néppel a Kárpát-medencébe is. E jelhasználati hagyományt a magyarság évezredeken át megőrizte és a székely írásban, meg a népi, uralmi és vallási hieroglifikus jelhasználatban napjainkig alkalmazza. 



Irodalom


Varga Géza: Őrségi világmodellek



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése